A. Molnár Ferenc
- 2017. 12. 28.
A reformáció jelentőségéről a magyar nyelvtörténetben, különös tekintettel a katekizmusokra*
A reformáció szerepét, jelentőségét a magyar nyelv történetében számos nézőpontból lehetne tárgyalni.
tanulmány
Marinov Iván
- 2017. 08. 12.
Checkology
Az urbanlegends.hu-n olvastuk ezt az írást, amelyet a honlap szerkesztője, egyben a cikk szerzője engedélyével rövidítve vettünk át.
Sz. Tóth Gyula
- 2017. 02. 26.
Az idegennyelv-tudás haszna, értelme, szépsége
Az idegen nyelv és az anyanyelv kapcsolódásai az iskolai tanításban (avagy a kettő kacskaringós találkozása az osztályteremben)
Mezriczky Kitti
- 2016. 11. 30.
Az átélhetőség kérdése a fanfictionökben – A második személyű elbeszélés nyújtotta lehetőségek
Dolgozatomban a könyvek, filmek és sorozatok rajongói által írt történeteket, vagyis a fanfictionöket kutattam. Elsősorban a különböző elbeszélési módok, ezek közül is a második személyű elbeszélés (Reader Insert) képezte kutatásom tárgyát. Kíváncsi voltam kialakulásának és népszerűségének okaira, legrészletesebben pedig arról kérdeztem válaszadóimat, szerintük ez a fajta elbeszélési mód könnyebb átélhetőséget biztosít-e az olvasó számára. Válaszadóim angol nyelven alkotó bloggerek voltak, akik különböző felületeken jelentetik meg írásaikat.
Pomozi Péter
- 2016. 11. 04.
Széchenyi a magyar nyelvről
Széchenyi 1821. január 4-én ezt jegyzi naplójába titkárával folytatott beszélgetéséből: „Ma azt mondtam Brudernnak, hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest között híd épül, s hogy ezért egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol.”
Marácz László
- 2016. 09. 21.
A Czuczor-Fogarasi szótár helye az európai nyelvkutatásban
A magyar szótárírás fellendült a reformkorban. A legfontosabb szótárírási akadémiai tervet Czuczor Gergely és Fogarasi János hajtotta végre. Mikor azonban ez a szótár elkészült 1862-1874 között, az akkori Magyar Tudományos Akadémia ellenezte a megjelenését, elavultnak tartotta. Ez a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi álláspontja is.
Szayly József
- 2016. 05. 17.
A fiatalok közszolgálatának új útjai
Hagyományos rádióprogramból televízióműsor-kísérlet: fókuszcsoportos kutatás
Pátrovics Péter
- 2016. 03. 22.
A nyelvújítás többnyelvű kontextusban
Az irodalmi nyelv kiművelésének céljával indult, nyelvújításnak nevezett mozgalom, amely Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában bontakozott ki és a XIX. század első felében élte működésének legaktívabb korszakát, természetesen nem volt előzmények nélküli jelenség.
Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor
- 2016. 02. 10.
Néhány adalék a számítógépes kommunikáció és a nyelvhelyesség kérdéséhez
Az írás számítógépesítése ellenállhatatlanul szorította ki a hagyományos és kevésbé hagyományos íráslehetőségeket: a kézzel illetve írógéppel írás szokását. Hiszen a kézzel írott szövegeket korábban is át kellett másolni, a gépírásban pedig nagyon nehézkes volt a javítási lehetőség – kétségtelen, hogy a szövegszerkesztő programokkal óriási időmegtakarítás érhető el, nem beszélve arról, hogy a szövegek a korábbiaknál sokkal rugalmasabban kezelhetők, tetszés szerint másolhatók, átszerkeszthetők stb.