Friss cikkek

50. magyar nyelv hete, 2016. április 11–12., Sárospatak–Széphalom

Az udvariassági formulák az emberi közösségek és intézmények mindennapi életének fontos kohéziós elemei. Ezt a funkciót csak azért képesek betölteni, mert szabályaik és jeleik mélyen be vannak ágyazódva e közösségek életébe és szabályrendszereibe.

Az irodalmi nyelv kiművelésének céljával indult, nyelvújításnak nevezett mozgalom, amely Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában bontakozott ki és a XIX. század első felében élte működésének legaktívabb korszakát, természetesen nem volt előzmények nélküli jelenség.

Az írás számítógépesítése ellenállhatatlanul szorította ki a hagyományos és kevésbé hagyományos íráslehetőségeket: a kézzel illetve írógéppel írás szokását. Hiszen a kézzel írott szövegeket korábban is át kellett másolni, a gépírásban pedig nagyon nehézkes volt a javítási lehetőség – kétségtelen, hogy a szövegszerkesztő programokkal óriási időmegtakarítás érhető el, nem beszélve arról, hogy a szövegek a korábbiaknál sokkal rugalmasabban kezelhetők, tetszés szerint másolhatók, átszerkeszthetők stb.

A fiatalok percepciójának változása a Petőfi rádióval kapcsolatban

A magyar népi csillagnevek rendszeres gyűjtése az 1830-as években indult meg (Lugossy József, Ipolyi Arnold). Az aránylag nagyszámú megnevezésből azonban a 19. sz. közepén már csak igen keveset lehetett azonosítani az égbolt „hivatalos” (többnyire görög–római eredetű) csillagképeivel.

Az önmenedzselésű független könyv irodalmi és kiadói modellje.

Az Antimondolat 1814-ben született Pécelen és 1815-ben jelent meg. A 200. évfordulón a Magyar Szemiotikai Társaság és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport esszékonferenciát rendezett Budapesten és Pécelen. A péceli „kiskastélyos világ”, a Rádayak, Szemere, Kölcsey mellett – Büky László jóvoltából – egy 20. századi, péceli születésű nyelvészről, Deme Lászlóról is megemlékeztek. (A szerk.)

Pszicholingvisztika 1–2. Szerkesztette: Pléh Csaba és Lukács Ágnes. Technikai szerkesztő: Siptár Péter. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.

Jel/adás. De van-e vétel? Ennek igyekszünk utánajárni egy jelző tanulmánykötet kapcsán: Balázs Géza: Antroposzemiotika. Életünk feltűnő jelei. Magyar Szemiotikai Társaság, 2015.