Friss cikkek

Emberek a szódarálóban

Határtalan beszélgetéseinket tág horizontra nyitja a kötet. Serkent, és egyben kiváló alkalom, hogy, ezen ürügy alatt, (kör)bejárást tegyek, szabadon, persze „valamihez viszonyítottan” értve, ahogy Fehér M. István tételezi a szabadságot.

A gazdaság nyelvi aspektusai

Hogyan csökkenthetők a kisebbségi hátrányok? Beszélgetés Sorbán Angellával, a kolozsvári Sapientia EMTE Kutatásszervezési Osztályának vezetőjével.

Közép-európai nyelvstratégiák: fordulat előtt

Közép-Európai nyelvstratégiai fórumot rendez a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága a Petőfi Irodalmi Múzeumban május 14-én. A fórum célja, hogy a 20 éves magyar, 15 éves észt nyelvstratégia kapcsán gondolatokat cseréljenek a már eredményeket elért országok nyelvész képviselői. Balázs Géza professzornak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

Nyelvművelők összefogása

Közép-európai nyelvstratégiai fórumot tartottak a Petőfi Irodalmi Múzeumban május 14-én, Budapesten. Szó volt a finnugor rokonsági kérdésről, a székely autonómiáról, a Nyelvstratégiai Kutatócsoportról, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodáról, a magyar nyelv napjáról és a Magyar Nyelv Múzeumáról is.

A fiatalok közszolgálatának új útjai

Hagyományos rádióprogramból televízióműsor-kísérlet: fókuszcsoportos kutatás

Élményközpontúság tankönyvekben?

Beszélgetés Fűzfa Balázs irodalomtörténész, szerkesztő, tankönyvíró egyetemi docenssel

Fél évszázad a magyar nyelv szolgálatában

50. magyar nyelv hete, 2016. április 11–12., Sárospatak–Széphalom

A jelaktusok és a beszédaktusok szerepe az udvariassági formulákban. Elméleti szemiotikai bevezetés az udvariasság elemzéséhez

Az udvariassági formulák az emberi közösségek és intézmények mindennapi életének fontos kohéziós elemei. Ezt a funkciót csak azért képesek betölteni, mert szabályaik és jeleik mélyen be vannak ágyazódva e közösségek életébe és szabályrendszereibe.

A nyelvújítás többnyelvű kontextusban

Az irodalmi nyelv kiművelésének céljával indult, nyelvújításnak nevezett mozgalom, amely Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában bontakozott ki és a XIX. század első felében élte működésének legaktívabb korszakát, természetesen nem volt előzmények nélküli jelenség.

Néhány adalék a számítógépes kommunikáció és a nyelvhelyesség kérdéséhez

Az írás számítógépesítése ellenállhatatlanul szorította ki a hagyományos és kevésbé hagyományos íráslehetőségeket: a kézzel illetve írógéppel írás szokását. Hiszen a kézzel írott szövegeket korábban is át kellett másolni, a gépírásban pedig nagyon nehézkes volt a javítási lehetőség – kétségtelen, hogy a szövegszerkesztő programokkal óriási időmegtakarítás érhető el, nem beszélve arról, hogy a szövegek a korábbiaknál sokkal rugalmasabban kezelhetők, tetszés szerint másolhatók, átszerkeszthetők stb.