Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Friss cikkek

É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról

Ez a könyvismertetés 2005-ben született és Szépe György kérésére 2006-ban jelent meg Modern Nyelvoktatás című lapban (2006. április (XII/1.) 67–71.). Az E-Nyelv Magazinban való újraközlés oka: 2017-ben É. Kiss Katalin nyelvész kapta meg a Bolyai-díjat.

„Minden élet mágikus, realista és abszurd…” Vásárhelyiség, csomorkányizmus, színírás

Gulay Istvánt kérdezi Balázs Géza.

Aranyosok

Arany-emlékkonferencia a Petőfi Irodalmi Múzeumban (Anyanyelvápolók Szövetsége, Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, 2017. febr. 21.)

Az idegennyelv-tudás haszna, értelme, szépsége

Az idegen nyelv és az anyanyelv kapcsolódásai az iskolai tanításban (avagy a kettő kacskaringós találkozása az osztályteremben)

Az átélhetőség kérdése a fanfictionökben – A második személyű elbeszélés nyújtotta lehetőségek

Dolgozatomban a könyvek, filmek és sorozatok rajongói által írt történeteket, vagyis a fanfictionöket kutattam. Elsősorban a különböző elbeszélési módok, ezek közül is a második személyű elbeszélés (Reader Insert) képezte kutatásom tárgyát. Kíváncsi voltam kialakulásának és népszerűségének okaira, legrészletesebben pedig arról kérdeztem válaszadóimat, szerintük ez a fajta elbeszélési mód könnyebb átélhetőséget biztosít-e az olvasó számára. Válaszadóim angol nyelven alkotó bloggerek voltak, akik különböző felületeken jelentetik meg írásaikat.

Kruzsok, farsangok, blankiádák

Wacha Imre: Kvaterkázás. Anekdoták a XX. század második felének nyelvészeiről, nyelvművelőiről

25 éves a Magyar Szemiotikai Társaság

Beszélgetés Voigt Vilmossal, a társaság alapító és mindmáig elnökével

Jó ember – jó szakember

Beszélgetés Horváth Gizellával

Széchenyi a magyar nyelvről

Széchenyi 1821. január 4-én ezt jegyzi naplójába titkárával folytatott beszélgetéséből: „Ma azt mondtam Brudernnak, hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest között híd épül, s hogy ezért egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol.”

A Czuczor-Fogarasi szótár helye az európai nyelvkutatásban

A magyar szótárírás fellendült a reformkorban. A legfontosabb szótárírási akadémiai tervet Czuczor Gergely és Fogarasi János hajtotta végre. Mikor azonban ez a szótár elkészült 1862-1874 között, az akkori Magyar Tudományos Akadémia ellenezte a megjelenését, elavultnak tartotta. Ez a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi álláspontja is.