Friss cikkek

Alapvetés – Többéves előkészítő munka után 1999 januárjában jelent meg „A világ nyelvei” című kötet, az első magyar nyelvű nyelvészeti lexikon. A mű indián vonatkozású anyagának szerzőjeként azzal a problémával (is) szembesültem, hogy korábban az indián nyelvek jó részének magyarul még nem (vagy csak elvétve), illetve több egymástól különböző formában jelent meg a neve.

Emlékbeszéd Szarvas Gábor szobránál 2011. június 16-án.

Balogh Robert Elveszett című regényében

Meglátogattuk a Magyar Nyelv Múzeumát

Nehéz megérteni, miért lángolt fel a vita a Ferihegyi repülőtér átnevezésével kapcsoltban. A Földrajzinév-bizottság azt a megrendelést kapta, hogy illessze bele a repülőtér nevébe Liszt Ferenc zeneszerző nevét. A kérés teljesült, a nézetkülönbségek a részletekben vannak.

Informatikusok, fizikusok, szociológusok, néprajzosok, PR-esek, irodalmárok, zenészek, nyelvészek közös hálóban…

Sokan úgy vélik, a suksükölés jelensége lerágott csont, nem lehet már semmit hozzátenni, csak ismételgetni egyes szembenálló felek véleményét, hogy el kell-e fogadni, illetve tűrni a használatát, vagy épp tanácsolni a kerülését. A jelenséget ugyan megmagyarázták a leíró nyelvtan szabályszerűségei alapján, de egyik oldalon állók sem hoztak fel logikailag kikezdhetetlen érveket a véleményük (hagyni vagy kerülni) alátámasztására.

Terítéken van a helyesírás átdolgozása. Úgy hallottam, nem terveznek jelentős változtatásokat. Talán még nem késő hozzászólni. Vagy ha most nem, esetleg egy későbbi, átfogóbb rendezés alkalmával figyelembe vehetők gondolataim. Mivel az előkészületek nem nyilvánosak, csak a régi szabályzatot tudom alapul venni.

Ambrose Bierce Ördögszótárának ’hülye’ címszava nyomban fején találja a szöget, mihelyt ’normopatá’-ra cseréljük…

2010. június 21-én Mezey Katalin az Írók Alapítványának égisze alatt „kerekasztal-beszélgetést” és filmvetítést rendezett az Uránia Filmszínházban Tájnyelv és média címen.