Ilosvay Selymes Pál rovata

„Édesapám, Ilosvay Selymes Pál idén töltötte be 90. életévét.

A szeszélyes nyári időjárás viszontagságaival nem törődve, kissé kóválygó fejjel csípős szavaink rejtélyén merengtem városkánk ódon könyvtárának hűvös boltívei alatt.

A fasz (dédunokám telefonján: f@sz) szó furcsa alakváltozataira hívom fel a figyelmet.

Városkánk földrajzi jelzéssel ellátott, ódon könyvtárában kutatásaim mélyébe merültem.

Arany Jánosnak nincs számottevő szerelmi lírája. Egyetlen versét, amelyből érzelmi életére következtethetünk, Oh! ne nézz rám… címmel feleségéhez írta, de ez is sokkal inkább a házastársi aggodalom megnyilvánulása, mint szenvedélyes vallomás.

Ó, május! Ez a szerelem hónapja. Ilyenkor megbolondul a férfiember, ha szép nőt lát. Munkahelyen, utcán, közlekedési eszközön pajzán ábrándok szállják meg elméjét, mindenféle disznóságokon jár az esze, vagyis működni kezd a mocskos képzelet.

Városkánk koronázatlan szépségkirálynője, a szép Juhászné – ki tudja, miért? – elhagyta férjét, akiből így lett búsuló Juhász.

Az öregségnek nincs túl sok előnye, talán szemernyi se. Habár egyet mégis mondhatok. A vénember jobban megérti a hasonló korúakat és a fiatalt is, míg az ifjabb erre sokszor képtelen.

Városkánk dísze a szépen gondozott park, amelynek romantikusan elvadult, sűrű növényzete, bozótjai mellett visz az utam, ha a hegyaljai könyvtárból hazafelé megyek.

Gyermekkorom kisvárosában hallottam egyszer a szót, amit nem is értettem: homokszexuális.