Hátsó nyelvállású (veláris) magánhangzóink (a, o/ó, u/ú) öblösebbek, teltebbek. (Hahó, kiáltunk a hegyen, mellőzve a hehőt.)

Nem, nem a Madárvédő Golyókapkodó vagy a Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél rokonáról van szó; Festéktüsszentő Hapci Benőt se keressük a felmenői között.

Sci-fi író, de fantasyszerző. Miért?, kérdezi Alfonz, a barátom.

Mindenkiben lakik egy Alfonz. Bennem is.

Civilszervezet, mondja a szótár, hiszen nem a szervezet civil, hanem a tagjai. 

Posztromantikus zenéje Magyarországon is igen népszerű. (Nem utolsósorban a Ragyogj! című filmnek köszönhetően.)

A magyar nyelv az a sport, melyet több millióan játszunk, s a végén mindig a németek nyernek.

„Nem találunk szavakat.”

Háttal nem kezdünk mondatot, mondja Alfonz, a barátom.

Lapszerkesztőségben dolgozva sok mindent megtanul az ember.