Balázs Géza rovata

Társaságban szóba került a bugyi, s a fiúk alig bírták visszafogni a nevetést. Ártatlan nyelvi példa akart lenni.

Sokféle kultúra van: magas és alacsony, viselkedési, kertészeti, régészeti. Sőt most már bűnözési, szegénységi is.

A Tetten ért szavak című rádióműsor egyik korábbi adásában kifogásoltuk a következő mondatot: „Karinthy Frigyes… Érettségi után humán érdeklődése ellenére előbb matematika-fizika szakos bölcsész, majd orvostanhallgató lett”. Azt mondtuk, hogy a matematika-fizika szakos bölcsész fából vaskarika, vagyis nem illik össze…

Egy hallgatói levél ösztönzött arra, hogy a moldvai csángókról szóljak.

Szinte megdöbbentő, hogy az alapvető gondolatalakzatok, amelyeket eddig főleg nyelvi teljesítményeink felépítésében vizsgáltunk, mind megvannak az álmokban is.

Antropológiai jelenség az álomfejtés, sikeresek az „álmoskönyvek”. Az álmok és jelentésük mindig érdekelték az embereket. Álom és nyelv között kapcsolat van.

A megijesztésben, az ijesztegetésben erő, hatalom van. Aki mást sikeresen megijeszt, abban félelmet kelt, egyúttal annak fölébe kerül. Ezért rendszerint a tapasztaltabbak tudják megijeszteni a tapasztalatlanokat, a tájékozottak a tájékozatlanokat, az idősebbek a fiatalabbakat. A szavakkal való ijesztegetés a szavak erejének, hatásának (perlokúciójának) a bizonyítéka.

Viszonylagos az, hogy melyik a legszebb magyar nyelvváltozat. Részben mindenki szépnek tartja a sajátját, részben pedig valamelyik távolit is.

75 éve jelent meg Zolnai Gyula röpirata: Van-e szükség nyelvművelésünk irányítására? címmel.

Tárgyatlanná válás