Valamikor a városban és a megyében gazdag program erősítette az anyanyelvi ismeretterjesztés nemes céljait. Sajnos ez a 90-es években leszálló ágba került, nemsokára pedig teljesen megszűnt.

Első próbálkozásunk viszonylag szerény eredményt hozott, mintegy 10-15 rendezvény futott a kör neve alatt. Az áprilisi kezdésre számítva, a program egy része a húsvét előtti időre, másik része – az országos megnyitóhoz igazodva – május második felében zajlott le.

A nyitórendezvényünkre − a megyei helyesírási versenyhez kötődve − az Eszterházy Károly Egyetem gyakorlóiskolájában került sor. A rendezvényt H. Varga Gyula, az Egri Nyelvművelő Kör vezetője nyitotta meg. A vetélkedőre a megye összes iskolájából, több korcsoportban nagy számban érkeztek diákok. A verseny ideja alatt a felkészítő, kísérő tanároknak és az érdeklődőknek H. Varga Gyula tartott szakmai fórumot.

Számos oktatási és művelődési intézmény bekapcsolódott az anyanyelvi ismeretterjesztésnek ebbe a fórumába. A pásztorvölgyi iskolában egész héten át folytak a játékos nyelvi versenyek. A Szent Imre katolikus iskolában − szintén egész héten − rendhagyó órákon a mai magyar irodalom nyelve állt a középpontban. Különböző korcsoportokban, nagyszámú résztvevővel, zsűrivel „szépen olvasó” versenyeket tartottak a Lenkey János általános iskolában. A középiskolák rendezvényei közül megemlítendő a Gárdonyi Géza Gimnázium vitadélutánja, amelyiken két csapat – pro és kontra – védte az álláspontját azzal kapcsolatban, hogy van-e szükség a 21. században nyelvművelésre. A Dobó István Gimnáziumban pedig nagy sikerű anyanyelvi vetélkedőt rendeztek „A nyelv csak élve tündököl” címmel. A kétfordulós, játékos iskolai anyanyelvi vetélkedő első fordulóján írásbeli feladatlap kitöltésével lehetett rész venni, a második forduló pedig szóbeli megméretés volt. A többéves múltra visszatekintő vetélkedő idén a nyelvtörténet, a nyelvhelyesség, a helyesírás, a szakkönyvek és az általános nyelvi ismeretek játékos és egyben komoly ismereteket igénylő feladatokból állt.

A sokszínű programból kettőt emelek ki. Az egyikre május 17-én került sor, ezen elsősorban a nyelvművelő kör tagjai vettek rész. H. Varga Gyula, a kör alapítója és vezetője tartott vitával összekötött előadást „Merre tart(son) a magyar nyelvművelés?” címmel.

Az előadó áttekintette a magyar nyelvművelés korábbi korszakainak stratégiáit az 1990-es évek nyelvi normáról szóló vitájáig. Ez utóbbi fordulópont a magyar nyelvművelés szemléletében. Mindehhez hozzájárult a generatív grammatika teljesen új nyelvfelfogása, de még ennél is fontosabbak a szociolingvisztika széleskörű, főleg empirikus adatokon nyugvó eredményei. Bár a bírálatok és támadások elbizonytalanították a nyelvművelőket, ám fontos hozadék, hogy szakított a régi preskriptív szemlélettel, és új stratégiát fogalmazott meg.

Szó esett a mai nyelvművelést veszélyeztető tendenciákról (türelmetlenség, intolerancia; előíró, mindentudó attitűd; jó szándékú dilettantizmus) és a nyelvművelés, nyelvstratégia 21. századi feladatairól.

A nyelvheti rendezvények sorából a Bródy Sándor Könyvtár sem maradt ki. Két közös rendezvényünk, könyvbemutató és ismeretterjesztő előadás kapcsolódik a nyelvhéthez. Az előbbi egykori kollégánk, Pásztor Emil, a magyar helyesírás jeles alakjának munkásságát bemutató kötet méltatása a pályatárs Zimányi Árpád és a szerző, a történész Szecskó Károly segítségével. A hozzászólók, emlékezők között ott voltak az egykori tanítványok, kollégák, és vallott édesapja kötődéseiről, mindennapjairól fia, a tanár Pásztor Ferenc is.

Május végén szintén közös rendezvénnyel, Balázs Gézának, a mai magyar nyelvművelés vezéralakjának előadásával zártuk a magyar nyelv hetét.

A Miről árulkodik a nyelvhasználatunk? című előadás a pszicholingvisztika, a pragmatika, a néprajz, a kultúratudomány és még számos más tudomány irányából közelítette meg, tárta föl a nyelvhasználat tudattalan eredőit. Kitért a látható és láthatatlan világ (jéghegy-hasonlat) nyelvet befolyásoló jelenségeire, az ember beszédtevékenységére ható szuper-én, én, ösztön-én (Freud) működésére. Életszerű példákkal, olykor humorral mutatta be, hogyan befolyásolja az egyén nyelvhasználatát a származás (idiolektus), a környezet, az életkörülmények (dialektus, etnolektus), az életkor (nemzedéki nyelv), a nem, a műveltség, iskolázottság (szociolektus, technolektus), a vallás, politikai nézet, személyiség (pl. agresszió), aktuális lelkiállapot, a betegség stb. Kitért az ösztönös jelenségek felszínre törésére (nyelvbotlás, elszólás, dünnyögés, kiabálás).

Előadásának utolsó részében a – beszédben is megjelenő – különféle zavarokat vette sorba. Meggyőzően érzékeltette a személyiség, a figyelem és a gondolkodás zavarait. Részletesen bemutatta a gondolkodás formai (asszociációk, csapongás, körülményeskedés, irrelevancia stb.) és tartalmi rendellenességeit (delúzió, nagyzási kinyilatkoztatás, egománia, monománia, coprolalia, fóbia).

A sokakat érdeklő témát számos hozzászólás és vita követte.

s végül feltétlenül szólnunk kell a nyelvheti rendezvényeket bemutató programfüzetről. Az ötletgazdája és technikai megvalósítója Kelemenné Csuhay Zsuzsa, a nyelvművelő kör aktív tagja, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese, tartalmi kidolgozója – a nyelvművelő kör tagjainak segítségével – H. Varga Gyula.