A dobogós helyezés ugyanis – tekintettel arra, hogy tízből kilenc felhasználó nem kattint tovább a keresőóriás első oldalánál – úgy él a vezetők fejében, mint az internetes értékesítés kulcsa.

Szivartároló doboz a századikon

Évekkel ezelőtt az élelmes webáruház-tulajdonosok a kulcsszóhalmozás technikájával éltek, azaz telezsúfolták honlapjukat a fontosnak vélt kifejezésekkel – ezek a leírásokon kívül külön blokkokban is megjelentek, manipulálva a keresőrobotokat. A szóismétlésre azonban a Google súgója külön kitér a kerülendő pontok között, ezzel a természetellenes példával szemléltetve, hogyan ne fogalmazzunk weboldalunkon: „Egyedi szivarhumidorokat árusítunk. Egyedi szivarhumidoraink kézzel készülnek. Ha felmerült Önben egy egyedi szivarhumidor vásárlása, kérjük, lépjen kapcsolatba szivarhumidor-szakembereinkkel a custom.cigar.humidors@example.com címen.” A magyar nyelv agglutináló, ezért többen a toldalékmentes alakokat részesítették előnyben, pedig a keresőmotorok (amelyek közül mi most a Google-t vizsgáljuk) nemcsak a felesleges kulcsszavakat és a másolt tartalmakat, de a pongyolán írt szövegeket sem preferálják.

Hogyan áll a rossz helyesírású cikkekhez a Google algoritmusa?

A keresőoptimalizálás (SEO) egyik leglényegesebb faktora a honlapokon rendszeresen frissülő, egyedi, jól tagolt, felhasználóknak (tehát nem robotoknak) szánt értékes és hiteles tartalmak, valamint a releváns keresőkifejezésekkel gazdagított konzekvens tartalmak publikálása. Ezeken kívül más tényezőkről is lehetne beszélni (a mobilbarát nézetről, a betöltési sebességről, a külső és belső linkekről, az optimalizált képekről, az oldaltérképről, a domainnév koráról és így tovább), de ezek már nem a tartalom és a SEO kapcsolatáról szólnak.

Nyelvészeti szempontból fontos tudni, hogy a Google Search Console eszközének súgója külön figyelmeztet arra, hogy ne hanyag stílusú szöveget írjunk, amely helyesírási és nyelvtani hibáktól hemzseg. Vajon hogyan viszonyul ezekhez az említett keresőmotor a gyakorlatban? Erről kérdeztem a #SEOtudatos szövegírás elnevezésű oldal tulajdonosát, Tóth Adorjánt. Elmondása alapján a Google felismeri a leggyakoribb elütéseket és azt, hogy mit akart legépelni az illető (például lébjegyzet = lábjegyzet), emellett a cikk témájából, kontextusából is következtetni lehet a kifejezésekre. Ügyeljünk azonban arra, hogy a legfontosabb kulcsszót ne rontsuk el – amennyiben ez mégis megtörténne, a Google „tudni fogja a dolgát”, azaz ha mégis elgépeljük azt (és ez nem értelmezhetetlen elírást jelent), akkor jó eséllyel rá fognak jönni a keresőrobotok, hogy mit is értettünk a beírt kifejezés alatt.

A téma érdekességére való tekintettel Adorján a Szuhi Attila nevével fémjelzett ite.hu SEO Klubban is feltette a kérdést. Itt a következő állásfoglalás tűnt elfogadottnak: „Helyesírási hiba megfér egy cikkben, de ne legyen tele vele. Önmagában néhány hibától nem fog hátrasorolni az algoritmus, különösen nem a magyar nyelv esetén. Ugyanakkor, ha gyatra a helyesírás, az elriasztja az olvasókat, ami a helyezésen is fokozatosan tükröződni fog.”

Mi történik akkor, ha egy kifejezést általában hibásan használnak?

Gondoljunk csak a ginszeng írásmódjára. A legtöbben z-vel jegyzik le – akkor annak, aki a termékleírást megfogalmazza, ginzengként kellene használnia? A Google a legértékesebb tartalmak alapján mindkét (jó és rossz) verziót rangsorolhatja. Sőt, ha egy szót általában rosszul ütnek be kereséskor, a SEO-szövegíró tanácsa alapján érdemes először helyesen leírni honlapunkon, majd pedig utalni a másik alakra, így például: ginszeng (vagy ahogyan sokan ismerik: ginzeng).

Az ite.hu SEO Klub másik hozzászólója kérdezz-felelek résszel oldja meg a problémát a cikkek végén, valamint a Search Console használatát javasolja, hogy megfigyelhessük, milyen kulcsszavakra bukkannak fel bejegyzéseink a keresőben. Hiába „butább” a Google magyar nyelven, mint angolul, érzékeli a jó tartalmat, illetve annak fejlődését is.

Egy SEO-szakember hozzáfűzte még: „Amennyiben a felhasználók helytelenül választanak meg egy kifejezést, akkor a Google keresője – ha elég nagy forgalmú szóról van szó – idővel felismeri a szoros kapcsolatot a helyes és a helytelen változat között, így mintegy szinonimaszerűen kezeli azokat. Vagyis amikor nem a felhasználók által leírt verziót alkalmazzuk, akkor is megjelenünk a találati listán. A gyakorlati tapasztalat ugyanakkor az, hogy ha a szövegben előfordul a helytelen verzió, az segítheti a rangsorolást. Amire ügyelni kell: meg kell nézni a találati listán, hogy mennyire érti a Google a hasonlóságot (hoz-e a helyes változatot helytelen keresésre; ez szófüggő lehet). A másik, hogy idővel változnak a felhasználói szokások, ezért érdemes évente felülvizsgálni, hogy melyik változatot alkalmazzuk.”

Elgépelések a Google elemzőjének a szemével

John Mueller, a Google Webmester Trends elemzőjének Twitter-hozzászólása alapján a Google nem számolja (vagy inkább nem veszi számításba) az elütéseket – vélhetően a helyesírási hibákkal is ugyanez a helyzet. Ironikus módon Mueller megjegyzése ugyancsak tartalmazott elgépelést: „It’s always good to fix known issues with a site, but Google’s not going to count your typsos.” Egy Search Engine Journal honlapján megjelent 2018-as cikk szerint ez nem egyenlő azzal, hogy felesleges erőfeszítéseket tenni a tartalom szerkesztésére annak közzététele előtt. A jól megírt, hibamentes bejegyzés hitelességet kölcsönöz a vállalkozásnak. Ha egy weboldal arról válik ismertté, hogy rendszeresen hibáktól hemzsegő tartalmakat tesz közzé, a felhasználók nem fogják komolyan venni – a visszaolvasás nélküli tömeges bejegyzésfeltöltés helyett tanácsos elgondolkodni egy alapos korrektor megbízásán.

 A vásárlóknak számít

A közelmúltban összeállítottam egy rövid kérdőívet két korrektor közreműködésével. Ebben a nem reprezentatív, webáruházak írásmódját firtató felmérésben az eddigi tapasztalatokat vizsgáltunk, illetve teoretikus kérdéseket is feltettünk. Kiderült, hogy a mintegy 1100 válaszoló 94,7%-a találkozott már helyesírási hibával vagy elütésekkel a webshopokban. 90%-uk nyilatkozott úgy, hogy zavarták őket a hibák, egy részük szóvá is tette ezt az adott vállalkozások képviselőinek, akik vegyesen reagáltak a jelzésre (volt, aki megköszönte, más szó nélkül kijavította, másokat válaszra sem méltattak, rosszabb esetben megkérték, hogy ne zaklassák őket ilyesmivel). A megjegyzést hagyók közül többen összefüggésbe hozták a hibákat a kiszolgálás színvonalával és az eladásra kínált termékek minőségével, sőt akadt, aki ezeknek a létezését is megkérdőjelezte – dobogós helyezés ide vagy oda, melyik webáruház-tulajdonos örülne, ha ez megfordulna potenciális vásárlói fejében? Habár a Google nem bünteti direkten az elütéseket, érzékeli, amikor a látogatók gyorsan elhagyják a weboldalt; ennek alapján pedig hátrébb sorolhatja az adott honlapot.