Skip to main content

A Béres-dráma

- 2017. 12. 25.

Most már tudom: a sok köszönő- és segítségkérő levélnek kellett a hely. Ez volt Béres József háza. Itt lakott a Béres-csepp feltalálója, az immunrendszer betegségének gyógyítója. Az ő rendíthetetlen hitéről, a cseppek elfogadtatásáért vívott küzdelméről szól Fazekas István A megvádolt című kitűnő drámája. Sokak reményadója és gyógyítója a készítmény, azonban az 1970-es évek közepén a szocialista hatalmasságok megvádolták a kutatót kuruzslással, perbe fogták, el akarták lehetetleníteni, le akarták fizetni. Aczél György azt mondta Béresnek, kérjen akkora összeget, amekkorát akar, csak menjen el az országból. Ő azonban a hazáját választotta, és nemhiába, később győzött az igazság és a kitartás. A ritmusos, izgalmas jelenetváltásokkal teli művet azért is tarthatjuk nagy becsben, mert – ahogy Serfőző Simon írja a könyv fülszövegében – a kortárs magyar vers és széppróza mellett a drámairodalmunk szorult leginkább háttérbe, főleg a máról, közelmúltunkról szóló darabok. Ezt a hiányt pótolja katartikus művével Fazekas István. A 2015-ben, könyv formában kiadott műnek a sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy két színházban is játsszák: Kecskeméten és az Újszínházban.

A kép forrása: montazsmagazin.hu

A nagyrészt valóságos történésen alapuló mű sok szempontból vizsgálható, azonban ezúttal csak egyet emeljünk ki: Milyen volt a szocialista beszédmód a szocializmus korszakának kellős közepén?

Az egyik jelenetben Zoltán, egy fiatal joghallgató készül a másnapi zéhára a kapitalizmus politikai gazdaságtanából. Nem érti. Szemcsák a tanfelügyelő próbál segíteni neki, forgatja a tankönyvet, majd így szól: „Csak bonyolítja és bonyolítja. (Felkiált.) Ki a franc írta ezt a könyvet?  Erdős meg Bertóti. Na, szépen vagyunk! Pont a két… ej! A kommunista Grimm testvérek.” Majd leegyszerűsítve így összegzi a tudnivalót: „A kapitalizmus politikai gazdaságtanának a lényege, hogy a tőkés köcsög. A tőkés azért köcsög, mert mindenáron ki akarja zsákmányolni azt a szerencsétlen prolit. Ennyi.”

Kaponyás bácsi, raktáros, Béres József munkatársa „stílusosan” így jellemzi a szovjet rendszert: „Bezonyisten mondom, ez a muszka rendszer, ez is olyan, mint egy hatalmas nagy tumor. Csak le kéne mán mecceni rólunk valahogy, na!”

Az egyik párbeszédből megtudjuk, hogy Béres Józsefet támadja a szakma: „Azt mondják, hogy jön ahhoz egy vidéki senki, hogy olyat fedezzen fel, amihez megítélésük szerint a szocialista tudományosság meg internacionalista kutatómunka szükséges.”

A szocialista jelző többek szerint is tulajdonképpen fosztóképző volt az egypártrendszerben, gondoljunk csak a szocialista demokráciára, a szocialista realizmusra stb. Minden lehetett szocialista. Így született meg egy óda a szocialista ABC-hez. Szemcsák meséli: „Te, képzeld már, Szalonnán mi történt! Május 1-jén adták át az új ABC-t. Kalász Laci barátomat felkérte a pártbizottság, hogy az alkalomra írjon verset. Persze Laci elfelejtette. Na, Dudla elvtárs elmondta a nagy dörgedelmest, hogy így az internacionalizmus, aztán a konferanszié benyögte a mikrofonba, most pedig felkérjük Kalász Lászlót, településünk nagy költőjét, mondja el a szocialista ABC-hez megírt ódáját. Tekergette a nyakát, hogy jól hallotta-e, aztán nem volt mit tenni, ki kellett mennie a színpadra. Amikor már csak a légy zümmögését lehetett hallani, Laci belekiabálta a mikrofonba: »Kalász László: ABC. Aki Á-t mond, mondjon B-t is, és építsen ABC-t is! Isten éltesse az új ABC-t!«” Ugyancsak Szemcsáktól hallhatunk még egy rendszerkritikus viccet is: „Miért áll a kapitalizmus a szakadék szélén? Hogy jobban lássa a szocializmust.”  Havas elvtárs, az MSZMP kádere szerint Lenin elvtárs mondta: „Keressetek és találtok!” És azt is, hogy: Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek. De ha nem is ő mondta, minden bizonnyal idézte valamikor. És végül a műből azt is megtudhatjuk, hogy a szocialista jog olyan, ha akarom vemhes, ha akarom, nem vemhes. A jelszót pedig Havas elvtárs adta meg: „Itt nem lehet lacafacázni. A szocializmust építjük.”

A közelmúltat korjelző szavakkal és szituációkkal egy dráma is felidézheti, sőt megismertetheti, amolyan sajátos történelemkönyvnek is tekinthető.

 

One Reply to “A Béres-dráma”

  1. Fazekas Istvánnak ezt a drámáját Béres címmel játsza az Újszínház! Nagon kiváló az előadás! Elolvastam a könyvet is – nagyon erőzeteljes ez a mű! A nyelvezete valóban rendkívűlien eredeti, a szerző csodálatosan ismeri és használja a magyar nyelvet. A jelenetek filmszerűen vannak megírva, szerintem hatalmas mozifilmet lehetne belőle csinálni! Abban pl. parádésan lehetne kihasználni a színdarab nyelvi sajátosságáait és azt a sajátos humort is, ami jellemzi!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x