Skip to main content

Zbigniew Herbert: *** / A magyaroknak

- 2017. 10. 20.
 Kezünket kinyújtva
állunk a határon
s a levegőből roppant zsinórt
fonunk nektek testvérek
az elfúló kiáltás
s a görcsbe rándult öklök
haranggá jajdulnak s a szív
nem verhet riadót
a véres kövek kérnek
haldokló vizek kérnek
s mi állunk a határon
csak állunk a határon
állunk a józan ész
jól-fontolt határán
innen nézzük a tűzvészt
halálba bámulunk
1956.
 (Lengyelből fordította: Gömöri György)

A közel húsz éve elhunyt Zbigniew Herbert lengyel költő 1956 késő őszén írta e sorokat. A vers néhány hónap múlva megjelent ugyan Herbert frissen kiadott kötetében is, de a címe helyén három csillag volt csupán, sebaj, a hatalommal úgyis sokat ütközött élete folyamán. Mindenki tudta, hogy a világirodalom egyik legszebb és legmegrendítőbb verse miért és kikről íródott.

Zbigniew Herbert 1924-ben született Lembergben, ahol élénken jelen volt még az osztrák-magyar tradíció, ez lehetett a magyarok iránti rokon érzésének egyik fő forrása. Költői pályája egyébként 1956-ban indult, ez jelképértékű tény.

Mi, magyarok, mindig fogékonyak voltunk Zbigniew Herbert verseire és esszéire, melyek a modern európai esszéirodalom csúcsteljesítményét jelentik.

Befogadtuk a Bethlen-díjjal, Nagy Gáspár, emlékversével, Kányádi Sándor Eretnek táviratok című sorozatával. Marsall László Találkozás az idők teljességével című verse is neki szól, Tőzsér Árpád is írt Herbertről és a közép-európai költészetről.

2008-ban „Egyenesen szembenézni a sorssal… Magyar írók Zbigniew Herbertről” címmel gyűjteményes kötet jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, Simonyi Zoltán és Kiss Gy. Csaba  szerkesztésében a 20. század lengyel és európai irodalmának kiemelkedő alakja tiszteletére.

Lírája és élete fontos szálakkal kötődött a kortárs magyar irodalom jeles személyiségeihez, költőkhöz, műfordítókhoz. A kötetben egybegyűjtötték a közelmúlt és jelen magyar költőinek, íróinak, gondolkodóinak Zbigniew Herbert életműve által ihletett írásait.

Zbigniew Herbert azon közel ötven lengyel költő, író egyike volt, akiket megihletett a magyar forradalom – közéjük tartozik például a két későbbi Nobel-díjas Czeslaw Milosz és Wislawa Szymborska is.

A lengyel írók kiállása a magyar forradalom mellett nem bizonyult hiábavalónak. A lengyel Írószövetség 1957 nyarán csatlakozott ahhoz a nemzetközi tiltakozó mozgalomhoz, amelynek hatására a másodfokon halálra ítélt Gáli József és Obersovszky Gyula életét sikerült megmenteni, a kádári megtorló hatalom a kiszabott büntetés enyhítésére kényszerült.

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x