Skip to main content

Félperces: a kor igénye, egyúttal nőiesen érzékeny nyelvi forma

Berg Éva Mária - 2017. 06. 08.

A műfajhoz illően parányi kötetekben adja közre: Kétszáz félperces (Bába Kiadó, Szeged, 2012). Félpercesek szegedi papucsban (Dugonics Társaság, Szeged, 2015). Mivel félpercesei sokszor nyelvi játékra, „játszmákra” épülnek, ezért a Kossuth rádió Tetten ért szavak című műsora is többször válogatott belőlük. Berg Éva Mária kérdezi a szerzőt.

BÉM: Nyolcszáznál is több félpercest írt. Honnan merít anyagot történeteihez? Mennyi a valóság és az írói fantázia aránya közöttük?

PA: Nyitott szemmel és füllel járok, vonaton, buszon, itt-ott, ahol mindenféle történetet hallok, ha érdekes, egy cetlire felírom a kulcsszavakat, ebből kerekítek történeteket. Az arányt nehéz meghatározni: hol a valóság, hol az élet kerekedik felül.

BÉM: Mi a tömörség titka?

PA: Valószínű, a kor igénye. Nem olvasnak az emberek hosszú regényeket, de talán ilyen rövid, tömör, elgondolkodtató történeteket igen. A „velem is megtörténhet vagy már meg is történt” élményét adhatják.

BÉM: A mikszáthi anekdota legtöbbször  történeti, de legalább is nevesített személyekről szól. A félpercesek hősei névtelenek. Miért? Mi történne, ha a szereplőknek neve volna?

PA: Mikszáth? Érdekes felvetés. Őszintén, soha nem jutott eszembe Mikszáth. Sokkal inkább az angol humor kiváló képviselői: Edward Lear, Caroll, Saki, Leacock, J. K. Jerome és Dahl. A csattanó? Valahogy mindig úgy alakul, hogy lesz. A történet „írja magát”… A nevesítés kérdése? Ez sokáig fel se tűnt nekem. Érdekesebb lenne, ha tudnánk, kiről szól a történet? Szerintem nem, sőt! Sokan így is magukra ismernek. Akkor talán meg is sértődnének, ha kiírnám a nevüket.

BÉM: Annyiban mégis a mikszáthi anekdotákra hasonlítanak ezek a történetek, hogy szinte kötelezően csattanóban végződnek, s az egész történetsort alapjában véve a derű uralja.

PA: Hát igen, hiszen a figurák mi magunk vagyunk, és az jó esetben nevetni készteti az embert, ha belenéz a görbe tükörbe…

BÉM: Mi a három legfontosabb összetevő, ha a félpercesek receptjéről beszélünk?

PA: Egyszerű, hétköznapi történet, világos, objektív stílus, és, igen, csattanó.

BÉM: Mit ellenőriz, amikor egy történet elkészült?

PA: Mivel általában, mint régi iskola képviselője, kézzel írom az első változatot, mikor gépre viszem, ellenőrzöm, és sokszor javítok, szavakat, esetleg teljes mondatokat. Azonban a legnehezebb a címadás. A címeken szoktam legtöbbet töprengeni, sőt, jó barátaimtól  tanácsot is kérek néha..  Az más kérdés, hogy megfogadom-e a tanácsot vagy nem.

BÉM: Felmerül a kapcsolat Örkény István egyperces novelláival is. Hiszen a szerény címadás, Félpercesek, tálcán kínálja a gondolatot. Az Ön történetei azonban nem groteszkek. Miért?

PA: Természetesen van kapcsolat. A mestert nagyon tisztelem, már gimnazista koromban nagyon szerettem. Ő  valóban inkább groteszk, én inkább finoman humoros, enyhén szomorkás, néha tán keserű vagyok. Magyarázhatnám azzal  talán, hogy Örkény férfi, én pedig nő vagyok. Tarján Tamás így fogalmazott: frappáns, szellemes formát talált, Andrea, nőiesen érzékenyet.

BÉM: Úgy tűnik, vadonatúj műfajt teremtett. Mi a célja az írással?

PA: Nem hinném, hogy új műfaj, én nem tudnám meghatározni, talán az életképhez áll legközelebb. Megint Tarján Tamást idézem: emlék-medáliák, lirizált bölcsességek, emlékmozaikok, fantázia-játékok. Vagy nevezzük hétköznapi villanásnak, élet-szösszenetnek. Azt gondolom, ez teljesen mindegy az olvasónak, ha különben tetszik. Én pedig nagyon remélem, hogy tetszik, és ez a célom az írással, mert ha tetszik, akkor talán el is gondolkodtat.

Papp Andrea
Papp Andrea

Papp Andrea félperceseiből

Fontos kérdés

Doktorandusz hallgatók, életük első „igazi” konferenciájukra készültek. Jó barátnők voltak, általános iskolás koruk óta. Úgy gondolták, együtt tartják az előadást. A téma, egy ismert angol regény és különböző magyar fordításai. A konferencia előtti napon még egyszer át-és megbeszéltek mindent, melyik fordításról ki beszél, elég lesz-e a húsz példány kiosztmány… Este 10 körül az egyik lánynál megszólalt a telefon. ‒ Figyelj ‒ hallotta barátnője szinte kétségbeesett hangját ‒, a legfontosabb kérdést nem beszéltük meg! Mit veszünk fel holnap???

Érdeklődés

Szorgalmas, okos lányka. Szülei – igen csúnya – válása után nagyon magába zárkózott. Továbbra is jól tanult, remek sportoló volt, szépen rajzolt és még hegedült is. Anyja hamarosan újra férjhez ment, apja külföldön dolgozott, nagyszülei vidéken éltek, barátnői se voltak… A tavaszi szünetben meglátogatta nagyszüleit. Egyik este nagyanyja megkérdezte melyik tantárgy érdekli a legjobban.

– Hát nagyi, a biológia. – És miért? – kérdezte a nagymama. – Tudod, mert ott állatok vannak, nem emberek!

Interjú

Az ország egyik legkiválóbb sebésze. 60. születésnapja alkalmából az egyik női magazin interjút készített a feleségével. Az asszony – maga is orvos – készséggel válaszolt minden, néha bizony furcsa kérdésre. Az utolsóra – és asszonyom, mondja, hogy tudott ezzel a nagy sebésszel együtt élni – kicsit mérgesen így felelt:  – De kedves hölgyem, én nem a nagy sebészhez, hanem egy hatodéves orvostanhallgatóhoz mentem feleségül!

Józan paraszti ész

Hetvenes évek… A család generációk óta paprikatermesztéssel foglalkozik, egy szép kis alföldi faluban, a mesterség apáról fiúra száll… Még együtt él három nemzedék, segítik egymást, az öreget megbecsülik. Minden este, szinte szertartás szerűen, a család a rádió előtt ül, és várja az időjárás jelentést. Egyik ilyen este egyszer csak megszólal a nagyapa, bölcs, öregember.

– Gyerekeim, nem nagyon értem, miért hallgatjuk minden áldott este az időjárás jelentést. Nem az a fontos, milyen idő lesz, hanem, hogy milyen van. Ehhez meg nem a rádiót kell hallgatni, egyszerűen ki kell nézni az ablakon!!!

Karácsonyi ajándék

Ötéves volt, mikor szülei elváltak. Hál’Isten, nem volt nagy veszekedés, kiabálás, viszonylag simán zajlott a dolog… A lányka az anyjával maradt, de sok időt töltött az apjával is. Az anya nem akart bosszút állni, nem akarta megfosztani egy szem gyermekét az apjától… A családi ünnepeket mindig együtt töltötte a család, nagyszülők, nagynénik, és a 90 éves dédi. A válás utáni első karácsony előtt a dédi felhívta  a kislányt.

– Mondd, édesem, mi lenne a legszebb ajándék idén a Jézuskától?

– Ha apa és anya mindig együtt lenne! – válaszolt a gyermek.

Kié a gyerek?

A férfi második házassága, a nőé első. A férfi harmadik gyereke, a nőé első. A férfi közel a negyvenhez, a  nő elmúlt harminc. A gyermek nyolchónapos, aranyos, jó étvágyú, jól alvó fiúcska. Egyik éjjel hajnalban felébredt, sírdogált, anyja rögtön ugrott, kivette a kiságyból, elkezdett vele játszani. Az apa, persze, nyugodtan aludt tovább. Mikor már jó két órája nem sikerült elaltatni a gyermeket, az anya, aki rettentő fáradt volt már, idegesen rákiáltott a békésen alvó apára:

‒ Kelj már fel! Tied a gyerek!

Korrektúra

Riportot készített Csesztvén. Írt az Emlékházban található múzeumról, beszélgetett helybeliekkel, akik rendkívül büszkék híres költőjükre. Leadta a kész cikket. Az ifjú korrektor, anélkül, hogy szólt volna a szerzőnek, javított… A következő számban meg is jelent az írás Látogatás Cseszneken címmel…

Kórházban

Kivizsgálásra kórházba kellett mennie. Hatvanöt múlt, de igen jól tartotta magát. Huszonöt évig igazgatója a kerület legjobb általános iskolájának, tankönyvek szerzője, a magyar munkaközösség vezetője… Első reggel a következőre ébredt:

‒ Horváth néni! Vérvétel!

Maximalizmus

Régi, kedves irodalom tanárának megmutatta a Félperceseket. ‒ Hát, fiam, mit mondjak? Nem rossz, de igazán akkor lenne tökéletes, ha pontosan tudnánk, kiről is szólnak ezek a történetek!

7 Replies to “Félperces: a kor igénye, egyúttal nőiesen érzékeny nyelvi forma”

  1. Emberi történetek. Mindennapiak. Egyszerűek. És mégis költészet az egész. Köszönöm.

  2. Hol lehet megvásárolni vagy kölcsönözni a félperceseket tartalmazó könyveket?

  3. Kedves Lengyel hozzászóló,A fővárosi Szabó Ervin könyvtárba a Mokka szerint van példàny

  4. Olyan szépek, kedvesek ezek a történetek, biztos többen is szívesen olvasnák.

  5. EBBEN a cudar időben bekuckózva felüdítő – melengető . KÖSZÖNÖM

  6. Kedves Papp Andrea,
    Honnan lehet megvásárolni a bármelyik félperces novelláskötetet postai úton?

  7. Sajnálattal közöljük, hogy Papp Andrea tanárnő, egyetemi docens 2017. február 27-én meghalt. Utolsó könyve most jelent meg: Hetvenhét mai magyar mese (Szeged, 2018) címmel, de ezt már nem élhette meg. Az IKU tervezi Papp Andrea válogatott félperceseinek megjelentetését, ha sikerül, honlapunkon tájékoztatást adunk.

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x