Skip to main content

Nyelvész hétmérföldes csizmában

Sz. Tóth Gyula - 2017. 06. 08.

Hősünk nem mesehős, nem rendelkezik emberfeletti tulajdonságokkal, ám földi képességekkel rendelkező mitikus alak. Magyarország nagy barátja, az anyanyelv tudós művelője a hazai barangolások, a honi tájak széles bejárása közben szakít időt, hogy körbejárja a Földet. Ki az? Balázs Géza. Miután hazai járatainak egy részét kötetbe gyűjtötte (Nyelvi barangolások. Kilencvenkilenc úti cél. Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó, Budapest, 2016), nyomban megtoldotta a századikkal, az újabb könyvvel, a világjárásáról. Eredjünk nyomába, mert nagy ez az út… a Csendes-óceánon innen és túl. Útvonal: Amerika (Costa Rica, Mexikó, El Salvador, Guatemala, Belize, Honduras); Afrika (Marokkó, Tunézia, Egyiptom); Európa széle (Törökország, Grúzia, Azerbajdzsán); Ázsia (Egyiptom, Izrael, Jordánia, Omán, India, Srí Lanka, Nepál, Burma, Szingapúr, Vietnam, Laosz, Fülöp-szigetek, és láthatóan nagyon megkedvelt: Kambodzsa), Óceánia (Mikronézia). Harminc ország, körbejárás kétszer is, persze megszakításokkal 2005—2015. között.

Kambodzsa, Angkor.
Kambodzsa, Angkor.

Mi hajtja e nagy kalandra? A kulturális és nyelvészeti antropológust leginkább a nagy kultúrák élete izgatja. Szomorúan tapasztalta, hogy nemcsak eltűntek városok, hanem az emlékük is gyorsan elhomályosult. És a titkok: „Miért épült egy kőváros Óceánia kellős közepén – amikor ma is alig laknak az emberek kőházakban?” (7.) A múlt homályában eltűnt civilizációk hol hallgattak, hol meséltek. És az Ázsia-élmény: a szegénységben élő emberek boldogabbaknak tűnnek a más komforthoz szokott szemlélőnek. Noha sok esetben még a legszegényebb országokban sem hiánycikk a jó minőségű mobiltelefon. Megérintette a vallások sokfélesége, elevensége. Megismerkedett az iszlám változataival, Azerbajdzsán apró falujában meglátogatott egy újonnan elfogadott katolikus felekezetet, járt Buddha szülőföldjén. Elgondolkodott a templomok, a szentélyek sokszor rikító színein, érezte a katolikus vallás Srí Lanka-i és Fülöp-szigeteki túlfűtöttségét, meglepetten hallgatta Közép-Amerikában a templomi gyülekezet vidám énekét. Mi most a hatalmas távolságot a könyvlapok forgatásával szeljük át, csemegézve a sok élményből. San José ezer méter magasan van, fénylik a turisták bőre, azt hiszik, izzadnak, de csak bepárásodnak. A közlekedés kaotikus, ennek ellenére kevés a baleset. Mintha megállt volna az idő, aminek a magyar turista „módfelett örült”. Guatemalába leginkább a maják miatt ment, a maja irodalom olvasása közben megpróbálja megérteni a nagy birodalom létrejöttét és bukását (23). Egyiptomban végigkísérték a misztikumok, a Níluson hajókázva csodálta a tájat, majd érezte, amint a hajó az éjszaka leple alatt lágyan beúszik a kivilágított Luxorba (73). Srí Lankán a kultúrák, a vallások egymásra, sőt „egymásba” épülnek, barátságos, vendégszerető emberekkel találkozott, és részt vett egy hindu-buddhista zarándoklaton. Nepálban és Indiában tanúja a halottégetésnek. Kitapasztalja és túléli az ázsiai tömegközlekedést. Ahány földrész, annyi forma. Egy hagyományos, de modern arab ország: Omán, míg Dubaj: modernség, megalománia, abszurditás. A szétszakadt idő: Azerbajdzsán, a sokarcú Egyiptom, ahol nem ismerik az esőt és megnézik a fehér embert. Jeruzsálem: egy város, két nép, három vallás. Szingapúr „kereskedelmi és gazdasági csoda”. Hogyan lehetett elérni? Sorolja a szabályokat és a büntetéseket, amelyekkel a multikulturális társadalmat összehangolják a mindennapi kulturáltsággal. A Csendes-óceán mentén óriási a népességkoncentráció, kíméletlen természetátalakítások, óriási társadalmi különbségek (az „isteni” uralkodó és az alávetett tömegek). Az összeomló kultúrák magukkal rántják a nyelveket (pl. az egyiptomi nyelv eltűnt, maját csak kuriózumként hallani, az indiai televízióban hindi-angolt beszélnek, az utcán a „pidzsin angol” használatos. Sok helyen nem sokra megy a turista a nyelvvizsgájával.

Nepál.
Nepál.

Hogyan fogadják az idegent? Rácsodálkozva, segítőkészen, a nehéz helyzetekben többször kisegítették. Fontos az igazodás a helyi szabályokhoz, szokásokhoz, azok betartása: templomi látogatáskor illő öltözet, türelem: a szentföldi kiránduláshoz, az Izraelbe való bejutáskor el kell viselni a többórás ellenőrzést (102). A magyarokról rendszerint keveset tudnak, viszont magyarokkal mindenhol lehet találkozni. „Nem érdemes magyarul hangoskodni sehol.” Balázs Géza ismerkedik a nyelvekkel, kultúrákkal, írásokkal. Germanus Gyula 1936-ban írt, 1973-ban átdolgozott Allah akbar című könyvéből is idéz: „Egy másik világ megértése csak kultúrájának és részben nyelvének megismeréséből fakadhat”. Minden földrészhez, tájhoz értelmező kisszótárt készített, gyarapítandó az olvasó ismereteit.

A kalandozó professzor az út során naplót ír, de nem útinapló, nem beszámoló lesz belőle: itt a közvetlen megélt élmények, érzések sorakoznak rendbe szerkesztve. Kulturális utazás ez, amely a felfedezéseken túl, „a világban, magunkban való elmerüléssel” is együtt jár. „Az utazás kiemel a hétköznapokból, s olyasfajta katarzissal jár, mint egy műalkotás befogadása” (11). Az utazás „apró” gondjai alól Balázs professzor sem mentesül – jegy, átszállás, késés, zötyögés, szállodai kilátások, gyalogmenet, pénzváltás. Persze útközben ezer probléma adódik, ilyen nagy útvonalon kivált, türelem, találékonyság, udvariasság, némi szerencse. Igazi életveszélybe nem került, de az indiai furfangos átverések között, néha megfordult a fejében, szégyen a futás, de hasznos.

A sokféle életeket megtapasztalva sorra vetődnek fel a kérdések. Hogyan alakítja magát a civilizáció? „Az emberiség mindig dölyfös volt, s túlzottan bízott magában”, szögezi le Balázs Géza. A túlzó halmozás, a demográfiai sűrűség, az élvezkedő élet többnyire összeomláshoz vezetett. „Élhető”, lassú világot csak öt országban tapasztalt (10.), erre mondja a példákat, hol azért, mert nincs hadsereg, hol meg különös államforma állt össze: „buddhista, kapitalista szocializmus” (218). Mit kezd az ősi világból hirtelen kiemelt és függetlenné vált Mikronézia? Egyelőre tervek, elképzelések nélkül vergődik az „óceáni, az örök semmi közepén”. Bár az is lehet, hogy a visszafogott országoké lesz a jövő, töpreng el a kutató.

A szerző Angkorban páli feliratokkal.
A szerző Angkorban páli feliratokkal.

Lenyűgöző anyagot tartunk a kézben, szemet gyönyörködtető látvány, nagy élmény. Színes képek, tájak, tárgyak, levegőben, vízen, földön, emberek között. Nem beállított formák, a mindennapok mozgása, kiváló összeállítás, kultúrtörténet, néprajzkutatóknak, geográfusoknak, turizmusos szakembereknek, és minden egyszerű halandónak, aki körbe akarja járni a Földet. Ízelítő, és felkerekedésre inspiráló mesélő album, szöveg és kép művészi megjelenítésben, nagyméretű oldalakon, kemény borítókkal – 447 ragyogóan megkomponált fényképpel. Elcsodálkozunk azon is, mennyi minden belefér az ember életébe. Hogy csinálja, hogy bírja ezt? Bizonyára, mint a jó motor, folyamatosan tölti az akkumulátorokat. Például menet közben szemlélődik, jegyzetel, s ha mégis adódik kis „üresjárat”, reptéri várakozás, hát újraolvassa Dante Isteni színjátékát. (Balázs Géza – Takács Róbert: Körbejárt Föld. Kulturális utazások a napsütötte sávban. ASZ, MNYKNT, INTER, Budapest, 2017. 260 oldal, ára: 5900 Ft.)

Az ismertetés megjelent az Édes Anyanyelvünk 2017/3. számában is.

A könyv megvásárolható a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda könyvesboltjában.

 

One Reply to “Nyelvész hétmérföldes csizmában”

  1. Nem szanszkrit az a páli?

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x