Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Ómagyar Mária-siralom – új megközelítések a 100 éve felfedezett nyelvemlékhez

2022.01.9.nincs hozzászólás

Száz éve fedezték fel, negyven éve van a magyar állam tulajdonában. Az Ómagyar Mária-siralom az első ismert magyar nyelvű vers, mely a 13. században született és egy 1300 körüli erősen romlott másolatban maradt fenn a latin nyelvű Leuveni kódexben.

A németek az első világháborúban, 1914-ben elpusztították a világhírű leuveni egyetemi könyvtárat. A békeszerződés azonban kötelezte őket, hogy a megsemmisült gyűjteményt hasonló értékű könyvekkel kárpótolják. Ennek során 1922-ben bukkant fel a Leuveni kódex, amelyben egy idegen nyelvű szöveg lappangott. Ma már tudjuk, az Ómagyar Mária-siralom. A szöveg szinte olvashatatlan volt, csak nagyítással lehetett böngészni. A magyar állam 1923 óta igyekezett megvásárolni a kódexet, de ez sokáig nem járt eredménnyel. A leuveni egyetemi könyvtár a második világháborúban, 1940 májusában leégett, de gondos kezek a kódexet egy páncélszekrénybe zárták, így az csodával határos módon megmaradt. A magyar állam 1982-ben csereegyezmény keretében megkapta a kódexet.

A kódex hányatott sorsáról, Bárczi Géza elbeszélését is idézve ír Ruffy Péter a Bujdosó nyelvemlékeink című könyvében (1977).

Az első magyar vers témája az Isten-anya fájdalma, fia, Krisztus szenvedése láttán. A költemény érzelmileg függetlenedik a bibliától, hiszen a fiát elvesztő anya keserűségét szólaltatja meg. A méretre piciny, szabad szemmel nehezen olvasható, kéthasábos versszöveg latin minta alapján készült, de nem fordítás! „Vers… pedig a javából” – ahogyan Horváth János minősítette 1931-ben.

Az Ómagyar Mária-siralom szövegét több olvasatban (mai magyar nyelvi kiejtésre átírt változatban), valamint értelmezésben ismerjük, szép stílusát, szóképeit is mindig kiemelik. Most egy újszerű megközelítéssel is megismerkedhetünk.

Az évfordulóra megjelent Mező Tibor munkája: az Ómagyar Mária-siralom szövegkönyve. A szerző „a szöveg ritmusának, hangalakjának és jelentésének együttes megfeleltetését” vizsgálta szemiotikai, szimmetrológiai és persze poétikai megközelítéssel. Ehhez a szöveg korai, tehát saját szabályokon alapuló írásmódján alapuló újfajta szótagelméletet vett alapul. Állítása szerint a versben a latin eredeti alapján rímeléskényszer van (a félsorok is rímelhetnek). Ritmuselemzésében előreható, progresszív rímelési sémákat (éllen-féllen, valállal-halállal) feltételez. Ez utóbbit e sorok írója korábban ikonikus vonzásnak nevezte A művészet és a nyelv születése című könyvében. Érdekes kísérletbe fog Mező Tibor: szövegmódosításokat javasol az időmértékes verselés helyreállítására. Ennek oka, hogy a latin eredeti is időmértékes. Például a magyar daktilusra (- UU). Az eredeti szöveg betű szerinti átírása: was szegekkel weretül, tehát a végén változtatás nélkül anapesztus lenne: – U/- -/ UU -. Azonban a szerző másfajta szótagelmélettel és szövegmódosítással ezt hozza ki: vasszeggel veretel: – UU / – UU, s így szabályos daktilusokat látunk. Ez az eljárás teljesen új, és valószínűleg még vita tárgya lesz.

A könyv legnagyobb részét a digráf (két grafémából álló betűkapcsolat, kettős vagy összetett betű) és az egyjegyű magánhangzókat és mássalhangzókat bemutató (rekonstruáló) képletek teszik ki, majd következnek a némi meglepetést is hozó szövegközlések: 1. a betűk szerint leírt szöveg (betűhű átirat), 2. A betűkből szótagolt szöveg (újdonság), 3. A verslábazással verssorokra tördelt szöveg: elsőként az újdonságnak számító újfajta időmértékes verselés, majd az ütemhangsúlyos verselés. Ezután következik az olvasat (Mészöly Gedeon, Benkő Loránd, A. Molnár Ferenc olvasatait figyelembe véve, de saját megoldást adva. Lássuk ezt a már korábban ismertetett sor példáján:

vas szegekkel átvernek (Mészöly)

vas szegekkel átdöfnek (Benkő)

vas szegekkel átvernek (Molnár)

keresztfára vasszeggel szegeznek (Mező)

A teljes versszak pedig így hangozna:

A világnak világossága,

virágszálnak a virága,

a kínzás keserves elszenvedője,

keresztfára vasszeggel szegeznek!

További hasznos érdekességekkel is szolgál a kötet: a latin normaszöveg leírásával (időmértékes és ütemhangsúlyos versformában), egy szakfordítással, Képes Géza műfordításával, valamint egy megzenésítésre kínált szövegváltozattal.

Az Ómagyar Mária-siralom nyelvünk-művelődéstörténetünk megkerülhetetlen alkotása, amelynek nyilván vitatható új megközelítése is hasznos lehet az érdeklődés felkeltésére, és a további kutatások ösztönzésére. (Mező Tibor: Ómagyar Mária-siralom szövegkönyve. Novum Publishing, Debrecen, 2021. 140 oldal.)

 

 

Új hozzászólás