Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Pogányi csapszék
Csípős szavak 50.

2021.08.23.nincs hozzászólás

Megdöbbentő az Ujváry Zoltán (1999: 102—105) által közreadott „ördögi” tréfás szokás, amely valószínűleg a távoli múltba vezet vissza.

Bornemisza Péter írja le azt az esetet, hogy amikor magyar huszárok megunták, hogy csizmából, gyertyatartó fenekéből igyanak, „felfordították a gazdát seggel, és arra töltötték az bort, és azt köszönték egymásra”. Hasonló jelenséget idéz Györffy István Karcag város 1747. évi jegyzőkönyvéből: lakodalom alkalmával „pogányi csapszéket kezdettenek, nevezetesen egymásnak alfeléből bort hörpögettek, azonkívül Tóth István Isten ellen száját feltátván, teremtette mondásával káromkodott”. Ujváry Zoltán saját gyermekkorából idézi a jelenségre utaló mondást: Ihat a seggemből, ha hagyom. Jómagam egy egyetemi táborban már csak a levetett női cipőkből, illetve műanyag biliből (éjjeliedényből) való sörivást ismertem meg. De a lényeg az, hogy ezek a ma már durvának, erkölcstelennek minősített játékok, még néhány évtizeddel ezelőtt is diáktréfaként elfogadottak voltak, korábban a népéletben széles körben ismerték és gyakorolták őket, eredetük pedig ősi kultuszokig vezet vissza.

Forrás: Ujváry Zoltán, 1999. Folklór az Ördögi kísértetekben. Csokonai Kiadó, Debrecen.

Új hozzászólás