302. Győzelmet szenvedni.

303. A mókus se „legyőzi” a mogyorót: közbenjár, hogy sorsát beteljesíthesse.

304. Forrástól tengerig él, de partok vitájában jár közben a folyó.

305. Fény táplálja a fát. De a fényt?

306. Egyetlen mágia sem annyira sötét, amennyire világos a szeretet.

307. A test egészén végighullámzó mosoly.

308. Ülni az angyal ágya szélén.

309. Hepcia Jeromos, hintalókötő.

310. Amikor lelket ölt a test.

311. Alkoholista: Jézus vérének betege.

312. „Tessék, a világ. A tiéd, neked készítettem.”

313. Szűzzé tevő szerelem.

314. Nem zátony: szűz sziget.

315. A harmónia nem elpusztítja: angyallá vetkőzteti ki magából a démont.

316. A „bűn” mint kerülő út a mennybe.

317. A híd bűntudata, hogy elutasítja a vizet.

318. „Jut hely neked is az asztal körül, ne csatangolj a kertek alatt”, invitálja a démont – aki ettől angyallá illetődik.

319. Beábrándulni Istenbe.

320. Ihlettudóan viselkedni.