Az irodalom- és a nyelvtanóra szétválasztása nem feltétlenül szükséges, de az anyanyelvi ismeretek átadásának hanyagolása igencsak előnytelen.
Éppen ezért e havi kérdésünk így szólt:
Heti egy nyelvtanóra, sokszor abból is irodalom lesz. Az érettségi vizsgán elméleti szinten pedig csak a szóbelin jelenik meg a nyelvtan. Hogy lehetne Ön szerint a nyelvtanoktatást megújítani, így a nyelvészetet és a kommunikációt hatásosabban beépíteni az iskolai tananyagba?
Adamikné Jászó Anna professor emeritus • Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest)
Amikor gimnáziumban tanítottam (1966–1975), mindennap volt magyaróra, heti két nyelvtan, négy irodalom (szombaton is volt tanítás). Megtartottam a nyelvtanórákat, a fogalmazásokat is ekkor javítottuk. A házi fogalmazásokat is javítottam, nemcsak a bentieket. Az osztály fele jeles érettségi fogalmazást írt, akkoriban nem voltak ostoba (és költséges) tesztek. A nyelvtani anyag fokozatos nehézségű és hézagmentes volt, s igyekeztem egyszerűen és világosan elmagyarázni a megértendőket, s jókat beszélgettünk: sikerült mindenkit bevonni. Mindig volt szóbeli felelet, szabatosan, értelmesen. Később sokat foglalkoztam a nyelvtantanítás történetével, s nekem is volt egy Édes anyanyelvünk című tankönyvsorozatom az 1–8. osztályokra. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tankönyvfelelőse szerint ezek a legjobb nyelvtankönyvek, amiket valaha kis hazánkban írtak. Kidobták őket, de valahol megvannak, esetleg az Ország Pedagógiai Könyvtár és Múzeum polcain. Bennük van a válasz.
Schirm Anita adjunktus • Szegedi Tudományegyetem (Szeged)
A nyelvészetet úgy lehet közelebb vinni a diákokhoz, ha megmutatjuk nekik e tudomány hasznosságát és szépségét. Ehhez érdemes a klasszikus szépirodalmi példák mellett minél életszerűbb nyelvi adatokat, azaz sorozatokból, blogokból, vlogokból, reklámokból, újságcikkekből, dalszövegekből származó példákat bevinni az órákra. A hétköznapi szövegtípusok elemzésével ugyanis a diákok maguk fedezik föl, hogy a nyelvészet nem egy öncélú, elméleti tudomány, hanem izgalmas, logikus, számos érdekességet rejtő terület. Módszertani segítségként ehhez a felfedeztető munkához pedig a YouTube-on lévő Nyelvészet mindenkinek csatornát ajánlom, amely rövid videók segítségével nyújt betekintést a nyelvészet számos területére. [A videókat Schirm Anita szerkeszti. – BM]
Horváth Bálint, Tuba Márta, Goda Lilla és Okos-Kakuk Dóra magyartanárok, valamint Petrák Barnabás magyar szakos hallgató válaszait az Édes Anyanyelvünk 2021/1. számában olvashatók.
Iskolánkban, az egykori szegedi SzirmaiIstván, majd Csongor Téri Általános Iskolában, majd 8+4-es szerkezetű általános iskola ÉS gimnáziumban a teljes nevelőtestület együttműködött egy nagyon komoly programban, amelyet „tantárgyközi anyanyelvi nevelés”-nek neveztünk. Sok-sok pályázatot elnyertünk programunkkal, több anyanyelvi konferencián előadtuk programunkat, céljainkat, eredményeinket. Most is tudnék ebből 100 oldalt írni egyszuszra, mint ahogy az egyik pályázatunk anno éppen százoldalasra sikeredett a szaktanárok részletes beszámolójával, és a további célkitűzéseinkkel, feladatainkkal. A lényeg az volt, hogy az anyaelvi nevelés minden ága-boga, területe, nemcsak a magyartanárok úgye-dolga, hanem az adott osztályban tanító összes tanárnak a feladata. Azért nem írok kötelességet, mert önként vállalta mindenki a programban való részvételt. Itt most nincs hely kifejteni még a legérdekesebb dolgokat sem. Minden osztályban a magyarszakos tanár vezette a közös munkát, vele dolgozott minden pedagógus a gyerekekkel. Például hatodik osztályban szinte egész évben a szófajok a téma nyelvtanórán. De egy-egy témára jó, ha van évi 2-3 óránk. Ezért, ha a többi tanár tudja, mit tanulunk nyelvtanórán, a saját szakóráján ő kiegészítheti és gyakoroltathatja a tudnivalókat. Így rögzül a gyermekben a tudás. Minden órán vannak tulajdonnevek. Kossuthot történelemórán, Joule és a joulet fizikaórán kell megtanulni. De például a római számok ismerete és helyesírása sem tud nyelvtanórán igazán bevésődni, de az iskolás gyermek életében sok-sok alkalommal előfordul annak megfigyelése és gyakorlása. Több száz olyan szavunk van, ami más-más órán más-más jelentésben fordul elő. Érdemes megfigyelni, hogy az adott szó vajon többjelentésű, vagy azonos alakú, ha szakszó, akkor lehetne-e rokon értelmű szóval helyettesíteni?, stb. Gondoljunk akár vonal, vagy a szék, az asztal szavunkra! Egyenes vonal, csigavonal, oldalvonal, vonalas füzet, vonalas politika, vonalas viselkedés, Maginot vonal, vonalzó…stb. Szék, székhely, trónszék, székes, székes főváros, székesegyház, székel, árnyékszék, trónszék, székfű…Sajnos, hozzá nem értő emberek, mire összefoglalóan lezártuk volna a programunkat 12 évfolyamra szólóan, 1999-ben „bezárták”, megszüntették az iskolánkat. Így csak egy közel 80 fős nevelőtestület emlékében és több ezer tanítványunk fejében, szívében és lelkében él tovább gyönyörű anyanyelvi nevelési törekvésünk. Így volt nálunk Szegeden nyelvtanóra nemcsak heti egyszer, hanem naponta többször is!