Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Harangozó Imre

Harangozó Imre
  • Téka
    2021. 02. 14. 14:00

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

A magyar Atlantisz – képeslapokon
Szülőföldünk 4.

2021.01.25.nincs hozzászólás

A trianoni diktátum 100. évfordulójára megjelent könyvek közül kedvencem egy album.

Elrabolt Hungária címmel annak a kornak üzenetét hordozza, amit nagyszüleink nemzedéke így emlegetett: „boldog békeidők”.

Egy Nagyváradról és egy Dicsőszentmártonból származó újságíró: Balázs D. Attila és Pataki Tamás azt foglalta kötetbe, ami már nem látható, még ha valaki Dévénytől Brassóig, vagy Ungvártól Fiuméig végig is utazná keresztül-kasul a hajdani történelmi Magyarországhoz tartozó területeket. Az album 100 korabeli képeslap segítségével felidézi egykor virágzó polgárvárosok míves középületeit, híres gyógyfürdőket, várakat, a történelmi emlékműveket, szobrokat, mindazt, amit a területek új tulajdonosai szétvertek, lebontottak, átalakítottak, vagy csupán pusztulni hagytak. 

Van köztük igazi atlantiszi sors is, nemcsak jelképes: Ada-Kaleh, a törökök, magyarok és németek lakta egzotikus al-dunai sziget, amely magyar közigazgatásból Romániához került, míg 1971-ben a kommunista állam a vaskapui vízerőmű építésekor felrobbantotta. Vele együtt hullámsírba került Orsova is. Mármint a régi város, természetesen a Koronakápolnával együtt, amelyet Ferenc József emeltetett azon a helyen, ahol megtalálták az 1849-ben Szemere Bertalan által elásott Szent Koronát.

És még valamit közvetítenek ezek az idők során elszíneződött képeslapok: egy letűnt világ hangulatát. Mert mindenhol: Bártfától Herkulesfürdőig, Kismartontól Kolozsvárig elveszett egy életforma, egy stílus. De ezek a képeslapok mesélnek a Stubnyafürdő parkjában sétáló hölgyekről, a dobsinai jégbarlangban korcsolyázó párokról, a szépen művelt verseci szőlőhegyről, vagy a cigányzenekarról, amint az érsekújvári állomásépület előtt várja naponta az Orient expresszt, hogy a Rákóczi indulóval üdvözölje.

Hogy mivé lettek a régi Magyarországnak ezek a mozaikdarabjai, azt a képeslapokhoz fűzött jegyzetekből tudjuk meg. A két szerző stílusa pengeéles, de címadásuk is beszédes. Csupán néhány példa: Száll a turul fészkére (Munkács),  Tündérkerti várból balkáni helyőrség (Fogaras), A múzsák maradtak, a művészek mentek (Nagybánya), Ahol már nem mulat Dankó Pista (Élesd).

A levelezőlapokon szerencsére feltüntetik a helység vagy a látvány nevét, e nélkül nem biztos, hogy ma felismernénk, melyik városról, településről készült a fotó. De a feliratok arról is árulkodnak, hogy milyen is volt a sokat emlegetett magyar nacionalizmus az 1900-as évek fordulóján. A lapokon ugyanis, ha több nemzetiségű helységet ábrázol, mindegyik név szerepel: Újvidék – Novisad (cirill betűkkel!) – Neusatz, vagy: Nedecz vár – Schloss Nedecz – Zamek Niedzica. Ez utóbbi, a legészakibb magyar határvár, Lengyelországhoz került Trianonban, de egyetlen az elcsatolt területek közül, amely nem tagadja le magyar múltját.

A száz képeslapot „a dicső múlt tükörcserepei”-nek nevezi Hetzmann Róbert, az albumot kiadó Magyar Patrióták Közösségének elnöke. A kötet  megjelenését az EMMI támogatta, Kásler Miklós miniszter így ír köszöntőjében: „…az, ami materiálisan elveszett, a szellemi térben jelen van és összetartja a nemzetet.”

Új hozzászólás