Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Erzsébeteink
Szülőföldünk 2.

2020.11.19.nincs hozzászólás

Erzsébet nap van.

Bizonyára többünknek van még ilyen nevű rokona, ismerőse, akit felköszönthet. Még akad talán, mert az Erzsébet is kimegy a divatból, mint a Magyarországon hagyományos nevek többsége. Átadták helyüket a külföldi szappanoperák szereplőinél megcsodált neveknek, amelyeket az itthoni írási és a kiejtési nehézségek miatt a jogszabályi rendelkezés fonetikus változatban anyakönyveztet. Mások nem annyira a különleges hangzásért választanak nevet gyerekeiknek, inkább célszerűségből: ne okozzon majd gondot külföldön (mert hol is tanulhatna és élhetne?) a magyar név. E szülői előrelátás jegyében, ha valamelyik nagyszülőre tekintettel mégis az Erzsébet nevet kapja a kislány, akkor többnyire Betty vagy Liza változatban szerepel.

A nevek társadalomlélektanán még tovább lehetne elmélkedni, de a kötelező – és mindent elszürkítő – „píszí” beszéd miatt eddig sem jelöltem meg, most sem fogom, hogy melyik névadási divat melyik társadalmi réteghez köthető. Elég körülhatárolható az a kör, amely az őstörténetből válogat, egy másikat az egzotikumok bűvölnek el, és végül marad a még mindig nagyszámú, összetételében az egész társadalmat átfogó réteg, amelynek a Biblia, az ismert szentek, a 19. századi magyar írók regényei, netán a családi hagyomány adja az elhatározást: milyen nevet írasson az anyakönyvbe.

Ami az Erzsébeteket illeti, nem lehet tudni, melyiküket keresztelték Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére, s melyiküket a többnyire Sissyként emlegetett Erzsébet királyné iránti rajongásból. Végül is mindegy, mindketten – más-más okból – ott vannak a magyarság szívében.  II. Endre (vagy András) Árpád-házi királyunk és Merániai Gertrud lányáról világszerte katolikus templomokat, kórházakat és különböző karitatív intézményeket neveztek el. Ennek ellenére a mienknél sajnos mindig ügyesebb és hatékonyabb külföldi tájékoztatás – a történelemkönyvektől az idegenforgalmi kiadványokig – Türingiai Szent Erzsébetként említi a többnyire rózsákkal ábrázolt, fiatalon elhunyt magyar királylányt.

Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnőt is másképpen látják és látták a dualista monarchia két országában. Nálunk: szeretett, sőt rajongott magyar királyné volt, igazi romantikus hősnő, míg Ausztriában szeretett és tisztelt császáruk különc hitvese, aki többet és szívesebben tartózkodott külföldön – Budán és Gödöllőn is – mint a bécsi udvarban. A császárné személyét és magyar-barátságát övező ausztriai rosszallás azonban nem befolyásolta az utókort, hogy felépítse a Sissy-mítoszt, amelynek kellékei  romantikus filmsorozattól csokoládé-bonbonig terjednek. „Ügyes!” – ahogy egy ismert pesti vicc poénja mondja.

Kissé elkalandoztam a névnapoktól, bocsássák meg, máris befejezem azzal, hogy boldog névnapot, sok kedves felköszöntést kívánok az Erzsébet, Erzsi, Erzsó, Zsike, Zsóka, Böbe, Böske, Bözsi név viselőinek, s ha már november utolsó harmadában járunk, Isten éltesse a Jolánokat, Katalinokat, Andreákat, Andrásokat, Endréket is!

Új hozzászólás