Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Tüskevár és homoszexualitás
Csípős szavak 39.

2020.09.27.1 hozzászólás

Számos helyen felbukkan az interneten egy jól szerkesztett (manipulált) írás, amely Fekete István Tüskevár című regényének homoszexuális vonatkozásait tárgyalja, sőt címével egyenesen azt állítja: Homoszexuálissá tesz a Tüskevár olvasása.

Közelebbről megvizsgálva, alaposan olvasva azonban nyilvánvaló, hogy az egész ordas kamu; arra azonban alkalmas, hogy sokakat megtévesszen, és feszültséget okozzon.

A kiinduló írás szerzője Tacskó Muki (már ez a név és blog is gyanús kellene, hogy legyen). Idézzük a forráshivatkozásra épülő, megtévesztő írást. (A hivatkozott forrás egyébként nem létezik, nincs Csókás András irodalompszichológus, nem közölt ilyen írást az ÉS – de ezt csak utánajárással, a forrás ellenőrzésével tudná megállapítani az olvasó; s erre többnyire az emberek nem vállalkoznak. Legföljebb irodalmárok, nyelvészek, akiket nem is lehetett beugrasztani.)

Homoszexuálissá tesz a Tüskevár olvasása

A meglepő kijelentést Csókás András irodalompszichológus teszi Fekete István híres ifjúsági regényével kapcsolatban egy, a múlt heti Élet és Irodalomban megjelent tanulmányában.

„A Tüskevár beavatási mű, méghozzá – nem félek kimondani – homoszexuális beavatási mű. Már a regény címe is tükrözi ezt a tematikát. A tüske fallikus szimbólum, a vár pedig egy védett, ugyanakkor bevehető, beveendő helyet jelöl. A vár akár lehetne a női vagina is, de mivel ez egy fiúkról-férfiakról szóló mű, ezért egyértelműen az ánuszról van itt szó. A művet egyébként teljesen átszövik a tüskéhez hasonlító egyéb fallikus jelképek is az olyan tárgyak formájában, amelyek sebeket okozhatnak, veszélyesek, ugyanakkor férfiassá is tesznek.   Ilyen például a bicska, amely szinte központi szereplője a regénynek és Tutajos férfivá válásának. Fontos jelkép a szivar, amelynek keserű füstjéből és levéből a főhős már a regény elején kénytelen rengeteget lenyelni, ezért nikotinmérgezést is kap: itt a beavatási regények dramaturgiájának megfelelően a főhős első, és minden esetben sikertelenül végződő próbatétele jelenik meg. Fontos szimbólum a pipa, amit Matula bácsi folyamatosan szív és szopogat. Ezt a férfiasságot próbára tevő, a beavatáshoz szükséges minőséget tükrözi a tüskevár környezete, növényvilága is, a rengeteg tüskés, szúrós növény, vagy a fiatal fiúk gyenge bőrét felsértő sáserdő. Azt már nem is kell mondjam, hogy a Matula bácsi keresztneve, a Gergely nyelvészeti kutatások szerint a «geci» szavunkból származik.

Fontos figyelnünk arra, hogy a Matulától való találkozástól minden női szereplő óvja a főszereplő Ladó Gyulát. Félti ettől édesanyja, Nancsi néni a szakácsnő és félti Piri néni is, Tutajos apjának a testvére. De a férfi szereplők, így például István bácsi egyértelműen segíti azt a folyamatot, hogy a tizenhárom éves fiú a vén buzeráns Matula kezére jusson. A főszereplő kamasz fiú pedig a legmegfelelőbb lelki diszpozícióval rendelkezik ahhoz, hogy egy idős férfi őt «férfivá tegye». Hiszen már számtantanárát, Kengyelt is betegesen, szinte Stockholm-szindrómába hajlóan szereti és tiszteli!

A perverz és bűnös beavatás a regény felezőpontján, az első vihar-jelenetben éri el csúcspontját. Az alábbiakban szó szerint idézem a regényt, kiemelések tőlem:

«…úgy érezte, hogy az a fojtott végtelen erő az ő mellkasát is szétveti, egy rettenetes, recsegő, az egész eget széthasító lobbanásban feloldódott minden. Tutajosunk félig vakon, de erősen igyekezett a kunyhóba, mert az istennyila mintha végigrepesztette volna az égi óceán fenekét: locsogva dőlt a földre az eső. (…)Vetkőzzék le, és álljon ide a tűz mellé, meglátja, milyen jót tesz… Tutajosunk duzzogva vetkőzött, de a jó meleg megbékítette. (…) matula.jpgMatula a tűzre nézett elgondolkodva. – Hanem – és hármat szívott a pipán, mintha ezalatt még egyszer meggondolná, amit mond –, hanem azt meg kell hagyni, Gyula, tüzet már tud rakni… Tutajosunk kissé elpirult a dicsérettől, s foszlott bőrözete alatt végigbizsergett valami simogatás, ami nagyon hasonlított ahhoz az érzéshez, amikor Kengyel azt mondta: “Látod, Ladó, ezt nevezem én feleletnek! Csak azt szeretném tudni, máskor hol az eszed.” – … – mert – folytatta Matula – tüzet rakni nem tud mindenki. A tűzrakást nem lehet csak úgy összehányni, de egymásra rakni sem, hogy ne legyen lélegzete. A tüzet meg kell építeni, mint a házat… szóval így, ahogy ez van! A gatyáját miért nem veti le? Gyula enyhén megrándult, aztán idegenkedve végignézett ösztövér mivoltán. – Megszárad így is… – Okosabb, ha leveti… Ezek után Tutajos nem tehetett mást, mint szemérmeskedve ugyan, de kibújt a nevezetes ruhadarabból, és a lehető legkisebb méretűre összehúzván magát, ott állt, mint Ádám, aki azonban valószínűleg daliásabb lehetett. A túlzott szeméremérzet azonban lassan lefoszlott róla. Amint végignézett magán, alig ismert saját testére, melyet a nap, a sásvágások, karcolások és terjedelmes kék foltok térképeztek összevissza. A bőr, amit hozott, alaposan meg volt szabdalva, és tejfehérsége eltűnt, mint márciusban a hó, amikor kibújnak alóla barna szántások. – Kezd színe lenni – bólintott az öreg, és szemében olyan természetes mérlegelés volt, mintha egy csikót nézett volna a vásáron, egy fát az erdőn vagy egy csónakot a vízen.  És Gyula, aki még Piri mama előtt sem vetkőzött le soha, most ezt természetesnek érezte, és mélyet lélegzett, mint aki átugrott egy árkon vagy kiérkezett valami ködös alagútból. A tűz sütött, és a lángoknak már fénye volt, amikor felvette a megszáradt ruhákat. Úgy érezte: a puhára száradt ruhákkal valami élő meleg veszi körül, valami biztonságos erő, valami bátor nyíltság, valami más, mint ami eddig volt. – Gergely bácsi – kezdte akadozva –, senki előtt nem szoktam levetkőzni. Matula mereven nézte a tüzet, s hosszú ideig nem válaszolt. Ez a gyerek, ez az idegen, kapkodó, puha lélek, most szólította így először, és nem is tudta, Matula is. csak érezte, hogy a fiú valóban levetkőzött. – Jobban szeretem, ha azt mondja, hogy Gergő… – mondta Matula kis idő múlva – mert errefelé úgy mondják.»

Ezek a sorokat nem én írtam, hanem maga Fekete István, és azt hiszem, igazolják a műről alkotott felfogásomat, teóriámat. A műben ezután érkezik meg Gyula barátja, Bütyök, a regény innentől szinte részeg bacchanáliává, orgiává válik. Az csak mesteri írói félrevezetés, hogy Bütyök a mű utolsó részében szerelmes lesz egy lányba, Katalinba, amíg barátja, Tutajos beteg. Menekülne tehát ő a bűnös életből, de aztán újra győz felette is Matula bácsi csábereje!

Az itt leírt felismerések vezettek arra, hogy megvizsgáljak olyan gyermekeket, akik olvasták a Tüskevárat. Egy szexuális viszonyulást mérő kérdőívet vettem fel ezer olyan tíz és tizenöt év közötti fiúval, akik egy éven belül olvasták a művet. Az eredmény engem is megdöbbentett. Az ezer befogadóból több mint nyolcszáznál egyértelműen mérhető volt a homoszexuális irányultság! Míg a szintén ezer főt számláló, a művet nem ismerő kontrollcsoportban csak kilencven fiúnál volt ez kimutatható!

Ennek ellenére Fekete Istvánt jó, sőt nagy írónak tartom. Sátáni gonoszságú volt azonban az az ember, aki pont ezt a művét vette fel a kötelező olvasmányok listájára!” – fejezi be tanulmányát Csókás.

Forrás: https://tacskomuki.blog.hu/2009/10/01/homoszexualissa_tesz_a_tuskevar_olvasasa

A titokzatos berek (kép: BG)

Már az elején elárultuk, hogy kis forráskutatással rögtön kiderülhet, kamu az egész. Hoax, azaz beugratás, megtévesztés, átverés, álhír vagy régi magyar sajtónyelvi kifejezéssel: kacsa.

Hat évvel később (2015) a Nyelv és Tudomány című honlap is foglalkozott ezzel az írással. A szerző (Fejes László) helyesen állapítja meg, hogy egy műnek sokféle olvasata lehetséges, éppenséggel ez is, de ezt bizonyítani kell a teljes műből:

„Az irodalmi mű éppen abban különbözik más szövegektől, hogy szándékosan többféle értelmezést tesz lehetővé, inkább kérdez, mint válaszol. Persze nézhetjük problémánkat úgy is, hogy kérdez-e egyáltalán valamit a Tüskevár a homoszexualitásról.

Azt aligha lehet vitatni, hogy a Tüskevár egyfajta beavatási történet, melyben a főszereplő Tutajos gyermekből férfivá érik. Az is aligha vitatható, hogy a Csókás (pontosabban a Tacskó Muki álnevű blogger) által szellemesen kiragadott részlet valóban olvasható homoerotikus jelenetként is. Ahhoz azonban, hogy a jelenetnek ez az olvasata érvényes legyen, az szükséges, hogy az egész regényt így olvassuk.

Azt, hogy ez nem így van, akkor is sejthetjük, ha csak a posztot ismerjük, a regényt nem. Csókás Muki azt, hogy Bütyök beleszeret egy lányba, „mesteri írói félrevezetésnek” nevezi. Ez az a tipikus elemzési hiba, amikor az elemző egyszerűen nem veszi figyelembe azt, ami nem fér bele az általa kialakított értelmezésbe. Persze a helyzet nem mindig egyértelmű, hiszen az elemzés során óhatatlan, hogy egyes elemeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk, míg másokat kevésbé tartsunk fontosnak. Ebben az esetben a legnagyobb probléma talán az, hogy Tacskó András nem magyarázza meg, mi szükség van egyáltalán erre az „mesteri írói félrevezetésre”.

Hasonlókat mondhatunk a műben megjelenő állítólagos fallikus jelképekről, a bicskáról vagy a pipáról. Bár ezek tényleg alkalmasak arra, hogy egy műben fallikus jelképek legyenek, ez az értelmezésük csak akkor helyes, ha illeszkedik a mű egészébe, illetve ha a műben valóban úgy jelennek meg, hogy kiváltják ezt az értelmezést. A Tüskevár esetében aligha vihető végig ez az értelmezés, számos jelenet nem értelmezhető, ha a regényt homoszexuális beavatási műként próbáljuk olvasni.”

Forrás: https://www.nyest.hu/hirek/a-gatyajat-miert-nem-veti-le, 2015. március 27.

A tréfás és/vagy rosszindulatú értelmezés elérte az NMHH Médiatudományi Intézet ingerküszöbét is, ezért még ugyanazon évben (2015. július 27.) foglalkoztak vele, egyértelművé téve a tárgyalt szöveg hoax mivoltát.

Homoszexuálissá tesz a Tüskevár olvasása

E kijelentést Csókás András irodalompszichológus tette Fekete István híres ifjúsági regényével kapcsolatban az Élet és Irodalomban megjelent tanulmányában. A tanulmány egy pszichológiai kutatásra hivatkozik, amely szerint a Tüskevár egy homoszexuális beavatási mű, és gyermekkorú fiú olvasóinak ezért nagy eséllyel megváltozik szexuális irányultsága. A tanulmány nagy visszhangot váltott ki, a cikket sok portál átvette, kommentálta, értelmezte. Természetesen sem Csókás András irodalompszichológus, sem a vonatkozó Élet és Irodalom cikk, sem a hivatkozott kutatás nem létezik, az egész Tacskó Muki blogger fejéből pattant ki.

Nyomokban igazságot tartalmazhat! A médiamanipuláció ABC-je

A fenti példákból kirajzolódnak azok az alapvető tartalmi, formai követelmények, amelyek segítségével a saját magunk által gyártott hoax nagy karriert futhat be.

A hoax épüljön mindenki által ismert tényekre: Egy távoli galaxisban történt esemény leírása lehet érdekfeszítő, de az olvasók nem tudnak hozzá kapcsolódni, mivel az ő valóságuktól távol áll. Ezért szükséges mindenki által ismert tényekre alapozni a történetet: az iraki háborúról mindenki tud, pókot már látott mindenki.

Legyen közérdeklődésre számot tartó a témája: A hoax szóljon aktuális, mindenkit foglalkoztató kérdésekről, hogy ezáltal része lehessen a témáról folyó nagyobb diskurzusnak. A Tüskevárral kapcsolatos álhír például beleilleszkedett az irodalomtanítással kapcsolatos akkoriban zajló vitákba.

Váltson ki érzelmeket, ezáltal ösztönözzön állásfoglalásra, könnyen elvégezhető cselekvésre: Az érzelmek megélése (pl. félelem a pókoktól) kimozdítja az embert a nyugalmi állapotából, ezáltal cselekvésre késztet, és ezért az adott hoaxot a befogadó nagyobb eséllyel juttatja el másnak is. A Bill Gates hoax esetében a könnyen megszerezhető pénz reménye és az ehhez szükséges minimális cselekvés (a hír továbbküldése) segítette a terjedést.

Hivatkozzon referenciákra: A tudományos kutatásokra, kutatókra, vagy egyéb referenciaszemélyekre való utalások a hozzájuk kapcsolódó hitrendszerek (pl. a kutatók mindig megfontoltan és igazat nyilatkoznak) elaltatják az ember gyanakvását.

Publicisztikai vagy tudományos stílusban íródjon: Egy nyelvtanilag jól szerkesztett, világos, feszes, számos szakkifejezést tartalmazó szöveg is rengeteget segít annak érdekében, hogy a befogadók komolyan vegyék az adott álhírt.

Ne vess el és ne fogadj el semmit, amíg nem értetted meg! Az álhírek, hoaxok terjedését sokan káros jelenségnek tartják és jogi, műszaki intézkedéseket sürgetnek a megállításuk érdekében. Az egyes internetes keresők pedig a tervek szerint az alapján is rangsorolni fogják találataikat, hogy azok egyes megbízhatónak tartott adatbázisokkal összevetve mennyi egyezést mutatnak. Ez a módszer persze rendkívül kényelmesnek tűnik és valószínűleg a hoax-iparra is érzékeny csapást fog mérni. Ezzel a megoldással azonban megnehezítik annak lehetőségét, hogy minden ember maga dönthesse el: mi az igazság? De addig is éljen a hoax és a segítségükkel kialakítható tudatosság: az internetes tartalmak legjobb szűrői csakis mi magunk lehetünk.

(Hogyan írjunk jó hoaxot? http://nmhh.hu/cikk/192605/Hogyan_irjunk_jo_hoaxot. 2015. július 27.)

Persze lehetne még idézni a Tüskevárból olyan részleteket, amelyek gyanút kelthetnek, ennek két oka van. 1. Az igazi irodalom nem a „tiszta képletek” világa, hanem az emberi lélek, működés bonyolultságát fejezi ki. 2. Mindig akadnak olyanok, akik egy-egy jelentésréteget kiemelve, annak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak.

Gyula „csattanós csókot” kap István bácsitól (20)

István fél karját áttette a gyerek vállán (48)

Gyula egészen odasimult bátyjához (51)

(Tutajos) Lányfehér bőre csak úgy világított a parton (78)

Nem fürdik meg? (…) Matula leplezetlen fitymálással nézett végig a fiú túlnőtt, nyurga alakján (153-154)

Vetkőzzék le, és álljon ide a tűz mellé, meglátja milyen jót tesz… (171)

Matula nézhetett volna rá, Matula azonban nem volt kíváncsi Tutajosunk daliásnak egyáltalán nem mondható termetére (…) A gatyáját miért nem veti le? (…) ott állt, mint Ádám, aki azonban daliásabb lehetett (…) Gyula, aki még Piri mama előtt sem vetkőzött le soha (…) Gergely bácsi… senki előtt nem szoktam levetkőzni (172-173)

Egymás mellett akarnak aludni? (210)

Mamának segítettem teregetni… Persze rövid alsónadrágban. – Sortban? (245)

Beestek félmeztelenül. (256)

foghatós legényke volt (Bütyök elpirult)… de most már van válla, van dereka, szép nagy marka (285)

Majd egymást leszappanozzuk, Nancsi néni. (323)

(Forrás: Fekete István: Tüskevár. Móra, Budapest, 1966.)

1 hozzászólás

#1 Szigeti András 2020. 10. 17. 20:18:17

Megdöbbentő!
Csak durván tudom kommentálni: ennek a baromnak–Tacskó Muki, alias csókás András nem volt valami vele egyidős játékszere, amellyel foglalkozhatott volna?
Blogokat nem szabad olvasni, elég az igazat a hivatalosakból kihámozni.
Miért kell a népet provokálni?
Fekete Istvánt olvasni kell, mert a XX. század legmagyarabb írója volt!
Szidás, lejáratás, elnyomás, elhallgatás, ifjúsági irodalomba kényszerítés ellenére is!
A kedves mamája teregesse ki ezt a z idióta bloggert!

Új hozzászólás