Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Digitális olvasón olvasók
Szó szót követ 14.

2020.09.7.nincs hozzászólás

A magyartanárom, mikor elmeséltem, hogy hamarosan Moszkvába utazom, megosztotta velem, hogy a legnagyobb élménye az orosz fővárosban az volt, hogy a metrón utazók kezében szinte kivétel nélkül könyv volt.

Amikor én jártam ott, már mindenkinek csak az okostelefon vagy jobb esetben az e-book volt a kezéből, és alig-alig lehetett könyvet olvasó utast látni.

Ez a megtapasztalás fogalmazta meg a Szó szót követ aktuális kérdését:

Hogyan változik az olvasáskultúra? Miben más a digitális olvasás? Ön szerint el fognak tűnni a könyvek?

Steklács János egyetemi tanár • Pécsi Tudományegyetem (Pécs)

Belátható időn belül nem fognak eltűnni a könyvek. Az elmúlt két évtized igazolja, a digitális világ óriási erejű térhódítása meghagyta a könyvek szerepét az életünkben. A digitális olvasás folyamata kissé eltér a papír alapú, hagyományos olvasásétól, de alapjaiban ugyanaz; a grafikusan kódolt nyelvet a saját, egyéni képességei, tempója, ízlése, szokása és kedve szerint dekódolja az olvasó. A digitális olvasás lehetőség az irodalomnak, és nem korlát. Sokkal fontosabb kérdés a miről, milyen közvetítőn át olvasunk kérdésénél, hogy az irodalom be tudja-e tölteni a szerepét az egyén és társadalom életében. Ebben a kérdésben az látszik tendenciaként, hogy ugyan a rendszerváltás idejében az életmód és értékek változásával a szépirodalom olvasása jelentősen visszaesett, de mára egyértelműen megőrizte jelentőségét: óriási szerepe van az irodalomnak abban, hogy milyen lesz az ember, milyen lesz a társadalom.

Gombos Péter egyetemi docens, dékánhelyettes • Kaposvári Egyetem (Kaposvár); alelnök • Magyar Olvasástársaság

Több változást mutatnak az olvasás terén a friss hazai kutatások. Érdekes, hogy a legújabb mérés szerint a könyvet nem olvasók aránya kevesebb, mint 15 éve, ugyanakkor csökkent a sokat olvasók aránya is. E téren elgondolkodtató, hogy a folyamatosan online lévő fiatalok közel kétharmada soha nem vesz könyvet a kezébe.  Persze más típusú szöveget sokat olvasnak, de ők már egészen más gondolnak arról is, mi az, hogy ’szöveg’. Érdekes az is, hogy – elsősorban a fiatalok körében – jelentősen megváltozott a műfaji érdeklődés. Korábban marginálisnak mondható könyvtípusokat nagy számban jelöltek meg kedveltként a megkérdezettek. Ilyen a fantasztikus irodalom, a sci-fi vagy épp a képregény. Csak személyes vélemény, de szerintem a könyvkultúra nem fog eltűnni.

Koltay Tibor főiskolai tanár, Szűts Zoltán egyetemi docens, Gonda Zsuzsa adjunktus, Széchenyi Tibor adjunktus és Tóth László magyartanár válasza az Édes Anyanyelvünk 2020/4. számában olvasható.

Új hozzászólás