Pusztay János

Puszay János

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Szűts-Novák Rita

Fráter Zoltán

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Pusztába kiáltott digitális szavak?
Online 6.

2020.05.20.nincs hozzászólás

Egy nyelv jelentőségét és súlyát azzal is lehet „mérni”, hogy milyen szerepet tölt be az információs társadalomban.

Az erre érzékenyek és figyelők szomorúan konstatálhatták, hogy a világszerte népszerű szoftverek telepítő nyelveiből sorra kiszorult a magyar. A világot a kapitalizmus és globalizáció szemüvegén keresztül szemlélők ezt azzal magyarázták, hogy a 15 millió beszélővel kicsi piac vagyunk, az angol, spanyol, német, francia, és persze az ázsiai kontinens nyelvei, a mandarin, a japán, a koreai és a hindi több felhasználót „szolgál” ki. Így a magyarra „nem éri meg fejleszteni.” Szerencse, hogy számos informatikai fejlesztést eleve magyarok csinálnák – lásd prezentációs vagy navigációs szoftverek – így ezek magyar nyelvű támogatása a magyar közösséget szolgálja.

Jó hír az is, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztések – a gépi tanulás és deep learning – már lehetővé teszik a való idejű nyelvi fordításokat. Így az okostelefonra felmondott kínai nyelvű szöveget az eszköz a benne foglalt jelentés többé, kevésbé pontos megőrzésével lefordítja magyarra. Ezen a téren tehát már jobban áll a magyar nyelv.

Az igazi áttörést azonban egy olyan területen érhetünk el, melyről még (túl) keveset hallani, és ez a digitális diplomácia. Vigyázni kell azonban, hogy éljünk a lehetőséggel és nem maradjunk le a digitális térben zajló diplomáciai versenyben. Az elmúlt években ugyanis jelentősen megerősödött a diplomáciai tevékenység az online térben. A nemzetközi kapcsolatokban a digitális diplomácia eszközrendszere mindennapossá vált, nem egyedi jelenség, hogy konfliktusok, válságövezetek, illetve krízis helyzetek kezelésében, valamint a béke és a háború kérdésében a „digitális megoldások” dominálnak. A külügyekkel, de az ország imázsának bemutatásával foglalkozó szakemberek most már a digitális térben is egyre aktívabb szerepet töltenek be.

Nem meglepő tehát, hogy infokommunikációs technológia robbanásszerű fejlődésével és a közösségi média térnyerésével növekszik a külügyi szervekre, diplomatákra és professzionális kommunikátorokra nehezedő nyomás, hogy felismerjék a digitális technológiákban rejlő új lehetőségeket és átlássák hogyan állíthatók ezek az új eszközök a külpolitikai célok – és a magyar nyelv – szolgálatába. Ez a feladat azonban nem egyszerű és nem illeszkedik a diplomácia évszázadokon keresztül kialakított és folyamatosan finomított sémáiba, bár a lényeg ugyanaz maradt. A hivatalos kapcsolatok fenntartása más államokkal, az állam és polgárai érdekeinek képviselete, védelme, valamint az információszerzés és biztosítás: a saját országról szóló (pozitív) ismeretek terjesztése.

Nincs tehát ma könnyű dolga annak, aki diplomáciával foglalkozik.  Azok a kommunikációs formák, melyek majdnem egy évszázadon át meghatározták a munkájukat korábban nem látott sebességgel alakulnak át. A francia nyelvet felváltja lassan az angol, és már csak lenyomata marad az útlevélben (lásd: nom de famille, prénom, date de naissance, nationalité). Hosszú ideig a diplomáciában a technika csak egy volt a segédeszközök közül. A telefon a krízis helyzeteket segített kezelni, a rádiós és televíziós üzenetek csupán töredéke szolgált diplomáciai célokat a nyomtatott sajtóval egyetemben. Ezzel szemben az elmúlt harminc évet egyre inkább meghatározta az internetes kommunikáció, melyben az üzenetek feladója és célja a korábbiaknál sokkal kevésbé egyértelmű. A technológiai változásokat követe kezdetben a diplomácia eszköztára a honlapokra, hírlevelekre és e-mailekre terjedt ki. Ezek viszonylag átlátható és ellenőrizhető felületek voltak, bár már a korábban megszokottnál gyorsabb reakciókat vártak le a hivatásos diplomáciai kommunikátoroktól.

Az infokommunikáció területén fejlett, ám területileg, gazdaságilag vagy katonailag kicsi országok a hagyományos világban nagyhatalomnak számító államokkal kelnek harcra az online térben, gyakran győzve, az eseményeket úgy beállítva, hogy a nemzetközi közösség támogatását képesek elnyerni. Geopolitikai értelemben szárazföld, a tengerek, a légtér, a világűr mellett a cybertér is potenciális hadszintér lett. A kibertérben történő konfrontációk mind inkább asszimetrikusok: a hagyományos állami struktúrákkal, szervezetekkel sokszor hagyományos értelemben vett szervezetként nem kezelhető ellenfelek állnak. Ilyenek a terrorszervezetek, bűnözői csoportok, hackerek. Nincs szükség ugyanis már elfoglalni egy tévéstúdiót ahhoz, hogy követeléseiket vagy propagandájukat hatékonyan terjeszthessék. Azok az államok járnak élnek a digitális diplomáciában, melyek felismerték, hogy a korszerű infokommunikációs és online média eszközök használata, az online tér kihasználása korántsem jelenti csupán a hagyományos diplomáciai folyamatok modernizálását.

A külügyi szerveknek – így a magyarok is – a közösségi média segítségével folyamatosan egy átfogó „narratívát” kell formálni és közvetíteni az ország céljairól és tetteiről. Segítségünkre van ebben a mesterséges intelligencia és a gépi fordítás. Ha nem is tudunk az angol nyelvű üzenetekre, kommentekre magyarul válaszolni, de a mesterséges intelligenciával ellátott keresők segítségével át lehet fésülni nagy rendszerességgel a világhálót. Erre a gyakorlatra remek példa a YouTube, ahová feltöltött saját videónkban szereplő jogdíjas zenét a sok ezer percnyi anyag közül is pár órán belül felderíti egy algoritmus és a teljes bevételt a megbízójának követeli. Miért ne élnénk ezzel a módszerrel a digitális diplomáciában? A Magyarországról posztolt hírekhez például imázs építően szólhatna hozzá gyorsan egy algoritmus, és a magyarul megfogalmazott üzeneteket fordíthatná angolra.

És hogy mit hoz a jövő? Internetes trollkodást, mely képes komoly erőforrásokat lekötni, vagy automatizált propaganda-szórás, amikor a közösségi média felhasználók már nincsenek tisztában, hogy azokat a híreket, melyeket ők követnek vagy akár meg is osztanak, már chatbotok posztolták.

Új hozzászólás