Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Anyanyelvek hónapja
Levelek a Borostyánkőútról 85.

2020.05.1.nincs hozzászólás

Áprilisban örülhet a kultúrát szerető ember szíve Magyarországon. Áprilisban van a költészet napja, áprilisban van a magyar nyelv hete.

Ez nem csak Magyarországon van így. Nyelvcsaládunk világában több nyelvnek is áprilisban tartják ünnepét. Április 9-én van a finn nyelv napja, 16-án az erza, 20-án a karjalai és a vepsze irodalmi nyelv napja.

Az erza, a karjalai és a vepsze nyelvet Oroszországban beszélik, mindhárom – különböző mértékben ugyan, de – a veszélyeztetett nyelvek közé tartozik.

Az erza, a két mordvin nyelv egyike a moksa mellett, a Mordvin Köztársaság egyik hivatalos nyelve a moksával és az orosszal. A magukat erzának vallók száma háromszázezerre tehető, a népességnek mintegy fele él a Mordvin Köztársaságban, a másik fele szétszórva a mai Orosz Föderáció, illetve az egykori Szovjetunió területén, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy néhány, azóta már függetlenné vált egykori szovjet tagköztársaságban, például Kazahsztánban.

Bár a karjalaiaknak – legalábbis névlegesen – szintén van köztársaságuk, a Finnországgal határos területen, nyelvük mégsem kapta meg a regionális államnyelvi státuszt, mivel latin betűkkel írják, s az oroszországi föderális törvény szerint államnyelv – még ha csak regionális is – csak cirill betűvel írt nyelv lehet. A karjalai nyelv gyorsuló ütemben veszíti el beszélőit, a közel százezres lakosságnak jó esetben a fele beszél karjalaiul.

Az itt említett három, Oroszországban beszélt nyelv közül a vepsze van a legveszélyeztetettebb helyzetben, egyrészt a csekély, tízezer alatti lélekszámuk, másrészt a fiatalok körében megfigyelhető nyelvfeladás miatt. Ugyanakkor lelkes szakembereik elérték, hogy a Petrozavodszki Egyetemen vepsze szak induljon, jelenik meg kétnyelvű (vepsze és orosz nyelvű) újságjuk (ebben például tavalyelőtt hosszú beszámolót közöltek vepsze nyelven a NH-Collegium Fenno-Ugricum (NH-CFU) intézet által szervezett hungarológiai nyári egyetemről, amelyen néhány Karjalából érkezett egyetemista is részt vett), adnak ki tankönyveket, s az iskolák első osztályaiban folyik vepsze nyelvű tanítás is. Az NH-CFU által 2008-ban kiadott Bibliotheca Fenno-Ugrica sorozatába, amelyben hét oroszországi finnugor népről készült anyanyelven és oroszul tudományos-ismeretterjesztő kismonográfia, a vepszék kérésére felvettük a róluk írt kismonográfiát is. Alighanem ez volt az első tudományos-ismeretterjesztő kiadvány vepsze nyelven, de legalábbis az elsők egyike.

A finn nyelv napját Agricola-napnak is nevezik. A képen látható Mikael Agricola turkui püspököt tartják a finn irodalmi nyelv atyjának, aki az 1500-as évek derekán egyebek közt az Újtestamentumot fordította finnre. Ő a szerzője az első finn nyelvű könyvnek is: Abckirja (Ábécés könyv). Fordítói és szövegalkotói tevékenysége során rengeteg új szót alkotott, támaszkodva a különböző finn nyelvjárások szókincsére. Szóalkotásainak jelentős része mind a mai napig a finn szókincs megkerühetetlen része.

Szép és lélekemelő dolog, hogy az anyanyelvnek napot, hetet szentelnek. Oroszországban ez gyakran csupán formális esemény, amelyen – nem egyszer orosz nyelven hangoztatott – lózungok hangzanak el az anyanyelvről, ám azok megmentése, fejlesztése érdekében vajmi keveset tesznek.

Idehaza pedig nem napot, hetet, hanem egész életen át tartó figyelmet kellene szentelni anyanyelvünknek, hogy megörökölt magas minőségében őrizhessük meg.

Figyelemfelhívás:

Új fa nő a blogvadonban. Dunántúli, ha nem is mandulafa. Kínálja majd friss termését, de gyökereiben, lombjában őrzi korábbi gyümölcseit is, amelyekből néha – a változatosság kedvéért – válogat. Lesznek köztük verselmények, amelyek nem biztos, hogy versélményekké válnak, lesznek szatirikus írások, többnyire kisebbség- és nyelvpolitikáról, lesznek visszamlékezések évtizedekkel ezelőtti élményekre (s ezekben igyekszem megőrizni nyelvjárásomat), de megfogalmazódik vélemény aktuális kérdésekről is.

Kéthetente tervezem a jelentkezést.

Elérhető: pannonicus.blog.hu

Az eddig megjelent írások:

(1) Beköszöntő + Köznapi Messiás (vers, részletek) – 2019. szeptember 1.

(2) Az inteligëncs Kutyaur – 2019. szeptember 15.

(3) Emberfáklya az anyanyelvért – 2019. október 1. (szept. 25.)

(4) A politika trükkje – 2019. október 15.

(5) A nyelvjárásru – 2019. november 1.

(6) Rímmel-ámmal (játékos versek) – 2019. november 15.

(7) Levél a halhatatlan Patyomkinnak – dec. 1.

(8) A lappincsmadár – dec. 15.

(9) jajkuk – 2020. január 1.

(10) Alulról épülő tudás alapú társadalom – január 15.

(11) A világ teremtése – február 1.

(12) A leső – február 15.

(13) Kibújik a szög a zsákból – március 1.

(14) haikuk – március 15.

(15) Kutyaur megorrút – április 1.

(16) Rendszerkeveredés: az MTA és a felsőoktatás – április 15.

(17) A medvebirodalom születése – május 1.

Új hozzászólás