Pusztay János

Puszay János

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Szűts-Novák Rita

Fráter Zoltán

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

„Mert szemben ülsz velem…” 3.
Irodalmi szóbeszéd 6.

2020.04.17.nincs hozzászólás

Illyés Gyuláné sokkal passzívabb, de nem elhanyagolható életében a múzsaszerep.

Kozmutza Flóra nevével először József Attila művészetében találkozunk, ahol Flóra, mint virtuális-alkotótárs van jelen. Bár nem állt szándékában, mégis az okos, szép és szerény pszichológus már megismerkedésük pillanatában óriási hatást tett a költőre, és ezáltal költészetének utolsó periódusára.

Kozmutza Flóra 1937. február 20-án ismerte meg József Attilát (1905-1937) Dánielné Lengyel Laura (1877-1954) színikritikus, újságíró Damjanich utcában lévő irodalmi szalonjában.

A költőt Sándor Kálmán (1903-1962) író hozta magával kimondottan abból a célból, hogy Flóra elvégezze vele a Rorschach vizsgálatot, amivel Szondi professzor megbízta. Ebben az időben az volt Flóra feladata, hogy híres írókkal, művészekkel készítse el a tesztet, kutatva a zsenialitás lélektani összetevőit. A pszichikai beteg (később schizophreniával félrekezelt, valószínűleg borderline zavaros) József Attilában azonnal hirtelen kötésű szerelem bontakozott ki. Korábbi pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit iránt táplált beteljesületlen érzéseket kognitívan átette Flórába, ezzel pótolva a gyerekkorában elvesztett édesanya hiányát. Ahogy eddig már más, neki segíteni akaró nőket (pl.: Vágó Mártát, Szántó Juditot) Flórát is szerette volna szinte a megismerkedés pillanatában feleségül venni, meglátva őt rögtön ez volt első gondolata, de a tervet, -nehogy a pszichológusnő „bolondnak” tartsa-, ”csak” második találkozásuk alkalmával ismertette. Már a teszt felvétele sem volt problémamentes, a 10 kép felvételére normál esetben átlagosan 30-60 perc bőven elegendő, de a költő önmegmutatási vágytól sarkallva 5 képről két órán át beszélt, gyakran szokatlanul bizarr válaszokat adva, majd miután fáradságra hivatkozva abbahagyta a beszélgetést, hogy elkápráztassa Flórát, versmondásba kezdett.

A kép forrása: Kozmutza Flóra. Forrás: Családi hagyaték — Illyés Mária

A Rorschach (”tintapaca-”) teszt általa adott válaszainak központjában az „én és a szerelem” állt. A hiányos tesztet anélkül, hogy tudták volna, ki volt az alanya, jóval később, 1984. július 27-én Illyés Gyulánétól Dr. Láng Iringó és Dr. Bagdy Emőke kapta meg elemzésre. Bagdy Emőke tanulmánya a teszt elemzéséről „Majd eljön értem a halott” (In: „Miért fáj ma is”. Az ismeretlen József Attila. Balassi Kiadó, Budapest, 1992.) címmel jelent meg.

Illyés Gyuláné 1962-ben kezdi írni József Attila utolsó hónapjairól című, inkább tudományos-, mint élmény-naplóját, ami először lányának, Illyés Máriának készült, hogy tényszerűen, 45 levél közlésével, naprakész feljegyzésein keresztül tisztázza József Attilával való, 9 hónapig tartó ismeretségük történetét, és megválaszolja az őt és férjét, Illyés Gyulát ért rágalmakat.

Majd csaknem 20 évvel később, miután férje még mindig szitkozódó, névtelen leveleket kap, egyben közülük például József Attila gyilkosának nevezik, egy beszélgetés során Illyés Gyula javaslatot tesz feleségének:

 „…írja meg emlékeit úgy, hogy az én szemem elé sose kerül. Vegye elő egyenként a leveleket, s a hozzájuk fűzött ismertetésekből önként kialakul talán egy egész életrajz részlet, íróiskodás nélkül, tehát hitelesen, vagyis végül mégis igazi írói munkaként.”

A napló kezdetben a békéscsabai könyvtár könyvsorozatában jelent meg, majd a nagy érdeklődésre való tekintettel József Attila halálának ötvenedik évfordulóján, 1987-ben látott napvilágot egy új, bővített kiadás, jóval nagyobb példányszámban a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában (József Attila utolsó hónapjairól / Illyés Gyuláné. – Bp.: Szépirod. Kvk., 1987 Debrecen : Alföldi Ny. ) is. Szabolcsi Miklós irodalomtörténész szerint Illyés Gyuláné emlékirata „egyrészt pontossága, rokonszenves visszafogottsága, másrészt a benne először közzétett dokumentumok miatt a József Attila-irodalom egyik legfontosabb darabja”. A könyv szerkesztője és utószavának szerzője Domokos Mátyás, a család barátja volt, aki annak a Sárközi Mártának a baráti köréhez tartozott, akiről a későbbiekben még szó lesz. A naplóból tudjuk meg, hogy a Flórához íródott első József Attila versek korán megszülettek, József Attila már a második találkozásuk alkalmával magával vitte azokat (1937. február 27.), Flóra azonban nem érezte magáénak sem akkor, sem később azokat, számára élete végéig nem jelentettek mást, mint jól megírt irodalmi műveket. Flóra kérését, hogy kiléte titokban maradjon, József Attila tiszteletben tartotta, így a nyilvánosság számára csak 4-5 év elteltével derült fény a múzsa személyére.

Új hozzászólás