Pusztay János

Puszay János

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Szűts-Novák Rita

Fráter Zoltán

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Kórlenyomat és korlenyomat – új szavakkal kifejezve

2020.04.16.2 hozzászólás

Karanténkert, karanténkantin, koronamém, koronavírus-krízis, járványkórház, pánikvásárló, vécépapírkrízis, covidinka…

I. A szavak mint a karanténkor lenyomatai

A 2020 elején megjelent koronavírus-járvány egyúttal új vagy (új jelentéssel) feléledő, korábban ritkábban használt szavak tömegét hozta magával. A jelenleg domináns társadalmi-egészségügyi jelenségek leírására használt, új lexikai elemek egyfajta nyelvi látleletet adnak a 2020-as év – egyelőre kétség nélkül – legjelentősebb, az élet minden területét átható jelenségéről, a koronavírus-világjárványról, pandémiáról.

Egy online űrlap és legfőképpen a hallgatóim és ismerőseim segítségével mindössze két nap alatt kétszáznál is több új szót és kifejezést gyűjtöttem össze, amelyek az elmúlt négy-öt hónapban jelentek meg a nyelvünkben. Ezek az újonnan bevezetett vagy újszerűen használt nyelvi kifejezések legfőképpen alkalmi, ad-hoc jellegűek, ún. okkazionalizmusok, amelyek jelentős részben „csupán tiszavirág-életű[ek,] és amilyen gyorsan keletkeztek, olyan gyorsan feledésbe is merülnek” (Fábián 2009: 105), de egyes elemek az új jelenségek, tárgyak, eszmék megnevezésére szolgáló neologizmusoknak tekinthetők. Az alkalmi új szóhasználathoz képest „a neologizmusok bizonyos mértékig már lexikalizálódtak, de a beszélők még újnak érzik őket, ezáltal e kifejezések stilisztikailag még jelöltnek számítanak” (Bußman 2002: 463, ford.: V. Á.). E két kategória között nincsen éles határ, összefoglaló néven az egyszerűség kedvéért neologizmusoknak nevezem őket. Két szempontból vizsgáltam e neologizmusokat (saját hapax legomenonnal: koroneologizmusokat): egyrészt az általuk megnevezett jelenségek tematikus csoportjai szerint, másrészt a szóalkotás módja alapján. Az összegyűjtött, új kifejezéseket minden esetben dőlt szedéssel különítem el. A gyűjtemény teljes mértékben szinkron jellegű: kifejezetten a 2020. áprilisi állapotokat tárja elé, szavakra szűkített nyelvi korképként.

II. Az új szavak tematikus csoportjai

1. A vírus és fertőzés, hivatalos kezelési módok és a reakciók

Az új betegség elnevezése COVID-19 (az angol coronavirus disease 2019 kifejezésből), kórokozója a SARS-CoV-2 (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) típusú koronavírus. Aki elkapja a koronavírust, a hétköznapi nyelvezet szerint megkoronázódik; aki pedig megfertőzi a másikat, az megkoronázza az illetőt. A betegséggel nem foglalkozó személy, aki tagadja a vírus létezését vagy lebecsüli a tüneteit, ezért a járvánnyal kapcsolatos utasításokat sem tartja be, angolul covidiot; ennek a szójátékot alkalmazó magyar fordítása a covidinka. A vírusfertőzést nem bagatellizálta, hanem a helyzet elviselését talán könnyebbé tette a becéző forma alkalmazásával az az orvos, aki a következő felhívást tette közzé: „Van-e olyan ismerősöm, akinek használaton kívül van az autója, ameddig a koronka tart?”

A koronavírus egyik jellemzője, miszerint az idősebb korosztályra nézve a legveszélyesebb, közöttük okozza a legtöbb halálesetet, megjelenik a szavak szintjén is. Az angol nyelvből átvett szlengkifejezések a „baby boomer” generációs elnevezésre utalnak eléggé durva, szinte érzéketlen formában (boomer doomer, boomer-remover, boomkiller).

A járvány kezelésének az egyik módja a görbe ellaposítása: nem hagyjuk, hogy túl gyorsan túl sok fertőzött legyen, vagyis túl meredeken fusson felfelé a fertőzöttek számát mutató görbe. A társas távolságtartás (közösségi távoltartás), a kijárási korlátozás/tilalom tűnik jelenleg a járvány megfékezése, lelassítása egyik leghatékonyabb eszközének. Az egész világra kiterjedő bezár(kóz)ás szinte példa nélküli intézkedés: leáll vagy megritkul a közösségi közlekedés, az emberek nagy többsége – aki teheti – otthonról dolgozik, és csak nyomós indokkal hagyja el az otthonát, a tavasszal szokásos kirándulásokat-utazásokat le kell mondani, el kell halasztani.

Azt, hogy a megszokott cselekedeteinket meg kell változtatnunk, nem könnyű elfogadni. Az előírások és ajánlások megismertetését és elterjesztését segíti egyrészt a kormányzati kommunikáció, amelynek az egyik kiemelt arca-hangja Győrfi Pálé, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjéé: a televízióban és videómegosztókon gyakorlatilag folyamatosan lehet találkozni az általa elmondott „maradj otthon” üzenettel. Erre utal ironikusan az elgyőrfipalisodott kifejezés, amely olyan személyre vonatkozik, aki minden létező embernek pánikolva azt mondja, hogy maradjon otthon. Másrészt az üzenetet minél több emberhez az ún. hashtagkampányok juttatják el. „A hashtag egy internetes címketípust, metaadat-bejegyzést jelöl, amelyet elsősorban közösségi és mikroblogoldalakon használnak. A hashtagre való rákereséssel az összes, az egyazon közösségi oldalon található, a megadott címkével ellátott tartalom megjelenik. E rendező és kereső funkciója révén azonban nem csupán tartalmakat, tematikus blokkokat köt össze, hanem az azonos érdeklődésű felhasználókat is. Az alapfunkciói mellett a hashtag az üzenet rövidítésére és stilisztikai többletjelentés hozzáadására is szolgálhat” (Veszelszki 2019: 18). A hashtagek által a (képi) tartalmak több felhasználóhoz eljuthatnak, sőt kifejezetten mozgalmakat lehet velük indítani és irányítani a közösségi médiában. Az angol #stayhome (és ennek más nyelvű variációi) mintájára elindultak a magyar hashtagkampányok is: #maradjotthon, #hatehetedmaradjotthon, #maradjszepenotthon, #vigyázzunkegymásra; az egyes elfoglaltságokkal kiegészítve pedig: #borozzotthon, #otthonolvasok.

2020 húsvétján a szokásokkal ellentétben nem lehetett a távolabbi családtagokkal, barátokkal személyesen találkozni, így a legtöbben elektronikusan „locsolták meg” az ismerős lányokat-asszonyokat. A locsolás virtuális megfelelője az e-locsolás lett, amely a szokványos locsolóformulát is megváltoztatta: Szabad e-locsolni?

Sajnálatos módon vannak, akik visszaélnek mások kiszolgáltatott helyzetével (ilyen a köpőrém, aki fertőzéssel fenyegetőzve leköp másokat), illetve megjelent a koronabűnözés is (a más helyre költözés miatt időlegesen elhagyott lakásokba betörők, illetve a hamis védőeszközöket vagy más termékeket becsapós weboldalakon árusítók tartoznak ebbe a körbe).

2. Home office és távoktatás

A legtöbb munkahely a digitális kapcsolattartás révén home office (magyarosan homofisz), azaz otthoni munkavégzési folyamatokra állt át, szinte egyik napról a másikra (az otthoni kijárási korlátozás/tilalom mellett egyes cégeknél bejárási korlátozás van: nem lehet bemenni az irodába). Az új munkakörnyezet kialakításának nehézségeivel kapcsolatban mesélte egy adatközlő: „Mikor a barátnőmet és férjét hazaküldték dolgozni, megegyeztek, hogy barátnőm dolgozik az íróasztalnál home office-ban, a férje meg a kanapéról homeless office-ban”. A kényszerű videókonferencia elnevezése a betegség nevére is utalva telcovid, és ha valaki a Zoom programmal vesz részt videókonferencián, akkor zoomol – ez az ige új jelentése a ráközelít mellett. A behív ige is új jelentéstartalmat nyert: a behívás a videócsetes tanórára be nem jelentkező résztvevő meghívását, konferenciacsoportba való felvételét is jelenti.

A távmunkahelyekre történő átállással egyidőben az iskolák és egyetemek bezárása elhozta a digitális távoktatás rendszerét, a köznevelés és felsőoktatás szintjén is (karanténpedagógia). Mind az otthoni munkavégzés, mind pedig a távoktatás újszerű nehézségeket jelent az abban résztvevőknek, különösképpen a digitális átállás gyorsasága miatt. A családi életre is jelentősen kihat az állandó otthoni együttlétezés (lehet a következménye koronababa, koronabébi – akár a későbbiekben említett karantini – vagy rosszabb esetben koronaválás is).

Többen az otthoni munkavégzés során nem öltöznek utcai ruhába, illetve a szépségápoló szolgáltatások híján a küllemükre is kevesebb gondot tudnak fordítani. A férfiak növeszthetnek karanténszakállt (vagy saját megfontolásból, kényelemből, vagy egy népszerű internetes kihívás hatására); a nők pedig otthonkát, sőt maradjotthonkát hordhatnak. Ám ha mégis kicsinosítják magukat, például egy, a közösségi médiában is megosztott fotó kedvéért, akkor azt a karanténkera kifejezéssel szokás illetni (a szlengben a kera egyik jelentése: vonzó fiatal nő).

3. Otthoni főzés és kenyérsütés

A járvány megjelenésekor és a bezárkózás hírének hallatára pánikvásárlás indult meg az üzletekben, és két árucikk fogyott el (a fertőtlenítőszereken kívül) a leggyorsabban: a toalettpapír (vécépapírkrízis) és a kenyérsütéshez is használatos élesztő (ezt örökíti meg az élesztőpárbaj szó: a hiánycikknek számító élesztőért küzdelem indult a boltokban). A házat csak nyomós indokkal lehet elhagyni, ezek egyike a bevásárlás, amit néhányan az otthoni egyhangúságot feloldó pótcselekvésként használnak (karanténfergés). Ha valaki egy héten egyszer gyorsan kimozdul, és próbál mindent egyszerre elintézni, akkor maszkmaratont fut (bár a maszkszkeptikus indokolatlannak tartja a szájmaszk hordását, nem hisz annak megelőző hatásában). Jelenleg a saját védelmükben délelőtt 9 és 12 óra között kizárólag a 65 év felettiek tartózkodhatnak a boltokban; egy érintett számára ez a kimenő, egy, a fiatalabbaktól származó gúnyos megfogalmazás szerint pedig a nyuggersáv.

Az ajánlások alapján érdemes tehát csak a legszükségesebb esetekben elhagyni az otthonunkat, így sokan még többet főznek otthon (karanténkantin, karanténkonyha), sőt kenyér és pékáru készítésére is vállalkoznak (élesztő hiányában karanténkovász segítségével), akár kenyérszüzek is, akik még soha nem sütöttek korábban kenyeret. A kajantén a karantén ideje alatt elkészített ételeket jelenti, amelyeket ezzel a címszóval meg is lehet osztani valamely közösségi hálón; a karanténrecept pedig olyan recept, amelyet könnyedén el lehet készíteni, mert az alapanyagai megtalálhatók otthon, nem kell külön bevásárolni miatta.

A megváltozott életkörülmények megmutatkoznak a szavainkban is (egy történet szerint a belvárosi lakásukból egy eldugott kis faluba költöző fiatal lányból gumicsizmás karanténsasszony lett erre az időszakra). Új karanténszokások vannak kialakulóban (mint az otthoni torna, az operatívtörzs-nézés vagy akár a délutáni alvás). De a fertőzésveszély megváltoztatja az udvariassági, üdvözlési formákat is: a koronaetikett szerint nem szabad kezet fogni.

4. Megküzdési stratégiák: művészet és hobbi, humor, online társasági programok

A társas távolságtartás ajánlása, majd a kijárási korlátozás (egyes helyeken tilalom) megjelenésekor azonnal számos tanács látott napvilágot, hogy mit kezdjenek az emberek az elvileg felszabaduló idejükkel (olvasás, online színház-filmnézés, kreatív hobbik stb.). A fotelmagányt segíthet feloldani az online térbe helyezett, ún. fotelkonferencia, amelyre a saját nappali kényelméből is be lehet jelentkezni. Mivel bezártak a színházak, mozik, koncerttermek, ezért karanténkoncertre (zenészek online felületen tartott koncertjeire), karanténszínházba, karanténmúzeumba tudnak eljutni a virtuális térben az érdeklődők. De megjelent a digitális zenei szórakoztatás új, a karanténlétet feldolgozó műfaja, a karantének vagy karanténdal (amely ha sikeres, karanténsláger lehet), sőt a videócseten olvasott irodalom, a karanténmese és karanténvers is. Mindezeket összefoglaló néven karanténművészetnek hívják. Fontosnak tűnik a jelen helyzet dokumentálása is: karanténnaplóban, koronaplóban vagy másként vírusnaplóban, a karantén ideje alatt írt naplóban vagy videókra építő vlogban.

A társas programoknak kialakultak online/digitális változatai: az e-sörözés (társasággal közös sörözés, videócseten), az online borkóstoló (az előző, csak borral, gyakran borszakértő segítségével), sőt a házibuli szónak is új jelentése alakult ki (a baráti társaság tagjai videócset közvetítésével isznak és beszélgetnek), hasonló elv alapján lehet onlinekocsmázni vagy videóinni felülettől függően a skype-kocsmában vagy zoom-kocsmában.

A sportolási lehetőségek is átalakultak az otthonléttel (helyszíne lehet a karanténkert). Van, aki otthon edz (karanténtorna, karantesi, karantorna, karantréning), más pedig a kevesebb testmozgás miatt karanténhájat növeszt („Nem lesz itt már summer body, megtalált engem is a karanténháj”). Egyes meglátások szerint „a karanténtest az idei beach body”.

Sajnos a hasznos elfoglaltságokkal szemben nagy a veszélye a különböző függőségek megerősödésének is, különösképpen a veszélyhelyzet és az arra adott káros pszichológiai reakciók (mint az izolációs stressz, az elzártság, elszigeteltség, kevés emberi érintkezés miatt kialakuló stressz, illetve a koronapara, a koronavírus hatására kialakuló félelem, aggódás) miatt. Megjelent egy új alkoholos ital, a martini alapú, karanténban fogyasztott karantini (ennek a szónak van egy másik jelentése is: állítólag a karantén jól hat a család bővülésére, így tíz-tizenkét év múlva megjelennek a most fogant karantinik).

A nehézségekkel való megküzdésre szolgálhat a tabu kimondása és humorossá tétele. Az új jelenségre azonnal reflektálnak, a humort sajátos módon, egyfajta feszültségoldó szelepként használják a koronamémek, amelyek a fekete humor újszerű megjelenési formáinak tekinthetők (vö. Veszelszki 2020 m.a.). Ezzel kapcsolatban tették fel nemrégiben a kérdést: „mi történik, ha egy vírus koronamémként virálissá válik?”

III. Az új szavak szóalkotási módok szerint

A magyar nyelvben a szóképzés és a szóösszetétel a két leggyakoribb szóalkotási mód (vö. Keszler 2000; Lengyel 2000; Ladányi 2007). Ez visszatükröződik ebben az ad-hoc adatbázisban is. A korábban nem említett szavak közül válogatva található néhány szóképzés (elkaranténosodik, cecíliás), de a legjellemzőbbek az új szóösszetételek: koronavírus-krízis, covidmentesítés (kézmosás értelemben), járványkórház, karanténbrigád (főként kerti munkákban együtt dolgozó családtagok), karanténkovász; illetve szócsaládként a digitális-elektronikus kapcsolattartási közegre utalva e- előtaggal: e-locsolás, e-sörözés, e-szociális viselkedés. Ugyan nem szóalkotások, ám ideilleszkedő, gyakorta elhangzó szószerkezetek a következők: digitális átállás, házi tesztelés, igazolt fertőzött, iskolabezárás előtti/utáni időszámítás, kijárási korlátozás, kijárási tilalom.

A karantén szó gyakori alapja a szóalakvegyüléses, szóösszevonásos neologizmusoknak: karantárs (az a személy, akivel együtt töltjük a karantént), karantea (a karantén idején fogyasztott tea, amelyről általában a közösségi médiában megosztott fotódokumentáció is készül); karanTeam-party (társas összejövetel a karantén ideje alatt, a Teams szolgáltatáson keresztül); karantéboly (idegeskedés a járvány és következményei miatt); KaranTéma (egy új beszélgetős műsor neve).

Helyesírási szempontból érdekességet jelent a szóalakvegyüléssel létrejött szavak írásmódja: KaranTanya (egy Facebook-oldal, amely ötleteket ad az óvodás gyerekek kreatív elfoglaltságaihoz), karantAnya (gyermekeivel karanténban, otthon tartózkodó édesanya); KaranTea; karantÉn (a járvány miatt karanténban lévő személy [ön]megnevezése, „az újonnan megismert önmagunk”).

IV. Nyelvi látlelet

Koronakorban élünk, egyesek a koronapokalipszist jövendölik – de mi mindannyian, akik ezt átéljük, az események koronatanúi vagyunk. Ez a cikk pedig egy sajátos nyelvi karanténnapló lett. Hálásan köszönöm minden ismerős és ismeretlen, névvel ellátott és anonim szóbeküldőnek az adatbázishoz való hozzájárulást; köszönöm, hogy kölcsönadták a szavaikat. Az értő és lelkes közreműködésük nélkül ez a cikk nem születhetett volna meg.

Az itt bemutatott új szavak és új jelentések legnagyobb része nem fog a szókincsünk állandó elemévé válni: a remélhetőleg minél hamarabb (és lehetőleg minél kevesebb emberi és gazdasági áldozattal) átvészelt krízis lecsillapodásával fokozatosan eltűnnek majd a nyelvhasználatból.

Szakirodalom

Bußman, Hadumod (ed.) (2002): Lexikon der Sprachwissenschaft. Stuttgart: Alfred Kröner Verlag.

Fábián Zsuzsanna (2009): Neologizmusok és szótárak. In: Bárdosi, Vilmos (szerk.): Quo vadis philologia temporum nostrorum? Korunk civilizációjának nyelvi képe. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 105–120.

Keszler Borbála (2000): A szóképzés. In: Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 307–320.

Ladányi Mária (2007): Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Lengyel Klára (2000): A szóösszetétel. A ritkább szóalkotási módok. In: Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 321–345.

Veszelszki Ágnes (2011): Neologizmusok a digilektusban, különös tekintettel a szóképzésekre. In: Bárdosi Vilmos (szerk.): Tegnapi filológiánk mai szemmel. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 157−165.

Veszelszki Ágnes (2020 m. a.): „A komment teszi fel rá a koronát”. Humor és mémek a koronavírus idején. Replika, tematikus különszám, benyújtott kézirat.

2 hozzászólás

#1 2020. 04. 16. 20:56:14

Zseniális! Nagyon jól összeszedte, már vártam egy ilyet! A gyerekeimmel is elolvastatom.
Tetszik a karanténfergés! A férjem pedig a karanténszakáll helyett a karanténbajuszosok társaságát gyarapította…tegnapig!!! Hurrá!
A mostani fogorvosunk édesapja mesélte a 80-as években azt a viccet,hogy “Mit kér,koronát vagy hidat? Mire az átkosban a válasz: hát korona helyett Vöröscsillagot!”… Azt hiszem a fogorvosoknál napjainkban is meglesz az újabb értelmezése a koronának…inkább hidat fognak kérni az emberek.

#2 I.V. 2020. 04. 22. 12:28:37

A kerékpárboltokban/szervizekben megjelentek a “pincebringák”. Sokan akik tömegközlekedés helyett bringára ülnek inkább, most viszik felújítani a régi, lerakott darabokat.

Új hozzászólás