Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Kötelezők emelt szinten Balassitól Borbély Szilárdig

2020.04.6.nincs hozzászólás

Szerkesztette: Papp Ágnes Klára, Sebők Melinda, Török Lajos. Károli Gáspár Református Egyetem. L’Harmattan Kiadó. Budapest, 2019.

A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság konferenciával egybekötött könyvbemutatót szervezett 2020. március 7-én az egyetem dísztermében.

A megjelenteket Horváth Géza dékán köszöntötte. Elmondta, hogy a bölcsészkaron negyedik alkalommal rendeznek konferenciát magyartanárok számára. Most a tudományos igénnyel megírt, de jól olvasható tanulmányokból álló kötet apropóján gyűltünk egybe.  Horváth Géza szerint a magyartanárok feladata az olvasás megszerettetése, hogy ezáltal a diákok hozzáférjenek a szigorú szabályok szerint felépülő irodalmi szövegek jelentéséhez. A tanároknak meg kell találniuk a tárgyi tudás közvetítése és a készségek fejlesztése közötti optimális arányt.

A konferencia első három előadása az emelt szintű érettségi tételsorhoz kapcsolódott: Tverdota György a József Attila-, Gintli Tibor a Krúdy Gyula-, Buda Attila a Szabó Lőrinc-tétel mélyebb megértéséhez juttatta el a közönséget.

Tverdota György azzal kezdte előadását, hogy a „kései korszak” terminust Németh G. Béla szabadalmaztatta József Attila 1935-37-es pályaszakaszára, szembe állítva a korábbi évek proletárköltőjével. Az előadás címe („a saját szemem láttára átalakulok”) József Attila Babitshoz írott 1935-ös leveléből való, ám egy 1933 telén kezdődött szemléleti átalakulásra utal. 1933-ban jelenik meg a semmi és a bűnösség témája a versekben, felváltva a történelmi-materialista [[ódákat. A tematikus váltást a költő élet- és társadalmi helyzetének, lelkivilágának, ideológiájának megrendülése okozza. A magánéletben és a közéletben is társtalanná válik. A totális elszigetelődésből fakad a semmi élmény és a lelkifurdalás (Reménytelenül Lassan tünődve, [Magad emésztő…]). Az 1933-as Medvetánc kötet utolsó versében jelenik meg a kései korszak harmadik meghatározó motívuma: Mama. A sokáig elfojtott anya-élményt a Gyömrői Edittel végzett analitikus terápia szabadította fel a költőben, ennek eredményeképpen sem folytatódhattak korábbi költészeti eljárásai. A tárgyias líra helyett a kifejezés kerül előtérbe, a rejtett lelki tartalmak szomatikus megfelelőjükkel együtt tűnnek fel verseiben, pl. homokos sík, kozmosz.

Tverdota óvott attól, hogy a domináns témák ellenére egységesnek tekintsük és misztifikáljuk József Attila kései költészetét. Nem igaz, hogy a költő a halálra készült, hiszen megverselte a Flóra-szerelmet, vagy játékosan írta meg a Születésnapomra c. versét. Ezekben az években drámai küzdelmet folytatott, hogy újra magára találjon, a végső összeomlás csak 1937 júniusában következett be.

Gintli Tibor „A lélektaniság problémája Krúdy Gyula A hírlapíró és a halál és az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél című ikernovelláiban” tételről beszélt. Elöljáróban leszögezte, hogy nem ért egyet a címmel. A két szöveg kapcsolata tematikus, mindkettő kulináris novella, de A hírlapíró esztétikai szempontból nem ér fel az Utolsó szivar értékével. Továbbá A hírlapíró esetében nem vethető föl a lélektaniság aspektusa. Egyes irodalomtörténészek szerint a lélektaniság tudatátvilágítást és hosszas narrátori kommentárokat jelent, ami  Gintli szerint túl szigorú kritérium (l. Csáth Géza elbeszéléseit). Mások úgy vélik, akkor lélektani az elbeszélés, hogyha a szokatlan, meglepő, brutális események provokálják az olvasót magyarázat keresésére, és ő lélektani motivációt talál. Ilyen értelemben lélektaniak Kosztolányi, Csáth, Füst Milán novellái, valamint Németh László tudatregényei. Krúdy nem kötődik ezekhez az elbeszélésmodellekhez.

Honnan vették ezt a szempontot a tételkiírók? Az előadó szerint Mérei Ferenc (nem irodalomtörténész!) 1971-es tanulmányából, aki a szövegben fellelhető implikált pszichológiai mechanizmusokról beszél, és nem állítja, hogy az Utolsó szivar lélektani elbeszélés. Mérei elemzése koherens: az ezredes átérzi ellenfele helyzetét, saját étvágyához értelmezést csatol. Az időleges azonosulást vegetatív reakciói jelzik. Az elbeszélés végén visszatér saját állapotához, de nem tud szabadulni a hírlapíró szerepéből. Gintli Tibor elemzése az étkezés jelentéséből indul ki: az élethez és a halálhoz való viszonyt jelenti. A Krúdy-hősök jellemzően vitalitást jelentő ételeket fogyasztanak, az ezredes nem. Mindennek a végét eszi, nem azt, amiket az újságíró. Az ételekkel melankolikusan-ironikusan végig követi életútját. Étkezés közben elválik tudatos cselekvése és öntudatlan vonzódása. Tudatosan úgy dönt, hogy nem fog meghalni, a nem tudatos halálvágy azonban más végkimenetelhez vezet. A szövegben megjelenik a halál szaga (boncolás, klinikák), a kocsis figurája is a halált jelképezi. Melankolikus életöröm és halálvágy konfliktusából az utóbbi kerül ki győztesen.

Buda Attila betegség miatt nem vett részt a konferencián, előadását Szabó Lőrinc Tücsökzene című versciklusáról felolvasták. Szabó Lőrinc 1945-ben kezdte írni a kötetet, az igazoltatások miatt hajszolt idegállapotban. A 18 soros versek kiáradt vagy elrontott szonettek, a költő a tartalomra koncentrál, a forma nem számít. A szonettek nem időrendben haladnak, bizonyos versekben közbeszólások vannak.  A régmúlt, a közelmúlt és a jelen áttűnik egymásba, a múlt eseményei a jelen önértelmezését segítik. A miskolci, balassagyarmati, debreceni és budapesti évek emlékeiből azokat emeli ki, amelyeket a felnőtt személyiség is magáénak vall: az érzelmek megtapasztalását majd elmélyülését, olvasmányok emlékét, a személyiségre vonatkozó reflexiókat.

Szabó Lőrinc 1945-ben nem csatlakozott az új hatalomhoz, ezért polgári írónak bélyegezték. A Tücsökzene 1957-ben nyerte el végső formáját, es megjelenése után azért lett népszerű, mert egy egész ország akart a (polgári) szerzőhöz hasonlítani (Rába György). A 370 versben a tücskök a kívánt, az 1945 előtti életkori nyarat idézik meg.

A konferencia második részében két előadás hangzott el, amelyeket kerekasztal- beszélgetés követett. Vincze Ferenc „A transzilvanizmus az erdélyi irodalomban” című előadásában Kós Károly 1920-as meghatározásáből indult ki: a transzilván „fából vaskarika”, azaz „magyar, román avagy szász, egyúttal erdélyi”. Az előadó a definíció értelmezését és kritikáját követte napjainkig.

Bertha Zoltán táj és lélek szerepét mutatta be Kós Károly Varju nemzetség című regényében. Kiemelte, hogy Kós Károly számára a transzilvanizmus neokantiánus eszmét, etikai idealizmust jelentett: kisebbségben is megmaradni igaz embernek. A Varju nemzetség ennek az eszmének reprezentatív regénye az 1629-1660-as évekből. Sajátos poétikáját a krónika és a ballada jelleg együttese adja. A szövegvilágot a 20. sz-i próza jellegzetes irányzatai, a behaviorizmus és a mágikus realizmus felől is megközelíthetjük.

A tanulmánykötetet bemutató beszélgetésben a szerkesztőket – Papp Ágnes Klárát, Sebők Melindát és Török Lajost – Vincze Ferenc kérdezte. Hogyan illeszkedik a kötet az érettségihez? Sebők Melinda kifejtette, hogy a kiadvány teljes mértékben megfelel a 2005-től bevezetett kétszintű érettségi vizsga követelményeinek. Emelt szintű magyar érettségin nem elég a szerző életrajza és a szövegértés: a műelemzést mérik, a műveltségi feladatsorban pedig sokrétű, pl. színháztörténeti ismeretanyagra is rákérdeznek.  Emelt szinten jelen van a kortárs irodalom, továbbá a hagyományos szerzőktől nem egy-egy mű, hanem egy kötet ismeretét kérik számon. A kiadványban közölt tanulmányok elrendezése követi a szóbeli tételsort, a kötelező szerzők-válaszható szerzők felosztást.

Hogyan célszerű feldolgozni a kötetet? Papp Ágnes válaszában a végzős középiskolás diákoknál és a felkészítő tanároknál tágabb célközönséget nevezett meg: ajánlja a kötetet egyetemistáknak is, különösen jól használható a tanárképzésben. Kulin Ferenc vagy Török Lajos tanulmánya betekintést ad az irodalomtudományi háttérismeretekbe: megmutatja, hogyan válik tudássá egy területről szerzett ismeretünk, milyen vélemények állnak egymással szemben, mi rejlik egy-egy tétel megfogalmazása mögött.

A „Mennyire rajzolódnak ki korszakok a tanulmányokból?” kérdésre Török Lajos azt válaszolta, hogy nem volt cél a korszakolás, a tanulmányok bármilyen sorrendben olvashatók. A kronologikus tárgyalásmód kezd háttérbe szorulni az irodalomtanításban. Neki a régi magyar irodalmi tanulmányok (Balassi, Zrínyi) tetszenek a legjobban.

Tudatos volt-e a témák műfajközpontúsága? Válaszában Papp Ágnes megismételte, hogy a központi tételsor adta a témákat. Utalt arra, hogy ez vitákat is felvethet, mint ahogy Gintli Tibor előadásában hallottuk.

A záró fejezetben szereplő feladatsorral az volt a szándék, hogy az olvasó diák kipróbálja magát?  Sebők Melinda szerint csak részben: a szerkesztők ösztönözni szeretnék a diákokat arra is, hogy a nemrégiben megjelent forrásokat, pl. Beke József Arany-szótárát kézbe vegyék, tanulmányozzák.

Végezetül Török Lajos elmondta, hogy a tanulmányok nyelvezete átmenetet képez a középiskolai tankönyvek és a téma kutatási nyelve között. Nem minden idegen szót fordítottak le, de a tanárok megértik, a diákok ízelítőt kapnak az egyetemi szakszövegek olvasásából.

A kötetet a résztvevők a helyszínen jelentős kedvezménnyel vásárolhatták meg. A tanulmányok elmélyült, akár többszöri olvasást igényelnek, alkalmasak egyéni vagy fakultációs órákon zajló felkészülésre is.

Új hozzászólás