Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Szűts-Novák Rita

Fráter Zoltán

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

A „helytelenkedő” sajtóhibák
Szó szót követ 11.

2020.02.7.nincs hozzászólás

„Lapunk keddi számában hírt adtunk arról, hogy a svéd tudományos akadémia díszdoktorrá avatott egy magyar tudóst – akit – őszinte sajnálatunkra „dr. Pálpéter Péter Pál” néven említettünk. […] A jeles magyar tudós neve helyesen: doktor Pálpéter Péter Pál.” – teszi nevetség tárgyává Örkény István egyik egypercesében a sajtóhelyreigazítást.

Mostani kérdésünk így szólt:

A nyomtatott és online sajtóban egyaránt találkozunk elütésekkel, helyesírási, nyelvhelyességi és stilisztikai hibákkal. Ön szerint kellene ez ellen tenni, vagy ez a sajtó természetes „mellékterméke”? Mivel lehet emelni a sajtónyelv és helyesírás színvonalát?    

Tóth Etelka főiskolai docens Károli Gáspár Református Egyetem (Budapest)

Az utóbbi 10-20 évben az interneten olyan mennyiségű információ jelenik meg akkora sebességgel, amire az emberiség történetében nem volt példa. A gyorsaság természetszerűen megsokszorozza a hibázás lehetőségét. Hibák persze régebben is voltak, csak az információgyártás és az információhoz való hozzájutás volt lassúbb, és csak kevesebbek számára adatott meg. Több idő jutott a figyelemre és a fegyelemre. Ma ez megváltozni látszik.  Ezzel együtt, ha gyermekkorban a család és az oktatás biztos literációs alapokat teremt, akkor a kevesebb idő ellenére is jobb minőségű szövegek születnek – már ameddig nem az lesz a természetes, hogy egy szuperintelligens program rögzíti, tárolja, és ha kell, újraalkotja mindazt, amit gondolunk.

Balázs Imre József egyetemi docens Babeș–Bolyai Tudományegyetem; szerkesztő • Korunk (Kolozsvár)

A nyomtatott és online sajtótermékek a korrektúra munkafázisának a komolyan vételével tehetnek a nyelvi színvonal érdekében – ez a szakmai igényesség, megbízhatóság jele, érdemes hosszú távú befektetésként kezelni. Olvasóként gyakran kommentelek Facebookon megosztott sajtóhírek alá, ha hibát, névelírásokat tapasztalok bennük, ezeket olykor javítják is a szerkesztők. A sajtó világhálóra költözésével a nyelvhelyességet érintő visszajelzés egyre inkább közösségi feladattá és lehetőséggé vált.

Kiss Róbert Richard újságíró, kommunikációs szakértő, Constantinovits Milán újságíró, főszerkesztő-helyettes, doktorandusz, Mészáros Márton kulturális újságíró, egyetemi hallgató, Helfrich Judit szerkesztő, tanár, az év korrektora és Juhász Erzsébet magyartanár válaszát az Édes Anyanyelvünk 2020. februári számában olvashatják.

Új hozzászólás