Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Szűts-Novák Rita

Fráter Zoltán

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Nyelvi genderproblémák
Levelek a Borostyánkőútról 82.

2020.02.1.nincs hozzászólás

Sajnos, csak a közelmúltban döbbentem rá egy sarkalatos problémára, amelyet az EU-nak sürgősen orvosolnia kell.

Az indító lökést az adta, hogy a lett nyelvben – néhány más nyelvhez hasonlóan – alakilag is megkülönböztetik a hím- és nőnemet, mind az egyes szám harmadik személyű személyes névmások, mind a főnevek és melléknevek besorolásában és az ehhez kapcsolódó ragozási típusok kialakításában.

Ez a postmodern szempontjából elavult szemlélet több nyelvben a személyes névmások 3. személyében is tükröződik – lásd angol he, she, it; német er, sie, es; orosz он (on), она (ona), оно (ono), a németben még a határozott névelőnek is három alakja van egyes számban (der, die, das), ám a többes számban már régen elérték a ma oly kívánatos és egyedül helyes gendersemlegességet (minden nemben egyaránt die). Több nyelvben minden nemben külön névszóragozási osztályok alakultak ki (lásd a latint, a németet, a szláv nyelveket), sőt, például az oroszban a múlt idő kifejezésekor is megjelenik a gender: он читал [on csitál] ’ő /hímnem/ olvasott’, она читала [oná csitála ’ő /nő/ olvasott’], оно читало [onó csitálo] ’/semleges nemű, pl. gyermek/ olvasott’. Az idézett német és orosz nyelv olyan szempontból megfelel a mai kor genderkövetelményeinek, hogy a ’gyermek’ mindkét nyelvben semleges nemű (das Kind, дитя [gyitya], azaz nem kényszerítik már eleve bele az elavult hím- és nőnem kategóriájába – majd ő idővel eldönti, hova akar tartozni.

Visszatérve a lett nyelvre: a fent említett nyelvekkel ellentétben már csak két nemet (hím- és nőnem) különböztetnek meg, s ezeknek alakultak ki a névszóragozásban különböző típusai. A lett nyelv – nem is annyira rejtett módon – erősen genderellenes, sőt, egyenesen macsó. Mert az még csak hagyján, hogy például a foglalkozást vagy az egyes népeket jelölő szavak esetében alaktanilag különbséget tesznek a hím- és nőnemű egyedek között (rakstnieks ’író /férfi/’ – rakstniece ’írónő’, darbinieks ’dolgozó /férfi/’, darbiniece ’dolgozó nő’, skolotājs ’tanár /férfi/’, skolotāja ’tanárnő’ stb.) – a jelenséggel találkozunk a németben éppúgy, mint az oroszban: Lehrer ’tanár’ – Lehrerin ’tanárnő’, illetve учитель (uchityel) ’tanár’,  учительница (ucsityelnica) ’tanárnő’ –, de az már egyenesen tűrhetetlen, hogy például az idegen nyelvet jelölő vagy a foglalkozást jelentő kifejezések jelzős szerkezeteiben a jelző csak hímnemű egyedet jelentő szóból képződik, mintha a nők – már amennyiben nemileg őket is megkülönböztetjük – nem volnának használói az adott nyelvnek vagy nem volna foglalkozásuk (māceklis ’tanonc /férfi/’ – mācekle ’tanonc /nő/’ > ’tanulóévek’ mācekļa gadi /a mācekļa a māceklis birtokos esete/, és nincs például a nőnemű alakból képzett mācekles gadi ’tanulóévek’; anglis ’angol /férfi/’, angliete ’angol /nő/’, az ’angol nyelv’ azonban már csak angļu valoda, vagyis az angol férfiak nyelve, és nincs angliešu valoda, ami az ’angol nők nyelve’ volna, ungārs ’magyar /férfi/’, ungāriete ’magyar nő’, a ’magyar nyelv’ ungāru valoda, azaz a magyar férfiak nyelve, és nincs ungāriešu valoda, azaz a magyar nők nyelve stb. (Enyhítő körülmény, hogy a lettek esetében a ’lett nyelv = a lettek nyelve’ hím- és nőnemben egyaránt latviešu valoda, lévén, hogy a latvietis ’lett /férfi/’, latviete ’lett /nő/’ többes számú birtokos esete egybeesik.) A tehetség is csak a férfiakra jellemző, amint azt elárulja a példa: pedagogs ’(férfi) pedagógus’, s ebből a ’pedagógiai tehetség’ pedagoga dāvanas, és nincs pedagoģes dāvanas (pedagoģe ’/női/ pedagógus’). A sajnálatos példákat lehetne még sorolni.

Ezúton hívom fel a LIBE és minden egyéb illetékes bizottság figyelmét, hogy tegyenek sürgős javaslatot az EU nyelvcsendőrségének reaktiválására. A nyelvcsendőrség tevékenységének ugyanis vannak előzményei – hiszen amíg Észtország és Magyarország nem vált az EU tagjává, a finn meglehetős magányban volt az egyetlen nem indoeurópai hivatalos nyelv az EU-ban, s szigorúan ellenőrizték a dokumentumok finn nyelvű változatát, követelve, hogy azokban kövessék az angol szórendet és szerkezeteket. A nyelvcsendőrség fő feladata lenne, hogy őrködjön az EU hivatalos nyelvei felett, kiirtva belőlük a fentiekhez hasonló atavisztikus nyelvi megnyilvánulásokat, s amennyiben valamely ország vonakodik ezt megtenni, javasolják a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását.

Mindazonáltal már előre felhívom a javaslattételre felszólított bizottság és a nyelvcsendőrség vagy nyelvkommandó tagjainak szíves figyelmét, hogy a más ügyekben rendszeresen és előszeretettel szégyenpadra ültetett Magyarország – egyébként Észtországgal és Finnországgal együtt – ezen a téren mintadiák: ugyanis ezen országok nyelve genderkompatibilis, se nem hímsoviniszta, se nem preferál grammatikájában egyetlen nemet sem, ezért az indoeurópai nyelveket beszélő országok, mindenekelőtt az ún. magországok példát vehetnek róluk.

*

Figyelemfelhívás:

Új fa nő a blogvadonban. Dunántúli, ha nem is mandulafa. Kínálja majd friss termését, de gyökereiben, lombjában őrzi korábbi gyümölcseit is, amelyekből néha – a változatosság kedvéért – válogat. Lesznek köztük verselmények, amelyek nem biztos, hogy versélményekké válnak, lesznek szatirikus írások, többnyire kisebbség- és nyelvpolitikáról, lesznek visszamlékezések évtizedekkel ezelőtti élményekre (s ezekben igyekszem megőrizni nyelvjárásomat), de megfogalmazódik vélemény aktuális kérdésekről is.

Elérhető: pannonicus.blog.hu

Az eddig megjelent írások:

  • Beköszöntő + Köznapi Messiás (vers, részletek) – 2019. szeptember 1.
  • Az intëligëncs Kutyaur – 2019. szeptember 15.
  • Emberfáklya az anyanyelvért – 2019. október 1.
  • A politika trükkje – 2019. október 15.
  • A nyelvjárásru – 2019. november 1.
  • Nem csak rímmel-ámmal (játékos versek) – 2019. november 15.
  • Levél a halhatatlan Patyomkinnak – 2019. december 1.
  • A lappincsmadár – 2019. december 15.
  • Jajkuk – 2020. január 1.
  • Alulról szervezett tudás alapú társadalom – 2020. január 15.
  • A világ teremtése (Medvemesék/1) – 2020. február 1.

Új hozzászólás