Skip to main content

Harari pletykája és az oktatás száguldó űrhajója

- 2020. 01. 20.

Amikor hallgattam a tudós csillagászt,

Amikor próbáltam az alakokat elhelyezni rendszerekbe/ magam előtt,

Amikor kezdtem a számok szövevényét összeadni, / osztani és felbecsülni,

Amikor ültem, s hallgattam a tapsoló tömeg moraját,

Hirtelen, másra vágyva, fáradtan magamba szálltan

Szárnyalni, siklani kezdtem, vándoroltam a kinti világban.

Varázsos, nyirkos, éji égben és időtlen végtelenben

A csillagok tökéletes csendje úszott felettem.[1]

Az egyre csak fejlődő és újabb funkciókkal felruházott infokommunikációs eszközöket és digitális tartalmakat olyan hirtelen kezdjük el használni már megjelenésükkor – kísérleti jelleggel, menet közben – az oktatásban, folyamatosan új, ismeretlen terepek felé haladva, mintha egy szerény sebességgel közlekedő autó vezetőüléséből egy minden előzetes értesítés nélkül átalakuló, így mindig felderítetlen adottságokkal bíró, ismeretlen űrhajó pilótaülésébe teleportáltunk volna, mely hiperugrásra készül, de közben egy aszterodia raj felé száguld. Nincs időnk megállni és megismerni új eszközünk paramétereit, előnyeit és hátrányait. Hajszoljuk magunkat, de tisztában vagyunk vele, hogy egy kihívásokkal teli kor felé száguldunk. Ráadásul a digitalizáció terén lehagyott minket az élet számtalan területe, a gazdaság, a média, a szórakoztatóipar, újabban pedig a közigazgatás, sőt még az orvostudomány is. Visszamenni, vagy megállni már nem lehet, különben a digitalizáció elhalad az oktatás mellett, ami ugyancsak végzetes lehet, hiszen semmi kétség, a szingularitás utáni világ már teljes mértékben digitális.

Hogy még nehezebb legyen az eszmélés, üldöz minket néhány, a hagyományos oktatásra a múlt árnyaként tekintő technoptimista, míg a technopesszimisták a radarukon figyelik, vajon mikor ütközünk egy-egy aszteroidával, és adjuk fel az új eszközünkbe vetett hitüket. Egy ilyen ütközés értelemszerűen végzetes lehet az egyébként számos kiváló funkciókkal ellátó űrhajó számára. A célba vezető autópilóta azonban nem tartozik a funkciói közé. Meg kellene tehát találnunk annak a módját, hogy lassítsunk és átvegyük a kontrollt, miközben felderítjük a korábbi (közlekedési)eszközünkhöz képest más szintet képviselő járművünk tulajdonságait, megtanuljuk pontosan irányítani annak érdekében, hogy biztonságosan megközelíthessünk célunkat, azt a desztinációt, ahová az oktatáskutatók már évszázadok óta tartanak, a hatékony, kreativitásra és egyéni tanulási utakra alapozó módszertanak létrehozását.

A jelen oktatáselméleti munkáit olvasva felmerül bennünk a kérdés, hogy a kizárólag a hatékonysággal kapcsolatos mérések, az infokommunikációs eszközök használata során produkált eredmények önmagukban adhatnak-e választ arra, hogy egy, a technológiai használatának előnyeire és veszélyeire is figyelemmel lévő komplex keretrendszer hogyan épüljön fel? Véleményünk szerint annak ellenére, hogy mind az osztálytermi, a technológia használatára összpontosító, mind az agyban végmenő kognitív folyamatokra fókuszáló mérések értékes betekintést nyújtanak a módszertan kialakításában, nem feledkezhetünk meg az elméleti és kvantitatív kutatással nem kimutatható szempontokról sem. Walt Whitman 1855-ben, tehát az ipari forradalom kiteljesedése után pár évvel írt költeményében is hasonló kételkedését, bizonytalanságát fejezi ki, amikor a számok és mérések mögött szellemet keresi.

Felfogásunkban az infokommunikációs technológia jelenségét alkotó számítógépek, okoseszközök, hálózatok és digitális tartalmak a kulturális programozás újabb lépcsőfokát alkotják, átrendezve ezzel az ember fejlődésében – tanulásában – szerepet játszó környezetet. Éppen ezért néhány fontos olvasmányt szeretnénk ajánlani. A Komenczi Bertalan által felépített, általunk technozófiainak nevezett univerzum kiemelt szereplői olyan, a jelen szellemi irányzatait is megtermékenyítő interdiszciplináris teoretikusai mint James R. Beniger, amerikai történész és szociológus; Marshall McLuhan kanadai filozófus, kommunikációkutató, az információs társadalom kutatásának előfutára; Merlin Donald kanadai pszichológus, neuroantropológus és neuro kogníció kutató; Karl Popper osztrák tudományfilozófus; Michael Tomasello, amerikai pszichológus, kommunikáció- és szociális kogníció kutató; Manuel Castells spanyol szociológus és információs társadalom kutató; John Rogers Searle amerikai filozófus; Hernád István, magyar származású pszichológus a neuro kogníció kutató; Neil Postman amerikai médiafilozófus; Pléh Csaba magyar pszichológus; Z. Karvalics László magyar információs társadalom kutató, vagy éppen Fülöp Géza erdélyi magyar információ kutató. Hozzájuk kapcsolódik Yuval Noah Harari izraeli történész, Walter Ong amerikai jezsuita, kultúrtörténész és filozófus, akinek nevéhez fűződik a másodlagos írásbeliség fogalmának megalkotása, Csepeli György magyar szociálpszichológus és szociológus, Balázs Géza nyelvész, George Landow irodalom- és művészettörténész; Espen J. Aarseth norvég elektronikus irodalom és videójáték kutató, Edward Lorenz amerikai matematikus és meteorologus; Barabási-Albert László magyar matematikus vagy éppen Paul Virilio francia filozófus.

Csak egy rövid észrevétel, milyen szerepe van a pletykának a kognitív forradalomban, melyben jelenlegi fázisa a digitális pedagógia. Harari Tomasellohoz hasonlóan a kommunikáció szerepét hangoztatja a kognitív forradalom lezajlásában, de a kommunikációs egy érdekes megnyilvánulásának tanusítja a tényt, hogy ma az ember és nem más emberszabású (vagy emlős) uralja a földet. Harari szerint a pletyka – és a csupán az ember fantáziájában jelenlévő képzelt jelenségek leírása – tette lehetővé a csoportok kialakulását, melyben létrejött az egyének közti együttműködés, ami növelte az ember versenyképességét más fajjal szemben az evolúció során. Az evolúció pedig tanulásként is értelmezhető, így a pletykának szerepe van az ismeretszerzésben is. tehát a tanulásban is.

[1] Walt Whitman, When I Heard the Learn’d Astronomer, Leaves of Grass, 1855, 214. Weiner Sennyey Tibor fordítása

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x