Éſ moſtan nem is tsak ollyan héjábanvalóságról írok. Mentől hamarább akarom túdóſítani a meszszünnen jött hírről arra való nézve, hogy a nyugoti végeken való városban, ſzombathelyben kiadták a Kédhez írott leveleimet. ſzakállomra fogadom, a mikor leſzſz, hogy nem tudom, miként kerültenek oda a levelek, a mellyeket, gondolnók, csak mi ketten ösmérünk. Ihon, vannak még tſudák. Kultsár István úr, az ékesſzóllásnak tanitója írta volt, hogy meghívnak engem is meg a Fejedelmet. A Fejedelem egéſségét egy darab időtől való fogvást a köſzvény rongálja, valamig a köſzvény ő tőle bucsut nem veszen, illyen messzi utra nem indulhat. Aztot is írta Kultsár uram, hogy Kédet is meghívnák, ha tudnák, hol vagyon lakáſsa. Reményljük, hogy megtalálják Kédet, s akkor abban a Szombathelyben 9. Decembris végre találkozunk.

…

Elmúla 9. Decembris, de Kéd nem volt ottan, pedig sok népek gyültenek öſzve abban a ſzombathely városban. Édes Nénékám, nagy eſzű bölts emberek, akik ott voltanak, hoſszan beszéltek a Fejedelemről, a’ jó hogy tellyességgel tudták, miért kelletett a Török orſzágába menni. Rólam es esett szó, tsak Kédről nem. Javallottam volna pedig, mert kelletett volna, ha kérdeznek. Pedig a sok levél nem született volna Kéd nélkül, akit egy kevesé még a kapoſztánál is jobban ſzeretek. De így moſt rövideden bészámoltam Kédnek. Az olvasó meg a levelekből megismerheti Kédet es.

De már moſt béfejezem a levelet, mert a gyertyám mindjárt elalszik, s vele együtt én is.

Köszöntöm Kédet meg az olvasót az ujj eſztendőben. Sok ujj eſztendő napokat kívánok. Az egéſségire jól vigyázzon kéd meg mindenki; ſemmi nintsen annál drágább.

Ajánlás:

Új fa nő a blogvadonban. Dunántúli, ha nem is mandulafa. Kínálja majd friss termését, de gyökereiben, lombjában őrzi korábbi gyümölcseit is, amelyekből néha – a változatosság kedvéért – válogat. Lesznek köztük verselmények, amelyek nem biztos, hogy versélményekké válnak, lesznek szatirikus írások, többnyire kisebbség- és nyelvpolitikáról, lesznek visszaemlékezések évtizedekkel ezelőtti élményekre (s ezekben igyekszem megőrizni nyelvjárásomat), de megfogalmazódik vélemény aktuális kérdésekről is.

Kéthetente tervezem a jelentkezést.

Elérhető: pannonicus.blog.hu

Az eddig megjelent írások:

(1) Beköszöntő + Köznapi Messiás (vers, részletek) – 2019. szeptember 1.

(2) Az inteligëncs Kutyaur – 2019. szeptember 15.

(3) Emberfáklya az anyanyelvért – 2019. október 1. (szept. 25.)

(4) A politika trükkje – 2019. október 15.

(5) A nyelvjárásru – 2019. november 1.

(6) Nem csak rímmel-ámmal (játékos versek) – 2019. november 15.

(7) Levél a halhatatlan Patyomkinnak – 2019. december 1.

(8) A lappincsmadár – 2019. december 15.

(9) Jajkuk – 2020. január 1.