Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Nyelve(in)k világa konferencia Mariborban

2019.12.9.nincs hozzászólás

A Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara (FF UM) Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke 2019. november 21-én az alsóőri székhelyű Imre Samu Nyelvi Intézettel közösen konferenciát szervezett Nyelve(in)k világa – Magyar nyelv és kultúra címmel. A konferenciát a magyar nyelv napja megünneplése alkalmából szervezték a tanszék könyvtárában.

Rudaš Jutka tanszékvezető köszöntésébe elmondta, hogy a magyar nyelv megőrzése a kétnyelvű léthelyzetben a kultúraköziség egyik alapvető feladata, hiszen a kétnyelvű helyzetben észlelhető a kulturális minták eltérése és hasonlósága is. Ez a felismerés új szempontokat hoz létre és feltételezi a másság elfogadását, de egy világviselkedési mintát is megkövetel. Kolláth Anna, a tanszék nyelvésze a Termini kutatóhálózat magyar anyagairól tartott előadást, amelynek keretében átfogó képet adott a nyelvi határtalanítás, detrianonizáció folyamatáról a Trianon utáni időszakban a határon túli magyar nyelvben, amely a magyar-magyar kommunikációt erősíti. Szerinte a nyelv változása nem tekinthető romlásnak. A szlovén szavak bevitele a magyar nyelvbe, annak használata szimbolikus és gyakorlati  jelenség. Ezek a szavak már bekerültek az Osiris-szótárakba és gazdagítják a mai magyar nyelvet. Gaál Péter magyar nyelvi lektor a nyelv- és szótárhasználatról tartott előadásában a Maribori Egyetem lektori óráinak  tapasztalatait vette alapul. Szólt a magyar nyelv idegen nyelvként tanulásának a nehézségeiről, az egyetemi hallgatók eltérő magyar nyelvi szintjeiről, a kapcsolódó magyar kultúra jelentőségéről, amely hozzájárul a fiatalok magyar nyelvű értelmiségivé válásához. Ezenkívül beszámolt a magyar-szlovén szótárhasználati kutatásainak az eredményeiről, nevezetesen az on-line és hagyományos szótárak használatáról is a közönségnek. Szoták Szilvia, a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat és az Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke  a nyelv és a gazdaság viszonyáról a kisebbségi létben címmel tartott előadást, amelyben hangsúlyozta a „nyelvi tájképek” (vagyis a nyelv vizuális megjelenésének) aktualitását  a 21. század nyelvészetében, majd felvázolta azokat a nyelvi vizsgálatokat, amelyek a múlt század 60-as, 70-es, 80-as és 90-es éveiben voltak meghatározóak. A 90-es években kezdett kialakulni és ma is fontos kutatási irányzat a gazdasági aspektus kutatása a magyar nyelvben, amely a turizmus és az idegenforgalom területére összpontosul. Nyelvészként kiemelte, hogy a nyelv nemcsak identitás, kommunikációs eszköz, hanem közjó is, amely Kazinczy óta érvényes, de a mai  globális világban még erőteljesebben érvényesül ez a szempont, hiszen a nyelvnek van piaci értéke is, a többnyelvűség pedig előny a munkaerőpiacon. A gazdasági érdek fölülírja a politikai és egyéb érdekeket is, ezért a nyelv státusa is megváltoztatható. Rudaš Jutka magyar-szlovén komparatisztikáról a fordításirodalomban adott elő. Elődásában szólt az irodalmi többrendszerűségről és a Vilenica irodalmi díj jelentőségéről Szlovéniában 1986-tól napjainkig, amely hozzájárult a kortárs magyar irodalom népszerűsítéséhez  a szlovén irodalomban, hiszen ez alkalommakkal számos magyar kortárs író, költ műveit fordították le szlovén nyelvre. Véleménye szerint, amikor létrejön a műfordítás, akkor nemcsak a nyelvet fordítják le, hanem a nyelv által megjelenített kultúrát is. A műfordításban felszínre kerülnek a problémák és a toposzok, a kulturális reáliák, amelyek egy adott nemzetre és annak a nyelvére vonatkoznak. Az irodalmtörténész Esterházy Péter Harmonia caelestis című könyvének a szlovén műfordításából hozott példákat, és ebből kiindulva adott szómagyarázatot arra, hogy mi van és mi nincsen jelen a magyar és a szlovén nyelvben, amikor a műfordítás folyamatában a műfordítóknak választaniuk kell az adott nyelvek szókincséből. Ezenkívül hangsúlyozta Esterházy szójátékait és azoknak a nehezen fordíthatóságát a szlovén nyelvben. Két egyetemi hallgató is előadott a konferencián. Zakocs Barbara II. éves magyar-szlovén MA-szakos egyetemista körképet adott az apátistvánfalvi szlovén nyelvi kultúráról. Különös tekintettel szólt a szlovén nyelvhasználatról és a kétnyelvűség jelentőségéről a település általános iskolájában. Horvat David II. éves magyar-földrajz BA-szakos egyetemista pedig Dobronak  magyar nyelvében a tájszavakról, azok használatáról szólt. Mindkét téma fontos a rábavidéki szlovén és a muravidéki magyar nyelv további nyelvművelése, anyanyelvápolása és fejlődése tekintetében.

A konferencia beszélgetéssel zárult, amelynek keretében a jelenlevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak. E sorok írja is részt vett a konferencia vitájában, amikor elmondta véleményét az előadott témákkal kapcsolatosan. A magyar nyelv napját ezzel a konferenciával ünnepelték meg a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén.

Új hozzászólás