Irodalmi örökségünk megőrzése, korunk problémáira, helyzeteire való aktualizálása, oktatása minduntalan új kihívások elé állítja a magyar nyelvet és irodalmat tanító pedagógusokat, és kérdések feltevésére ösztökéli azokat, akik barátai, kedvelői a magyar irodalomnak. Az egyik legtöbbször előkerülő és legtöbb emberi agyat megmozdító kihívás az, hogy hogyan tegyük a diákság számára emészthetővé, érthetővé, aktuálissá, és ezáltal saját élménnyé, saját szívüggyé azokat az irodalmi műveinket, amelyek egy régebbi korban keletkeztek, és nyelvezetük, fogalmazásmódjuk emiatt napjainkra régiessé, elavulttá, nehezen érthetővé vált, tartalmában pedig nehezen lehet felfedezni mai aktualitásokat.
Az ehhez hasonló helyzetek megoldására indította el a Magyaróra című folyóiratot az Anyanyelvápolók Szövetsége – több más szervezettel, így pl. a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoporttal együttműködéve. A folyóirat első, összevont lapszáma 2019. novemberében jelent meg.
Alcíme szerint a folyóirat a magyar nyelv és irodalom barátainak vagy tanárainak szól. A cím kifejezetten jó, leleményes választás, mert magába foglalja, hogy: (magyar)tanároknak, de mindenki másnak is: egykori és mai tanulóknak.
Az első szám elején Adamikné Jászó Anna, a szerkesztőbizottság elnöke röviden az olvasók elé tárja, hogy a Magyarórának mely folyóiratok jelentik az előzményét a korábbi magyar sajtótermékek közül. (A Magyaróra fél évszázadot megélt Magyartanítás folytatója.) Összefoglalja, hogy milyen hagyományokat kíván megőrizni és tovább vinni lapszámaiban a Magyaróra, és azt is leírja, hogy miért gondolták azt a folyóirat indítói, hogy szükség van egy új magyartanítással foglalkozó folyóiratra.
Az első szám fő témájául Katona József: Bánk bánját választották a szerkesztők ezzel a címmel: Bánk bán-búvárlatok. Úgy vélem, ez a témaválasztás jó döntés volt, mert egy olyan művet állít a figyelem középpontjába, amely megkérdőjelezhetetlenül megőrzendő műve a magyar irodalomnak, és fontos alkotóeleme a nemzettudatnak, a történelemnek is (hiszen – példának okáért – a Bánk bánt nem lehet kihagyni március 15-e eseményeiből), ugyanakkor több szempontból probléma elé állítja a ma magyartanárait. A Magyaróra ezzel megmutatja a jövőbeli olvasókörnek, hogy milyen mindenkit érintő, sokakat foglalkoztató, fontos kérdésekkel lehet foglalkozni a Bánk bán kapcsán.
Az első lapszámból az is nyilvánvalóvá válik, hogy a folyóirat milyen részletességgel kívánja tárgyalni az egyes kérdéseket. A Bánk bán témát négy nagyobb témakörre osztva elemzi. Először a „klasszikus” Bánk bánnal foglalkozik: miért fontos a mű, a történet a magyar irodalom és történetiség szempontjából, ezután a „modern” Bánk bán kérdései következnek: milyen korszerű problémái lehetnek Katona drámájának, hol van a helye az eredeti szövegnek a mai magyarban, és azzal, milyen lehetőségek vannak arra, hogy mai magyarul taníthassák ezt a nem mai, de kihagyhatatlan műalkotást. A Bánk bán a magyarórán témakör konkrétan azzal kapcsolatos cikkeket foglal magába, melyek a Bánk bán tanítási lehetőségeiről és tanításának fontosságáról szólnak. Végül pedig negyedik és egyben utolsó témakör a mű tanórákon kívüli lehetőségeit villantja fel.
A folyóirat lapszámának utolsó oldalai teret adnak az olvasóknak, hogy hangot adjanak akár az adott témával, akár más magyar nyelv- és irodalomtanulással és tanítással kapcsolatos kérdéseiknek, véleményeiknek, történeteiknek. A Magyaróra folyóirattal olyan lap kerül fel folyóiratainak térképére, amely nagyon fontos mindazoknak, akik szakmai szempontból foglalkoznak a magyartanítás kérdéseivel és lehetőségeivel, és azoknak is, akik csupán a magyar nyelv és az irodalom barátaiként viselik szívükön azoknak sorsát.

A folyóirat Bánk bán-száma megrendelhető itt.

A Magyaróra előfizethető a bármely postahivatalban.