Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Nyelvészet, jog, kriminalisztika és pszichológia

2019.11.24.nincs hozzászólás

Igazságügyi nyelvészeti ankét (Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, ELTE, 2019. 11. 06.)

Igazságügyi nyelvészeti ankét színhelye volt 2019. november 6-án  az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanácsterme. Az ankét voltaképpen nyílt konferencia, amely annyira vonzó volt a szakemberek és a hallgatók számára, hogy teltházasnak is mondhatjuk, hiszen mindvégig tele volt a tanácsterem. A programot támogatta a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport. A konferencia hiánypótló, mert ahogyan Balázs Géza, az ELTE professzora megnyitójában említette, öt éve volt az első hasonló jellegű esemény ugyanitt, de azelőtt és azóta nem volt más hasonló. Az igazságügyi nyelvészetnek kevés művelője van, azért is fontos egy ilyen ankét, hogy többekkel megismertesse ezt a tudományterületet. Balázs Géza arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek a diszciplínának a megléte elengedhetetlen a nemzetbiztonság, a mindennapi kriminalisztikai gyakorlat számára; a változó világ új kihívásaira ad választ.

Az ankét (konferencia) végére körvonalazódni látszott, hogy milyen sokszínű is az igazságügyi nyelvészet.  Lássuk csak: (az egyes témák után zárójelben az előadó neve szerepel): szerződések, jognyilatkozatok, végrendeletek értelmezése (Arató Balázs); a gyűlöletbeszéd különböző formái (Ránki Sára); verbális bántalmazás, azaz zaklatás, bullying (Dede Éva); hangfelvételek elemzése, beszélőazonosítás (Tatár Zoltán); írott szöveg hangzó terjedelmének megbecslése (Nagy Levente Péter); írott szövegek elemzése, pl. zsarolólevelek (Szegedi Zoltán), összehasonlító írásvizsgálat (Terbe Ernő). Irodalmi vonatkozásai is vannak a területnek: valóban az írt-e bizonyos verseket, akinek tulajdonítják? (Balázs Géza). Olyan, sokak számára érzékeny kérdésre is választ adhat, hogy hogyan is halt meg valójában József Attila (Garamvölgyi László).

A rendkívül sokféle megközelítés közül összefoglalómban a joggal, bűnüggyel és pszichológiával leginkább összefüggő előadásokra fektetem a hangsúlyt, mert ezek azok, amelyek a leginkább megmutathatják a laikusok számára a nyelvészet gyakorlati alkalmazhatóságát.

  1. Jogi, bűnügyi megközelítések

Arató Balázs (KRE): Igazságügyi nyelvész szakvélemény a jogi eljárásokban. Az előadó ügyvéd és docens 75 bírósági határozatot vizsgált meg; arra a kérdésre kereste a választ, hogy mikor van szükség igazságügyi nyelvész szakértőre. Jogilag a 2016. évi CL. trv. 71. § (1) bekezdése és a 2008. évi XLV. trv. 21. § (1) és (2) bekezdése ad lehetőséget szakértő, illetve igazságügyi szakértő bevonására.

Az egyik jellemző terület, ahol szükség van nyelvész szakértőre, amikor a különféle szerződések, jognyilatkozatok szövegének értelmezése problematikus: kölcsönszerződésben annak vizsgálata, hogy a feltételek mennyiben értelmezhetőek; annak megállapítása szókincs-vizsgálattal, hogy egy dokumentumot valóban az írta-e, akinek tulajdonítják; általános szerződési feltételek értelmezésével kapcsolatos perek – a dokumentum mennyiben felel meg az egyértelmű és érthető megfogalmazásnak; biztosítási szerződések értelmezhetősége; hitel-, kölcsön-, és pénzügyi lízingszerződéseknél. Az előadó inkább negatív tapasztalatokkal rendelkezett saját bevallása szerint ezen a területen: más szakértőket gyakrabban és szívesebben vonnak be, mint nyelvészeket; ennek oka szerinte valamiféle „jogász-arrogancia”. Egy pozitív példát is tudott azonban mondani: egy lakáshitel-szerződéssel kapcsolatos perben a nyelvész szakértő bizonyítani tudta, hogy az okiratot nem olvasta fel a közjegyző, ehhez ugyanis három órára lett volna szükség; a jegyzőkönyvek szerint azonban az illető csak egy órát töltött a közjegyzőnél; végül valóban a felperes is nyert az ügyben.

Igazságügyi nyelvész szakértő bevonása még fontos lehet végrendeletekkel kapcsolatos ügyekben, elnevezések hasonlóságával (pl. védjegyek) összefüggő perekben, személyiségi jogi perekben (becsületsértés, jóhírnév megsértése), jogszabályok értelmezése (közbeszerzéseknél), reklámszövegekkel kapcsolatos ügyekben (mit jelent az, hogy garantált minőség?).

Arató Balázs szerint kívánatosabb lenne, ha polgári peres ügyekbe gyakrabban vonnának be igazságügyi nyelvész szakértőket, valamint a jogalkotásba is, hogy ne legyenek értelmezhetetlen törvények.

Nagy Levente Péter (Manyszi): Nyelvész szakértés devizahiteles perekben. A bíróságok előtt sok devizahitelben érintett érvel azzal, hogy nem került felolvasásra a teljes dokumentum, ezt pedig nyelvészeti úton lehet bebizonyítani. Az a kérdés tehát egyrészt az, hogy mennyi idő alatt lehet felolvasni x oldalnyi közjegyzői okiratot; másrészt az, hogy fel lehet e olvasni y idő alatt x oldalnyi közjegyzői okiratot úgy, hogy érthető legyen. Kétféle megközelítést lehet alkalmazni: elméletit és gyakorlatit. Előbbi esetben az írott szöveg hangzó terjedelmének a meghatározása a feladat. A dokumentum kiküldése után át kell alakítani PDF formátumra, le kell tisztázni, az el nem hangzó részeket ki kell belőle szerkeszteni. Fontos, hogy egy karakter nem egyenlő egy hanggal. Egy viszonylag terjedelmes részt kell így megnézni, majd átlagolni. A fonetikai alapkutatásokból tudjuk a tempóértékeket; így ki lehet következtetni, hogy normál tempóban hét óra és ötven perc kellett volna a 160 oldalas dokumentum felolvasásához. A szüneteket azonban még nem számítottuk hozzá, ami körülbelül 20-30%-kal növeli az időtartamot, így valójában tizenegy óra kellett volna a teljes szöveg elhangzásához. (A jó mondatértés határa pedig három óra!) A gyakorlati megközelítés azt jelenti, hogy részleteket felolvasnak a szövegből, majd az egész szövegre kivetítik a kapott értékeket. Ha egy oldalt hét percbe telik felolvasni, akkor mintegy 18,5 óra kellett volna a teljes okirat felolvasásához. Az előadó szerint az ideális módszer a kettő összekapcsolása lenne.

Ránki Sára (magánszakértő): A szavak ereje. Egy szöveg mint gyűlöletbeszéd. Ránki Sára bevezetőképpen kísérletet tett az igazságügyi nyelvészet területeinek elhatárolására: videoszövegek elemzése (spontán vagy betanított beszéd?), nyelvi profilozás (szókincs vizsgálata), börtönnyelvi vizsgálatok (börtönszleng szótárának fontossága), kihallgatások szövegei mint bizonyítékok, valamint bűnszervezetek titkos nyelvének dekódolása.

A gyűlöletbeszéd is az egyik ilyen fontos részterület. Az azonban koronként változik, hogy mi számít gyűlöletbeszédnek. A jelentése nem ugyanaz, mint a gyűlölködő beszédé, de a társadalmi hatásukat tekintve nem nagyon különböznek, ugyanolyan károsak. Ami alapvető fontosságú a gyűlöletbeszédek kapcsán, az a szándéktulajdonítási képesség; azaz be tudom mérni, mi az, amit szó szerint kell érteni, mi az, amit ironikusan stb. Ide tartozik a metapragmatikai tudatosság is: tudatában vagyok annak, hogy amit teszek, amit mondok, azért felelős vagyok; tudom, hogy mit mondok; tudom kontrollálni a saját tudati folyamataimat.

Az előadó példaként hozta fel a Divízió88 nevű együttes Cigánykérdés című számát és a Lődd ki a cigánybűnözőket vagy ők kapnak el téged nevű játékot; utóbbi már elnevezésével egzisztenciális fenyegetettséget kíván kelteni. Ezek kapcsán meghatározó az igazságügyi nyelvészet, társadalmi felelősségvállalása van, rá kell mutatnia a közbeszédben lévő negatív folyamatokra.

Szegedi Zoltán (ELTE): A zsarolólevelek és a nyelvhasználat torzításának figyelembevétele a nyelvi profilalkotás során. Szegedi Zoltán előadását a zsarolás fogalmának körüljárásával kezdte. A zsarolás eszköze a nyelv, a zsarolónak nem szükséges találkoznia az áldozattal. Pszichés erőszak alkalmazásával megy végbe, nyelvi tapasztalatok felhasználásával. Az elkövető gyakran kezdő bűnöző, büntetlen előéletű. A tipikus zsaroló: magányos férfi, akinek nincs munkája, sok a szabadideje, pénzzavarral küzd, gondolkodásmódja leegyszerűsítő; bombával, mérgezéssel, jóhírnév tönkretételével fenyegetőzik. Szakaszai: kapcsolatfelvétel az áldozattal, tárgyalás, átadás. Az első két rész beszédtettekben nyilvánul meg, gyakorlati cselekvés csak az átadás; így ekkor a legnagyobb a veszélye a lebukásnak.

Ahogy a zsarolásnak, úgy a zsarolólevélnek is megvannak a visszatérő elemei: zsaroló effektust tartalmaz, anonim vagy álnéven írt, nincsenek hagyományos mintái (bár a hivatalos levelekre jellemző távolságtartás gyakori), így nagy a fogalmazó mozgástere. Állandó tartalmi elemei: a követelés megfogalmazása, fenyegetés, majd még egyszer a követelés. Gyakoriak a feltételes jelentéstartalmú mondatok.

A nyelvi sajátosságokból lehet következtetni a nyelvi profilra, azaz a zsaroló nemére, életkorára, iskolázottságára, műveltségére, foglalkozására. Életkorra lehet következtetni például abból, hogy milyen kommunikációs csatornát használ a zsaroló: levelet, internetet, smst stb; használ-e rövidítéseket, emojikat, szlenget. A saját nyelvhasználatát azonban leplezheti torzítással; erre utaló jelek lehetnek a banális helyesírási hibák az egyébként jól felépített szövegben; a nyelvi ingadozás.

Főző Eszter (NBSZ): A nyelvész szakértés múltja és jelene – nyelvész szakértés a gyakorlatban. Főző Eszter bombarobbantások kapcsán keletkezett szövegeket elemzett. Az igazságügyi nyelvészet jellemző feladata a szerzőazonosítás; leginkább büntetőjogi esetekben alkalmazzák. A jellemző kérdés, hogy pl. egy zsarolólevél esetében a nyelvi szövegezés alapján milyen társadalmi rétegbe vagy csoportba lehet besorolni a fogalmazót.

A robbantásos zsarolásoknál a célpontok egészen eltérők lehetnek: lehet egy vagy több személy, egy konkrét intézmény, vagy valamilyen tömegközlekedési eszköz (utóbbi kettő esetében politikai célok is közrejátszhatnak). Továbbá, ha intézmény a célpont, az sokszor iskola; egy régebbi ilyen esetben 12 óra leforgása alatt követelt a zsarolólevél fogalmazója 2 millió forintot; ezt az irreális követelést nem gondolhatta komolyan senki, azért arra következtettek, hogy egy, az iskolába járó diák fenyegetőzik valamilyen személyes okból.

Főző Eszter két konkrét bombarobbantással kapcsolatos ügyet elemzett, illetve hasonlított össze: a piliscsabai „ketchupos” robbantó esetét, illetve a Teréz-körúti robbantást. A két ügy számtalan ponton egyezéseket mutat: mindkét robbantó írt zsarolólevelet, amelyben a helyi gazdag vállalkozókat zsarolták, pénzt követeltek tőlük. Mindketten ténylegesen robbantottak, de szerencsére halálos áldozatot nem követelt egyik eset sem. A zsarolólevelek nyelvi megalkotottsága és a tartalma alapján is (pl. az átadás kidolgozott, jól átgondolt koncepciója) mindkét férfit idősebbnek gondolták; vagyis mindketten kiemelkedő értelmi képességekkel rendelkeztek. A toposzoktól abban is eltértek, hogy a média bevonását követelték fogalmazványaikban. Tettüket mindketten indokoltnak látták.

Az előadó ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy ha ilyen attitűdbeli együttállások fordulnak elő két esetben, talán lehetne következtetni az elkövető jövőbeni viselkedésére is.

  1. Pszichológiai megközelítések

Sófi Gyula (igazságügyi gyermekpszichiáter): A befolyásolás mintázatai a gyermekek előadásmódjában. Sófi Gyula elméleti áttekintéssel kezdte előadását: a gyermekek fokozottan sérülékenyek, kevésbé tartjuk őket jogképző személyeknek. A pszichológusok sok ideje foglalkoznak azzal a problémával, hogy a gyermekek képtelenek megkülönböztetni a valóságot a látszattól. Ezért elmondásaikat, narrációikat nem könnyű értelmezni (egy konkrét esetben a gyermek azt mondta a kérdéses eseményről, hogy látta megtörténni, de nem emlékszik rá).

A gyermeki előadásmód a kor előrehaladtával folyamatosan változik: a baba még csak sírással tudja környezetének tudtára adni, hogy valamire szüksége van. Egy és három hónapos kora között a mosoly már szociális kifejezőeszközként jelenik meg, nem csak reflexként. Négy és hét hónapos kor között ébrednek rá arra a gyermekek, hogy tudnak hatni környezetükre; kúsznak-másznak, elkezdik felfedezni az őket körülvevő világot; megjelenik az ön-reflexió. Egy éves kortól kezdenek el beszélni.

Az igazságügyi gyermekpszichiáter feladata annak eldöntése, hogy negatív befolyásolás hatására mondja-e azt a gyermek, amit mond; tényleg úgy történt-e. Azt kell eldönteni, hogy élményszerű-e a narratívája. Azt is figyelembe kell venni, hogy van-e hazudós hajlama. Fennállhat-e a konfabuláció, a pontatlan, kóros meseszövés esete? Az is kérdés lehet, hogy amennyiben történt befolyásolás, az direkt vagy indirekt volt? Egy konkrét esetben a gyermek azért mondta, hogy édesapja képmutató, mert az anyja és annak családja ezt gyakran hangoztatta előtte. Azt is figyelembe kell venni, hogy a gyermekek emlékezeti kapacitása korlátozottabb; továbbá alapvetően szeret a családtagjai kedvében járni, ezért mondhatja azt, amiről azt gondolja, a rokonai elvárnák tőle.

Sófi Gyula lezárásként arra emlékeztetett, hogy a jogi eljárásokban rendkívül figyelmesen kell bánni a gyermekekkel, ugyanis mindenképpen sérülni fognak alatta, és egész későbbi életükre kihatással lehet.

Dede Éva (ELTE, Manyszi): A zaklatás új formái. Dede Éva azzal kezdte előadását, hogy a zaklatások rendkívül problematikusak, ugyanis a külső szemlélő (pl. tanár egy iskolában) számára teljességgel észrevétlenül maradhatnak. Hatásuk pedig tragikus következményekkel is járhatnak, a zaklatottat akár öngyilkosságba is kergethetik.

Mit is jelent egyáltalán a zaklatás, a bullying? Minden olyan tevékenység, amelynek során egy vagy több személy szándékosan és rendszeresen negatív érzéseket kelt egy célszemélyben. Egyik híres irodalmi reprezentációja Akakij Akakijevics Gogol A köpönyeg című elbeszélésében. Először az 1960-as, ’70-es években kezdték vizsgálni Skandináviában, hamar kiderült azonban, hogy az egész világon elterjedt jelenségről van szó. Nem csak iskolában, de munkahelyen is megtörténhet. Akárhol is történjék, a hierarchikus alá-fölé rendeltség nem befolyásolja: a tanár is kipécézhet egy gyereket, vagy a gyerekek is egy tanárt. Összességében minden második gyerek érintett zaklatásban, akár elszenvedőként, akár zaklatóként. A folyamat három szereplős: zaklató, zaklatott és szemlélő(k) (utóbbi nem minden esetben van). Az elkövetőkre általában jellemző, hogy magasabb szociális státuszra vágynak, többségük fiú (ez összefügg az elvárt gender-szerepekkel, ezek szerint ugyanis a fiúknak agresszíveknek kell lenniük), és alacsony az empátiás készségük. Általában azért lesz valaki áldozat, mert észreveszik túlérzékenységét, valamint azt, hogy nem vág vissza.

A hagyományos zaklatás fizikai jellegű: tárgyak, értékek, pénz elvétele, kiközösítés. Új formái az interneten jelennek meg, ez a cyberbullying. Jellemző megnyilvánulásai az áldozat negatív üzenetekkel való bombázása, hamis profilokból való kommentelés a célszemély képei alá, közösségi oldalakon csoportból való kirekesztés. A személyiséglopás nem gyakori, ugyanis komoly informatikai tudást követel. Egy sajátos dialektika is megképződhet a fizikai és internetes zaklatás között: akit fizikailag bántalmaznak, az internet világában (amennyiben felkészült informatikából) visszavághat.

A zaklatásnál a legfontosabb teendő az lenne, hogy megelőzzük őket, különböző iskolai programokkal, érzékenyítéssel, az empátiás készség fejlesztésével.

  1. Írásszakértés

Terbe Ernő gyémántfokozatú írásszakértő előadásából megtudhattuk, hogy az írásszakértők az írásnak, mint mozdulatsornak az eredményeit próbálják megtalálni; a hamisítók ugyanis a mozdulatsort próbálják lekövetni. Az írás jellegzetességeit veszik górcső alá, ugyanis éppen a standardtól való eltérés tesz valakit beazonosíthatóvá. Az írásból a szövegező tanultságára, nemére is lehet következtetni. Az írásszakértés folyamata során a mintaanyagot összevetik a kérdéses anyaggal, majd ebből vonnak le következtetéseket. A bíróságokon az írásszakértőtől egyértelmű véleményt várnak el, azaz a kérdéses személy írta-e az adott szöveget, vagy nem.

Bencsik Erika (NSZKK) előadása arra hívta fel a figyelmet, hogy az írásszakértésnek is új kihívásokkal kell szembenéznie (pl. online aláírás a bankoknál), ezért az online terület irányába kell elmozdulnia a szakmának. Ugyanakkor még ma is sok szöveget vetünk papírra, ezért a hagyományos módszertan is tovább él, finomodik. Bencsik Erika egy kutatás kapcsán tért ki a férfi és női írás különbségeire: a nők írása koordináltabb, nagyobbak a kezdőbetűik; a laikusok is viszonylag jól meg tudják különböztetni a női és a férfi írást egymástól.

  1. Művelődéstörténeti, irodalmi vonatkozások

Garamvölgyi László (Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács) előadása amellett érvelt, hogy József Attila nem öngyilkos lett, hanem egy szerencsétlen baleset okozta halálát. A ránk maradt dokumentumok, jegyzőkönyvek, nyomozati iratok, valamint a holttesten megfigyelhető sérülések alapján ugyanis ez rajzolódik ki. József Attila búcsúlevelet sem hagyott, szuicid hajlama sem volt (ezt a véleményt egy pszichiáter fogalmazta meg, aki megvizsgálta a ránk maradt, a költő pszichoanalíziséhez kapcsolódó dokumentumokat); az, hogy létösszegző verseket írt, sem bizonyít semmit, hiszen pl. Arany János is írt ilyeneket. Garamvölgyi László szerint inkább a sajtó kitalációjáról van szó, amelyet ma már szinte készpénznek veszünk.

Balázs Géza (ELTE, Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport) előadásában azokat az érveket gyűjtötte össze, amelyekkel bizonyítható, hogy 12 kuruc népköltészeti alkotás valójában Thaly Kálmán költő, történész, politikus, filológus alkotása. Honnan látjuk, hogy az ő alkotásaival állunk szemben, nem pedig népköltészettel? A valódi kuruc dalok csiszolatlanabbak, az övéi átgondoltak, kiszámítottak, túl szabályosak. Motívumbeli hasonlóságokra is felfigyelhetünk: néhol mintha Arany vagy Kisfaludy hatását éreznénk. Továbbá a saját neve alatt megjelent verseiből is bukkannak fel jellegzetességek. Sőt, olyan motívumok is vannak az álkuruc versekben, amelyek nem csak a saját verseiben, de Arany költeményeiben is megjelennek. Felbukkannak anakronisztikus (később keletkezett) szavak (pl. diadal, szülőföld); anakronisztikus tárgyak (pl. rézdob). A verselés sajátosságai is alátámasztják a műköltészeti jelleget: ötös alliterációk is felbukkannak, valamint a rímelés sem a tipikus 18. századi népköltészetet idézi. Balázs Géza szerint ezekkel a poétikai jellegzetességekkel már Thaly leleplezte saját magát akkor, csak senkinek nem tűnt fel; vagyis nem hamisított, hanem eljátszott a 18. századi kuruc népköltészettel. De vajon miért épp a kuruc költészet felé fordult Thaly? Várkonyi Ágnes monográfiájában a történész-költő „erkölcsi életének eltévelyedéséről” ír. E szerint az életrajzi olvasat szerint azért fordult Thaly a kuruc férfiasság eszménye felé, és azért hatja át egyfajta homoszociális jelleg vagy meleg érzékenység ezen verseit, mert ő maga is a saját neméhez vonzódhatott.

Összegzés

A konferencia rendkívül hatékony módon valósította meg az igazságügyi nyelvészet különböző területeinek bemutatását, sok különböző részterületről származó előadó volt jelen, egészen eltérő témákkal. Balázs Géza lezárásképpen felvetette egy szakmai társulásnak, valamiféle laza keretnek a lehetőségét, amely ezt a sokszínűséget egybefoghatná, és további gyümölcsöző konferenciák, vagy kiadványok bővíthetnék az igazságügyi nyelvészet egyre táguló világát. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jelenlévő képviselői rögtön jelezték, hogy támogatni fogják hasonló szakmai fórumok megrendezését.

Képek: Manyszi

 

Bencsik Erika kiegészítése:
A szerző az előadásomból idézett egy részt tévesen, hogy “a nők kézírásában nagyobbak a kezdőbetűk”; az abszolút méretre semmilyen következtetést nem tettünk. Relatív méretekben találtunk eltérést éppen a férfiak javára: A kezdőbetűk méretaránya a felsőzónás betűk méretéhez viszonyítva a férfiak írásában általában nagyobb. (Az irányírásban ez a két méret megegyezik.)

Új hozzászólás