Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Ezer élet sem elég
Online 2.

2019.11.20.1 hozzászólás

Ezer élet sem elég, hogy elolvassam az engem érdeklő, online elérhető tanulmányokat.

De arra sem lenne elég, hogy meghallgathassam a saját digitális zenei kollekciómat, melyet az egyik legnagyobb zene streamelő[1], a Spotify jóvoltából érek el. Ez a zenei kavalkád azonban nem tesz egyértelműen nyugodttá és kiegyensúlyozottá. Sokkal inkább arra emlékeztet, hogy valamiből kimaradok és egy fontos problémát vet fel.

Nagyon gyorsan összetettebbé vált ugyanis az életünk, mint az kívántuk. A jelenben a kapitalizmus és az online hálózat találkozásának eredményeként nagyságrendekkel több tárggyal és tartalommal élünk együtt akkor is, ha nem vagyunk feltétlenül halmozók. Tízszer több ruhánk van, mint amennyit el tudnánk kényelmesen hordani. Hússzor több könyvünk van, mint amennyit el tudnánk olvasni. Legalábbis nekem biztos, mert egyrészt nem olvasok túl gyorsan, másrészt ügyesen vásárlok[2] antikvár és leértékelt könyveket. És az utóbbi időben kapok is egyre többet, ami polc problémákat okoz. Közben a szakirodalom csak terjeszkedik az időmben, a szépirodalom pedig folyamatosan veszít a teremben. Fontosabbnál fontosabb könyvek gyűlnek az íróasztalon. Mint egy könyvesboltan, úgy helyezem el őket. Nem kupacba. Némely a behálózott világunk elviselésére állít fel 12 szabályt.[3] Másik az ember történetét mondja el provokatív módon, meg akarja érteni és értetni a jövőt.[4] A befogadásuk (a könyveké) nem képes utolérni a beszerzésüket. Nekem ugyanis ahhoz, hogy megértsem és befogadjam a szöveget, ki kell lépnem az online világból. Elmélyedt olvasás közben ugyanis le kell válnom a hálózatról és tilos a multitasking is. Lehet tehát, hogy másoknak csak tízszer annyi könyvük van, mint amennyit el tudnak olvasni, mert már otthonosan mozognak az új paradigmában és megnőtt a befogadási sebességük.

Kép: smartshanghai.com/articles/shopping/the-list-shanghai-markets

És ha a tízszeres és hússzoros szorzó nem lenne elég, bulvárosodjunk és ugorjunk az ezerszeresre. Ez élet sem elég! Ezerszer több digitális tartalmunk van, pontosabban digitális tartalom van karnyújtásnyira, mint amit egy átlagéletben be tudunk fogadni = el tudunk olvasni / meg tudunk hallgatni / meg tudunk nézni. Ezt a tartalmat nem birtokoljuk, de bármikor mikor akadály nélkül hozzáférünk. Az ingyenesen elérhető és szerkesztői kontroll alatt álló Magyar Elektronikus Könyvtár például 19442 tételt számlál.[5] A Spotify[6] tartalombőségét jól jelzi, hogy például 4 millió olyan zeneszám érhető el a rendszerében, melyet még soha senki nem játszott le.[7] A legnagyobb online videotéka, a Netflix 2007-ben ezer címmel kezdte a szolgáltatást, ma pedig több, mint 15 ezret kínál világszerte.

Az, hogyan férünk hozzá a kultúránkhoz megváltoztatja magát a kultúránkat is. Felhasználóként ugyanis már egyre kevésbe töltjük le a tartalmat és kollekciókat hozunk létre saját tárolóinkon, hanem streameljük, lehívjuk azt. Online polgárokként pedig megbízunk abban, hogy ez a tartalom bármikor elérhető, lehívható lesz számunkra a jövőben, amikor szükségünk van rá. Ehhez pedig folyamatos, mindenhol működő és megbízható internetkapcsolatra van szükség: a mindig online állapotra, a kultúrának pedig azonnal elérhetővé kell válnia. Különben alig létezik.

Kép: boygeniusreport.files.wordpress.com/2013/10/smartphones-woman-man-street.jpg

A digitális technológia jelentős hatással van például a zenei kultúrára is. Miközben a zenehallgatás megmaradt közösségi élmény – világszerte megtelnek a koncerttermek –, a hordozható eszközök, az mp3 formátum és a streaming hatására felerősödött a zeneművek befogadásának individuális jellege is. Digitális, online világunkban fülhallgatóink már kiszűrik a zajokat – a minket körülvevő világot.

De, ha nem birtokoljuk a zenét, de mégis hozzáférünk olyan mennyiséghez, melyet ezer év alatt sem tudnánk meghallgatni, akkor mi történik az aranylemez jelenségével? Látva az aktuális tendenciákat, és figyelembe véve a későbbiekben tárgyalt havidíjas streaming szolgáltatatások egyre növekvő népszerűségét, az amerikai hanglemezgyártók szövetsége úgy döntött, hogy az 1500-szor lehívott zeneszám az azt hordozó album egy egysége eladásának számít. Mintha az 1500-szor kikölcsönzött könyv egy eladásnak számítana.

A folyamatos változás a korábbi kulturális konstrukciókat is átalakítja, és nem lehet látni a végét: új technológiák, új szakmák, új formátumok jelennek meg. Vannevar Bush a mai internet mechanikus elődje, a Memex kapcsán már nyomvonalvágókról álmodozott, akik linkeket vágnak a tartalomban. Ők a proto digitális bölcsészek.

Az átalakulás következményeként teljes kultúránk eltolódik a hálózati környezetben történő publikálás, ismerettovábbítás és kommunikáció felé, de online zajlik a fogyasztás, és bizonyos esetekben a kulturális javakért történő fizetés is. A forradalom lényege abból az egyszerű helyzetből adódik, hogy a digitális környezet a nyomtatott könyv, a mozifilm és a lemez világával szemben a kulturális értékek új típusú többszörözésén és terjesztésén alapszik. Csak éppen az életünkből van egy. Ha pedig jobban megnézem azt a könyvet, mely a 12 szabályt hirdeti, akkor rájövök, hogy igaza van a szerzőnek, meg kell tanulnunk szelektálni, mert bár ezer élet sem elég, mégis csak egy van belőle.

 

[1] Hogy mondják magyarul?

[2] Pénzt költök sikeresen.

[3] Jordan B. Peterson: 12 szabály az élethez – Így kerüld el a káoszt!, 21. Század Kiadó, Budapest, 2018.

[4] Yuval Noah Harari: Sapiens – Az emberiség rövid története, Animus Kiadó, Budapest, 2018.

[5] https://mek.oszk.hu/html/megoszlas.html

[6] A 2008-ban Svédországban indult Spotify reklámmentes verziója is már másolásvédelemmel ellátott tartalmakat tesz elérhetővé a nagyobb lemezkiadókkal (Sony, EMI, Warner Music Group, illetve Universal) együttműködésben.

[7] https://muchneeded.com/spotify-statistics/

1 hozzászólás

#1 László Pista 2019. 11. 21. 12:23:50

streamelő – nem letöltő?

Új hozzászólás