Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

„A legszentebb játék” rímmel vagy rímtelenül
Szó szót követ 10.

2019.11.7.1 hozzászólás

Bizonyára a kedves Olvasónak is feltűnt, hogy a kortárs költők sokszor elfordulnak a régi formáktól, így a rímtől is.

De mitől is vers a vers? A versek százait szavaló Latinovits Zoltán szerint „a vers az ember legtöményebb megnyilvánulása, leganyagtalanabb röpülése, legforróbb vallomása a létről. A legszentebb játék. A kifejezhetetlen körbetáncolása-megidézése, ritka szertartás, míves fohász. Valami, ami születésének pillanatában a halhatatlanságra tart igényt.”

Kérdésünk így szólt:

Rímeljen-e a vers? A 21. századi vers bizonyos téren elfordul a korábbi évszázadok poétikai hagyományaitól, megszerkesztettségében egyre közelít a próza felé. Ön szerint van-e jövője a rímtelen versnek, egyáltalán a rím nélküli szöveget tekinthetjük-e költeménynek?

Gintli Tibor tanszékvezető egyetemi docens, intézetigazgató, dékánhelyettes Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest)

A rím a versnek nem elengedhetetlen formai követelménye, már a modernség jelentkezése előtt sem volt az. Az antik irodalom nem alkalmazott rímeket az időmértékes versekben, mert azt túldíszítettnek tartották. A bibliai zsoltárköltészet sem használ rímeket, ráadásul ott szabályos verselésről sem beszélhetünk, csupán a gondolatritmust sorolhatjuk a ritmustényezők közé, bár ez nem akusztikus ismétlődésen, hanem jelentésegységek visszatérésén alapul. A versnek tehát nemcsak a rím, de a szabályos versritmus sem elengedhetetlen formai kelléke. A szabad vers és a prózavers keretei között ugyanolyan meggyőző esztétikai teljesítménnyel bíró szövegek születhetnek, mint a szabályos ritmusú, strofikus, rímes formákban.

Kemény Gábor professor emeritus Miskolci Egyetem (Miskolc); ny. tudományos tanácsadó MTA Nyelvtudományi Intézet (Budapest)

Ha elfogadjuk, hogy a 21. századi költészet elfordul a rímes vers hagyományaitól (szerintem ez általánosságban nem jelenthető ki), akkor a kérdést inkább így kellene feltenni: van-e jövője a rímes versnek? Erre a válaszom egyrészt az, hogy ma is írnak, és fognak is írni rímes verseket (erre agglutináló jellege miatt a magyar nyelv különösen alkalmas), másrészt pedig az, hogy egy szöveget nem pusztán a rímelő sorvégei, sőt nem is a kötött formája tesznek verssé. Azt, hogy mitől vers a vers, éppen olyan nehéz megmondani, mint hogy mitől irodalom az irodalom. Úgy látszik, be kell érnünk azzal a válasszal, hogy az a vers, amit szerzője és olvasója egyaránt annak tekint.

Csőre Gábor színművész, Halmai Tamás költő, irodalmár, Lengyel Imre Zsolt tanársegéd, Seres Lili Hanna költő, doktorandusz és Deák Ferenc Loránd magyartanár válaszait az Édes Anyanyelvünk 2019/5. számában olvashatják.

A fenti válaszok talán reményt adnak a rímeket kedvelő olvasók számára, hogy nem kell megélniük a rím eltűnését, azt viszont el kell fogadnunk, hogy a 21. századi verstől nem várhatjuk „kötelezően” a rímeket. A rím mint poétikai eszköz a költői szabadság része.

Illusztráció: Blankó Eszter

Az eredeti megjelenés: Édes Anyanyelvünk 2019/5.

1 hozzászólás

#1 Albert István 2019. 11. 21. 12:24:57

A slam mintha visszahozná a rímet, sőt őrült rímkényszere van

Új hozzászólás