Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Anyósok és vők
Félpercesek 7.

2019.10.5.nincs hozzászólás

Egyetemista korában nősült.

Már a gimnáziumban is együtt jártak, a felesége tíz évvel fiatalabb húgát egész kicsi korától ismerte. Sokszor vitték a gyereket sétálni, játszótérre, vagy vigyáztak rá, ha a szülők nem voltak otthon. A fiúra szinte családtagként tekintettek, különösen az apa, aki nagyon örült, hogy végre van egy fiú, akivel másról is lehet beszélgetni, mint ruhákról, cipőkről… A fiú az anyát nagyon szerette, jókat vitatkoztak mindenféle férfi-női dolgokról, irodalomról, képzőművészetről. A nő is kedvelte a fiút, mennyire mások a fiúgyerekek, gondolta sokszor. Nagyon örült a házasságuknak. Megszületett az első unoka, sokat segített nekik. Aztán a második unoka születése után nem sokkal megbetegedett, nem tudott már segíteni. Az ifjú nagynéni vigyázott néha a kicsikre.

Az anya hamarosan meghalt. A temetés utáni tort otthon tartották. Mikor a rokonok, barátok elmentek, a húg még ott maradt, hogy segítsen rendet rakni. A vő csak ült szótlanul egy fotelben. Nézte a lányokat, aztán csendesen megszólalt.

– Már ne is haragudjatok, de ti, lányok anyátok poros nyomába sem értek!

Papp Andrea Félpercesek című könyve (IKU-tár 5.) megrendelhető a Manyszi könyvesboltjában itt.

Új hozzászólás