Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Szűts-Novák Rita

Fráter Zoltán

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Kéziratok
Kávéházi szeglet 26.

2019.09.23.nincs hozzászólás

Nem vagyok nyelvész, csupán érdeklődöm nyelvi kérdések iránt. Lányom, aki andragógiai végzettséggel még csak nem is bölcsész, valahogy örökölte-eltanulta a nyelvészeti kíváncsiságot.

Zita jelenleg főállású anyuka (természetesen a legjobb a világon), de már az egyik internetes zenei megosztó munkatársaként sem volt közömbös számára szókészletünk napi állása. Pedig egyáltalán nem a sokat kárhoztatott nyelvművelés, vagy – talán szerencsésebb kifejezéssel – a mindenkori környezethez illő, megfelelő beszéd felkent prófétája. Csak azért mondom.

Az alábbi beszélgetést pár hete folytattuk a Facebook chat-funkciójának segítségével (magyarul: fészbukcseten). Ő kezdte:

Mit csinálsz?

Olvasom az Apokrifhoz küldött kéziratokat.

Jó írások jöttek?

Van pár érdekes novella, de a versek vagy rosszak vagy elég közepesek.

És tényleg kéziratok, vagy géppel írt cuccok?

Mindegyik ímélen jön eleve.

Akkor nem is kéziratok.

De azok, amíg nem közöljük őket.

Vajon a mai fiatalok tudnak még papírra írni? Van, akinek néha nehezére esik aláírni is. Én szerencsére szeretek kézzel írni, így tudok is még.

Azt nem tudom, a kézírással hogy állnak, az egyetemen többnyire füzetbe jegyzetelnek, de van már, aki laptopba.

De hogy hívhatják kéziratnak, ha nem kézzel írják? Vagy az is számít, hogy kézzel pötyögnek? Gépiratnak kéne hívni.

A gépirat papíron van. A (régi) mechanikus írógéppel írt műveket nevezik így a kézirattárosok.

Predom Lucznik 1001 típusú, lengyel gyártmányú írógép, 1986.
Fotó: FORTEPAN/16119/MHSZ

Jó, akkor nem gépirat. De a kézirat eleve papíron van, nem? Tollal vagy ceruzával írják, egyéni jelekkel. A netes írásnak viszont nincs anyaga, csak a képernyőn látszik, és nem is saját írott betűkből áll, hanem valamilyen betűtípus betűiből. Megtévesztő kéziratnak hívni.

Nincs rá még jó szó. Nem ímél, bár úgy jön be, de nem levél. Lehet persze egyszerűen szövegnek hívni, még talán az a legjobb, abban minden benne van. Az Apokrifhoz beérkezett szövegeket olvasom. Így már jó?

Nem kötekedni akartam, csak elgondolkodtam. De így már jó. Találjunk ki mi erre valami jó szót, és bekerülünk a történelembe. Email irat?

Hááát… nem az igazi. Netirat? Mert a neten jött.

Nem tudom, kicsit szokatlan.

E-irat? Az elektronikus irat rövidítése.

Nagyon jó, e-irat! Hasonlít az angol e-mail és e-book írásához, bár ezeket í-vel ejtjük. Hol kell szabadalmaztatni?

Nem tudom, de majd felvetem az e-nyelv magazinban. Úgyis kihagytam az augusztusi cikket.

Jó.

Így fogom megírni, ebben a folyamatban, ahogy kialakult.

Új hozzászólás