Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Kell-e még holland szak Hollandiában?

2019.07.28.1 hozzászólás

Idén február elején nagy felzúdulást váltott ki az online holland sajtóban a hír, hogy az amszterdami Vrije Universiteiten megszüntetik az anyanyelvi beszélőknek hirdetett holland szakot.

A magyarországi holland érdekeltségű facebook-csoportokban is felütötte fejét a téma, és vele együtt a kérdés is: hogyan fordulhat elő, hogy egy ország elsődleges, hivatalos nyelvét ápoló szakot érdeklődés hiányában kigyomlálnak egy egyetem kínálatából?

Erre a kérdésre keres választ több holland cikk is. A közvetlen ok egyértelműnek tűnik, hiszen az elmúlt bő fél évtizedben gyakorlatilag megfeleződött a holland szakosok száma Hollandiában – érdekes módon ezzel szemben külföldön állandó, sőt növekvő tendenciát mutatnak az egyetemi holland csoportok. Tavaly a Metronieuws szerint összesen csupán 201 diák választotta országosan ezt a szakot. (Érdemes ezzel a számmal összevetni a 17 milliós hollandiai népességet.)

A holland cikkekben megszólaltatott véleményközlők mind egyetértenek abban, hogy az anyanyelv a kultúra elengedhetetlen része, és mint olyat, ápolni kell, ezért a szak népszerűsitésére lenne szükség, hogy ismét bevonzza az egyetemre jelentkezőket. Meglepetten emelik ki, hogy külföldön gyakorlatilag több ember tanulja egyetemen a holland nyelvet és kultúrát, mint Hollandiában. Magyarországon is egyre népszerűsödik a szak, az elmúlt években a budapesti holland szakokon nem ment 30 alá az újonnan felvettek száma.

Hazánkban ennek a hátterében egyébként a multik és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásuk keresendő. Nincs is megnyugtatóbb biztosíték egy éppen végzett fiatal számára, mint a magas elhelyezkedési arány, és a jó fizetés, és ezekkel az eredményekkel bizony minden magyarországi holland szak tud kecsegtetni. Fejvadászcégek keresik a nyelveken jól beszélő bölcsészeket, a holland nyelvet beszélők számára folyamatosan egyszerre több pozició is elérhető. Könyvelés, HR, beszerzés, IT – általában ezek a lehetőségek állnak nyitva egy frissen végzett fiatal előtt, kifejezetten jó kezdőfizetéssel. A kis nyelvek ismerete keresett munkaerőpiaci értékekké vált, és ez az egyetemi jelentkezés statisztikáiban is látható.

Elképzelhető-e egy ilyen lépés magyar vonatkozásban? Hazánkban komoly tiltakozáshoz vezetne, ha felmerülne egy magyar szak bezárása. Bár Magyarországon is látható némi csökkenés magyar szak iránt érdeklődők számában, még mindig az egyik legkeresettebb alapszak a bölcsészkaron. Csak az ELTE-re 2018-ban 245 ember jelentkezett, amelyből végül 95-öt vettek fel. (Látható, hogy itt már csupán egyetlen egyetem jelentkezőinek száma meghaladja a holland országos rátát.) A jelentkezések számában itt is megfigyelhető az általános csökkenés az elmúlt években, például 2012 után már kevesebb, mint feleannyian érdeklődtek a szak iránt – ám ez még mindig jócskán meghaladja az ezzel párhuzamba állított hollandiai számokat.

Bár a felvételizők aránya itthon is hullámzó képet mutat, a kérdés, hogy az anyanyelvünket ápoló bármely szak megszűnjön, egyelőre elképzelhetetlen. Ennek hátterében azonban nem csupán számbeli és nyelvpolitikai okok állnak, hanem meggyőződésem szerint a saját nyelvhez, kultúrához való hozzáállás is. A magyar kultúratudat a nyelv és a történelem köré csoportosul, erőteljesen támaszkodik a múltbeli értékekre, nagyon erős nemzeti öntudattal rendelkezik. Ezzel szemben a holland kultúrában általánosságban nem jellemző a nyelvhez és a nép történelmi múltjához való ragaszkodás. Nem egy holland ismerősöm hangoztatta; ha fel kéne adniuk a jelenlegi Hollandiát és nemzeti identitásukat (mondjuk egy elképzelt Európai Egyesült Államok kedvéért), nem különösebben viselné meg őket.

A két nemzeti öntudat alapvetően eltérő képet mutat, és valószínűleg ez eredményezi, hogy Hollandiában a holland szak egyre kevesebb érdeklődésre tart számot. Valószínűleg sok holland fiatal úgy véli, hogy más szak elvégzésével szerzett diplomák magasabb munkaerőpiaci értékkel bírnak, népszerűek például az idegennyelvű kurzusok és képzések. Magyar szemmel a hollandok indentitástudata és saját kultúrájukhoz való hozzáállása talán kissé különösnek, hidegnek tűnhet. Mégis nagyon érdekes eljátszani a gondolattal, hogy mi történne párhuzamos helyzetben, ha egy magyarországi bölcsészettudományi kar hozná meg (érdeklődés hiányában) ezt a lépést.

Forrásként felhasznált holland cikkek:

https://www.metronieuws.nl/in-het-nieuws/2019/02/het-vak-nederlands-moet-worden-aangepakt

https://www.trouw.nl/samenleving/het-vak-nederlands-moet-weer-sexy-worden~ac692629/

https://didactiefonline.nl/blog/blonz/het-schoolvak-nederlands-moet-op-de-schop

https://www.nu.nl/binnenland/5457191/aantal-studenten-vak-nederlands-kiest-dramatisch-afgenomen.html

1 hozzászólás

#1 Profi Nyelvész 2019. 08. 4. 10:08:55

EGész egyszerűen megdöbbentő

Új hozzászólás