Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Károly király, a vándorszók és az EU
Nyelv és iskola 13.

2019.06.18.nincs hozzászólás

Ma az euroatlanti kultúra legfontosabb szaváról mesélek, EU-n sem innen, USA-n sem túl.

Ezért nem lesz etimológia sem, sajnálom, mert hogy minek is, bár… ki tudja. Vágjunk bele.

Egy eredetileg olasz szón, a fiorino néven elhíresült vándorszón múlt az egész, ha ez a szócska nem is volt tisztában teljesen a névadással járó jelentőségével. Na szóval az olasz hajtású szónövényke jelentése, pontosabban értelme magyarul ennyi: ’virágocska’, a magyar karfiol szóból tán halljátok az egyébkénti elterjedését is, szerte a világban, közigazgatási határainkon innen és túl: [kar]fiolo. Az eredeti latin florenus és az ánglus-ámerikai verzió, a flower, azaz a [cauli]flower is jól összecseng ezzel hang- és jelentéstanilag, már ha igaz.

Firenzém, virágom

Hogy miért fontos ez a főzve ugyan kissé használt férfizokni-szagra emlékeztető, zamatát tekintve viszont imádni való, megvastagodott virágzatú, így ehető zöldség, pontosabban virág, a karfiol most nekünk? Mert a Firenzében vert ezüstpénzt illették valaha ezzel a szóval, mármint a -virág utótagjával. Akkortájt, amikor az ókori Róma már rég megbukott, és az olasz egység is még tán 500 évet váratott magára, hogy a szent latin is mindeközben holt nyelv lehessen.

Kép: wikipedia.hu

Fontos az is, hogy egy másik magyarázat szerint a florentinus simán ennyit tesz: florenzi, azaz firenzei. Ez sem elvetendő persze. Bizonyíték erre a régies florint szavunk is a forint helyett, mássalhangzó-torlódás elkerülése, kivetése ide vagy oda. Ha számít nektek, én bizony az előbbiben hiszek.

A kincstár adózott jövedelme

Hogy ez lenne a körmöci arany, a még pengő (ha pengetik is, nem csupán ráharapnak) magyar „forint” szavunk ma már érintéssel megoldott vándortörténete, nem tudni, hisz a szó az újkori latinból, az olaszból egész Európában – földrajzilag, nem politikailag – elterjedt a firenzei pénz értelmet továbbgondolva.

Az Árpád-ház utáni első nagy királyunk, az a bizonyos Anjou-házi Károly Róbert, szabatosabban és kevésbé köznyelven szólva: I. Károly királyunk zsenije az volt, hogy a pénzügyi reformjai, a regálék apropóján aprót, régiesen apródénárt is veretett, nem csak értékes aranydénárt, vagyis értékes és értékőrző aranypénzt. Pénzváltás, váltópénz, filléres ügy, kérem, piha (ez utóbbit Hamvastól loptam). És mind a kincstárba folyt be.

Az érme másik oldala

Forintos labda, valóban, ami most következik. A forint mint ilyen tehát vándorszó és nem jövevényszó, bár az eredetét és az elterjedését is sejteni lehet már a fentiekből. Érdekes, hogy minden más átvevő nyelv, így az EU-s, eurós időket megelőző holland is, a firenzei ősi nemesfém pénz egyik oldalára, de ha tetszik, az érem másik oldalára, a vésett liliomra gondolt, mikor virágnyelven a pénzért magáért kezdett el sóvárogni a liliom szimbólumával megtoldva – vagy éppenséggel elsoványítva mindezt.

Tették ezt ők és mi, ne is tagadjuk, az értékén megvehető termények, biobúza- és kukoricahalmokat és a hasznos mestermunkákat, a fazekakat, csizmákat és lábasokat pénzre váltva, vagy régen elfeledett szavakkal élve: testre szabva, csereszabatosan.

A pénz szavunk etimológiájára még várnotok kell, de ami késik, nem múlik, és ha megjön az utalás a következő fizetéskor, mikor máskor, akkor újra jelentkezem.

Első közlés: http://tantrend.hu/hir/karoly-kiraly-vandorszok-es-az-eu. Kóródi Bence Nyelv-ésszel blogja a TanTrenden olvasható: http://tantrend.hu/nyelv-esszel)

Új hozzászólás