Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

A változó (?) gyermeknyelv
Szó szót követ 8.

2019.06.7.nincs hozzászólás

Az emberi fejlődés egyik legszebb megnyilvánulása a gyermeknyelv.

A beszédtanulással párhuzamosan válik a gyermek önállóan gondolkozó, saját érzelmeit-gondolatait szavakkal is kifejezni tudó, és másikat megérteni képes lénnyé. A kisgyermek és felnőtt közötti kommunikációt karikírozza Karinthy Frigyes: „– Mariska néni: Jaj, te mingyárt megeszlek! Méj szejeti Bübüte a Majiszta nénit? Ude azéj, mej az ad neki cutojtát. – Bübüke: Igen. – Mariska néni: Hallod! Azt mondta, igen. Hallottad, hogy mondta?” (Gőgicse című humorreszk).

E havi kérdésünk a következő volt:

Hogyan változik napjainkban a gyermeknyelv? Mi figyelhető meg az óvodába és iskolába frissen bekerülő gyermekek anyanyelvi tudásával kapcsolatban? Miben változtat(hat) ezen az óvoda vagy az iskola?

Pléh Csaba akadémikus Magyar Tudományos Akadémia; egyetemi tanár Közép-európai Egyetem (Budapest)

Maga a gyermeknyelv nem változik lényegesen. A szabályalakítás sokrétű, sokszor mosolyogtató lépései, a többszintes párhuzamos tanulás ugyanúgy igazak. Tudásunk kicsit változott a korai gyermeknyelvről. Ma egyre többet tudunk arról, hogy a még nem beszélő gyermek is formálni kezdi saját nyelvi rendszerét. A nyomonkövető vizsgálatok kimutatták újabban, hogy a 2-3 éves kori bőbeszédűség és sok kezdeményezés egy évtized múlva erős hatással van a gondolkodás fejlődésére. Ez a gondozó környezet felelősségét újra kiemeli.

Lengyel Zsolt professzor emeritus Pannon Egyetem (Veszprém)

A gyermek nyelvi fejlődését a belső kognitív erők és a környezeti hatások határozzák meg. Az utóbbiak megváltoztak: sok vizuális hatás éri a gyermekeket. A gyerekek bizonyos írott nyelvi ismeretekkel érkeznek az iskolába. Emellett növekszik a verbálisan elhanyagolt gyerekek aránya. Az óvoda és az iskola úgy kezeli a gyerekeket, hogy a nulláról indulnak, „majd mi megtanítjuk őket írni, olvasni”. Holott e készségekből különböző fragmentumokat a gyerekek már birtokolnak. A köznevelés nem lesz képes változtatni ezen, ha a megfelelő szaktudományok nem szolgáltatnak „anyagot”. A gyermek nyelvi fejlődésének vizsgálata soha nem tekinthető befejezettnek, mert a tárgyi-szociális környezet állandóan változik. A magyar gyermek nyelvi fejlődésének kutatása (az 1980–2000-es időszakhoz képest) lemaradást mutat, pedig ezt senki nem fogja helyettünk elvégezni.

A teljes rovatanyag Bóna Judit egyetemi docens, Kas Bence egyetemi docens, Bartha Krisztina adjunktus, Daróczi Gabriella adjunktus és Szücs Márta Zita óraadó egyetemi oktató oktató válaszaival az Édes Anyanyelvünk 2019/3. számában olvasható.

Blankó Eszter illusztrációja

 

Új hozzászólás