Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Kapucsínó – kapucniban
Nyelv és iskola 11.

2019.04.18.nincs hozzászólás

Az evilági hívságoktól visszavonult kapucinus barátok csuklyát viseltek, ennek a csuklyának a latin neve a caputium, ejtsd és fülelj: kapucium.

Az olaszban ez a capuccio, ejtsd: kapuccso alakban gyökeresedett meg, innen a kapucni szavunk is, az előre- és hátracsukódó-csukló magyar fejleménytől, a csuklyától függetlenül. Na de hogyan lett ebből a bizonyos csuklyából, vagy még inkább a kapucniból egyszer csak kapszuláért kiáltó tejeskávé?

Ezeknek a bizonyos, szent életű ferences csuhásoknak a szerény, kávébarna színű öltözékéből lett költői elnevezéssel a kapucíner, ahogy ezt a fajta tejeskávét még jó apám és persze a valamivel az ő idejénél is korábbi Monarchia kávéházai annak idején nevezték. A szót, mint hallani is, a németen keresztül vettük át (Kapuziner), ezért manapság gyakran bécsi kávénak is hívják.

A kapucinus barátok ruhaszíne persze a különféle nyelvi és kávégasztronómiai csűrések és csavarások ellenére sem változott meg egy csapásra. A kávé annál inkább. Ebből a színből lett olaszosan a cappuccino elnevezés is, ugyancsak a kávéra, no és a tejjel díszítve-keverve a fekete levesnél lágyabb, kávébarnás, kapucinus színére utalva.

Kép: wikipedia.hu

Hogy a latinból lett német majd magyar, azaz a régebbi, illetve a latinból lett olasz, vagyis az újabb magyar verzió hogyan mozgott, gomolygott egymásba, tejjel így-úgy ízesített kávéra vonatkoztatva a metaforikus átvételek során, máig nem egyértelmű a jövevények között minálunk. Csak az a bizonyos, hogy mára már a kapucsínó tejhabos, a kapucíner pedig tejszínhabos kávékölteménnyé rögzült a leges-, de legeslegújabb kori, ekként rangosan megkülönböztetett elnevezések között a kávélapokon.

Ami pedig majdnem ilyen rejtélyes, és ráadásul jópofa is nekem, az a szó történetén túl a helyesírásának a paradox módja maga. Már az először 1999-ben megjelent, A4-es formátumú nagy fehér könyv, az akadémiai Magyar helyesírási szótár is, talán túlontúl korán és túlontúl megengedően, a magyaros ejtés szerint írta le a kólához hasonlóan a szót, imígyen: kapucsínó.

Vagy az igényes kávéfogyasztók finomkodásának érzékeny divatja, vagy a később több más, még újabb kávékülönlegesség eredetinek megőrzött írásmódja miatt, de bizony máig nem látni így, „neoarchaikusan” a szót a kávélapokon leírva. A melange, a café latte, a latte macchiato és társaik idegen helyesírású listájába simult a „régi” cappuccino szó is, újra olaszosan és kitartóan, eredeti írásmódja és használói köre szerint. Ahogy én látom, ugocsásan: cappuccino non coronat.

Szakállas kapucinusok és koffeinmentes tejeskávék nélkül én már csak-csak megvolnék. Na de barátok nélkül? Ilyen goromba fráter lennék? De ezekről, a fráter és a brat-barát szavainkról majd legközelebb rántjuk le a leplet, ha a vetkőztetésről illendőségből le is fogunk mondani.

(Első közlés: http://tantrend.hu/hir/kapucsino-kapucniban. Kóródi Bence Nyelv-ésszel blogja a TanTrenden: http://tantrend.hu/nyelv-esszel)

Új hozzászólás