„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye.” – írja Kosztolányi Dezső. Mégis tapasztalható, hogy az iskolák nem fektetnek elég hangsúlyt az anyanyelv-pedagógiára.

Mostani kérdésünk így szólt:

Az iskolai magyarórán és más tanórákon (esetleg tanórán kívüli foglalkozásokon) milyen módszerekkel fejleszthető az anyanyelvi kompetencia? Csak a magyartanárok feladata mindez?  

Antalné Szabó Ágnes egyetemi docens, tanárképzési főigazgató • Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest)

A magyar mint anyanyelvi kompetencia a magyar nyelvű iskolákban a magyar anyanyelvű gyermekek számára a tanulás alapja. Szükség van rá a szövegek megértéséhez és alkotásához, a hagyományos és a digitális kommunikáció minden formájához. Tudatos és folyamatos fejlesztése ezért nemcsak a magyartanárok, hanem minden pedagógus feladata. A fejlesztést támogatják a tanulói tevékenységekre épülő órák és tanórán kívüli foglalkozások. Olyan alkalmak, amelyek minél több lehetőséget adnak a tanulóknak arra, hogy megszólaljanak, hogy kérdezzenek, hogy véleményt mondjanak, hogy társaikkal megoszthassák gondolataikat.

Baranyai Katalin társadalomtudományi főszerkesztő • Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (Budapest)

Az anyanyelv a legszélesebb bázisunk a szociális kompetenciák – a beilleszkedés, a hatékony kapcsolatteremtő, az érdekérvényesítő képesség és a másokkal együttműködni tudás – fejlesztésére. A „beletanulás” a megfelelő nyelvhasználatba és kommunikációs viselkedéskultúrába, a különféle műfajú szóbeli és írásbeli közlések megfelelő alkalmazása valamennyi tanóra feladata. Magyar nyelv és irodalom, történelem- vagy etikaórán ez a tanulás történhet játékosan: dramatikus vagy szerepjátékokkal, sőt a valóság bevonásával is (projektekben). Merjünk dilemmaállítással, nyelvi megoldások kipróbálásával, a tanulók meglévő anyanyelvtudásából tovább építkezve, minél több nyelvi játékkal és humorral tanítani!

Magyari Sára egyetemi docens, Pethő József habilitált főiskolai tanár, Ficzekné Molnár Mária magyartanár, Asztalos Anikó doktorandusz és magyartanár, valamint Tomori Tímea doktorandusz és magyartanár válaszait az Édes Anyanyelvünk 2019/2. számában olvashatják.

A anyanyelvoktatás kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az iskolákban, és az nem csak a magyartanárok feladata. Kedves Magyartanárok, bíztassák pedagógustársaik arra, hogy óráikon törekedjenek a tudatos anyanyelv-pedagógiára is!