Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Apám szájából szép volt az igaz… – Apánk szavairól
Léleknyelv 10.

2019.03.29.1 hozzászólás

Miért kezdjük másoknak idézgetni apánk szavait?

Egy idősebb férfi ismerősömmel beszélgetve feltűnt, hogy nagyon gyakran szövi a beszédébe, hogy Apám erre azt mondta, hogy…, Apám szerint azt így kellene csinálni…, Apámtól így hallottam…. Máskor fiatalok, egyetemisták egy csoportjával társalogva is rendre elhangzottak tőle az előbbi mondatkezdések és a konkrét idézetek. Ami nekem furcsa volt ebben, hogy a fontos élettapasztalatokat, erkölcsi tanításokat az ismerősöm nem a saját szavaiként adta elő, hanem minden esetben az általunk nem ismert, rég elhunyt apát idézte. Ismerősöm viselkedésben az apa iránti mélységes tiszteletet éreztük meg, melyben a saját személyiségét háttérbe vonta, pedig nyilvánvalóan elfogadta, magáénak vallotta a tanításokat. Miért fogalmazott így? Neki volt nyilván szüksége rá, hogy az apját a szavai által újra és újra életre keltse, s a tanító helyzetben (apám okít engem, én tanítom a fiatalokat) újra átélje az apjával való kapcsolatát.

Milyen mélyen belénk ivódnak a szüleiktől kapott szavak, tanítások! Az elmúlás közeledte, gondolata megérleli azt a viselkedést, hogy minél többet átadni a következő nemzedéknek a tapasztalatokból, az értékekből. Erikson elmélete szerint az emberi életszakaszok közül az utolsóban, az időskorban (vagy az Elmúlástól tetten érve, a halál közeledtével más életkorban is) a feladat, hogy az egyén mérleget készítsen az életéről. Ha eredményesnek ítéli meg azt, akkor az én integritásának az érzése kialakul, s az elérhető énerő a bölcsesség. Ezért mesél(né)nek az idősek sokat az életükről. Visszafelé haladva saját történetükben, természetszerűleg jönnek elő a gyermek- és ifjúkor emlékei, ezekkel együtt a szülők tanításai is.

Hirtelen nekem is eszembe jutottak apám szófordulatai, egyes mondásai. Jókat nevettünk a Szelaví, mondja a művelt kínai fordulaton. Örökbecsű latin közmondását nem szerettem hallani, a Quod licet Iovi, non licet bovi (Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek) mindig ellenkezésre sarkallt. Ha már elunta a kérdezősködésemet, a Kíváncsiság bűnnek fele! felkiáltással zárta le. Megkerestem, honnan való ez a mondás, nagy meglepetésemre, Arany János A hegedű c. versében olvasható. Amikor már elég jól beszélt oroszul, a ragyi razgavora (csak a beszélgetés kedvéért) fordulatot szívesen emlegette. Ahogy ő is idősödött, az édesapja (nagyapám) szóhasználata is felbukkant történetmeséléseiben, anekdotázásaiban, ahogy az Elég az hozzá, hogy… felkiáltással gyorsította az eseményeket. A pénzért reszketni kell – intett takarékoskodásra. Nagy családi összejöveteleken a terített asztal mellett a poharazgatást, kínálást ez vezette be: Azt mondta az öreg Kis, ne csak együnk, igyunk is!, illetve Mit mondott a kabai asszony? Igyunk egyet, komámasszony! Családi mondássá vált apám gyerekkori történetének a csattanója, a Letettem a tyúk mellé!, ha valamit úgy eltettünk, hogy keresgetni kellett (háromévesen a kulcsot keresték rajta, s ez volt rá a válasza).

A nemzedékek között a genetikai kapcsolaton kívül a szavak is folytonosságot teremtenek, hagyományozódnak családon belül. Ha az eredeti mondás tartalma elvész, csak a szavak maradnak meg, az új nemzedék már csak egy megrögzött szólásként és szokásként őrzi, s okoz egy kívülálló számára meghökkenést. Popper Péter hosszan mesélt története is egy ilyen családi mondáson alapszik: Ágyra nem teszünk kabátot! De ezt majd máskor mondom el.

1 hozzászólás

#1 Tar Sándor 2019. 04. 23. 15:40:47

Kedves Dede Éva!
Gratulálok. Az Apám szava… nyomot hagyott bennem.

Új hozzászólás