Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Furulya, zacskó
Csípős szavak 21.

2019.02.27.nincs hozzászólás

Az öregségnek nincs túl sok előnye, talán szemernyi se. Habár egyet mégis mondhatok. A vénember jobban megérti a hasonló korúakat és a fiatalt is, míg az ifjabb erre sokszor képtelen.

Kisiskolásként is kedveltem Mikszáth könyveit, de amióta bandukolok a kilencven felé, egyre közelebb érzem magamhoz az írásait. Kálmán a mindössze hatvanhárom esztendejével a fiam lehetne ma már, de emléke, életműve mégis a „nagy öreg” benyomását kelti az olvasóban. Mindig sejtettem, de sohasem tudtam eldönteni, hogy eleve nagy selma-é őkelme, vagy csak később kezdte a csintalankodást. Most azonban itt a bizonyíték, hiszen a harmincas évei közepén, amikor A jó palócok történeteit írta, még szinte pályakezdőnek számított. Lebilincselő tündérmeséi korántsem olyan ártatlanok, mint első elragadtatásunk káprázatában hihetjük. Íme, a nagy sikert hozó kötetből legjobb példa  A bágyi csoda.

A falusi molnár, midőn katonaideje letöltésére indul, megkérdi feleségétől, a veres hajú Vér Klárától, hű marad-e hozzá? Az asszony szent esküvéssel fogadkozik: „Előbb folyik fölfelé a bágyi patak”, mintsem a szíve elfordulna férjétől. Csakhogy a keserves várakozás szűnni nem akaró idejében búzát őrletni jön volt szerelme, Gélyi János is. Vér Klára beengedi a házba, amíg a zsákok tartalmát a garatra önti Kocsipál Gyuri, a molnárlegény. De kár volna annyira sietni azzal az őrléssel, mert ha megvan a liszt, Gélyinek nincs tovább oka a maradásra. Kisurran a házból, hogy rávegye a legényt, eressze le a zsilipeket, akkor a malomkerék nem forog tovább. Mi történt, mi nem, Gyuri megállítja a kereket, odabent a házban pedig elalszik a gyertyaláng. Megtörténik a csoda: a tárolóban felduzzadt patak visszafordul, és fölfelé kezd folyni.

Nézzük csak, mivel veszi rá Gélyi János a gádorhoz támaszkodó, sötétben fütyörészgető legényt a csalásra? „Tied lesz a furulyám, ha megáll a malomkő, és meg nem mozdul reggelig.” Gyuri akadékoskodik ugyan – a felgyűlt víz át fog csapni a gáton –, mire a Klára után sóvárgó Gélyi ráígér az ajánlatra:

„– Ne törődj te azzal, neked adom még a selyemvarratú dohányzacskómat is.

– Szurkálóval, acélostul?

– Mindenestül.”

Jan van Bijlert: Férfi furulyával és kutyával

Mit is kínál fel a szépasszonnyal ugyancsak huncutkodni vágyó Gélyi a magányos molnárlegénynek? A furulyáját és a dohányzacskóját, és ezzel az ajánlattal le is veszi a lábáról Kocsipál Gyurit. A szoba odabent elsötétül, és mintha kulcs csikordulna a zárban. „Gyuri vigyorogva húzta szét a nagy száját, kivicsorított apró fogai, amint bozontos fejét megrázta, úgy néztek ki, mintha valami fehér lepke vergődnék a fekete éjben.” Ez a hasonlat részben a kezdődő pásztorórát érzékelteti, másrészt legalább annyira vall a bozontos fejű, kíváncsi fiú érdeklődésének természetéről.

Hiszen a lepke zilált repdesése nem csupán lélekszimbólum, hanem a lélek szerelmi kínjait is jelképezheti. Gyuri hosszú hónapok óta együtt van a malomban a katonáskodó molnár feleségével, de úgy látszik, jobban izgatja a furulya és a zacskó, mint a nő szépsége.

Ejnye, ejnye, mégiscsak nagy selma ez a szemérmes Mikszáth!

A fiatal Mikszáth Kálmán

Új hozzászólás