Valamennyi korábbi kommunikációs és médiatechnológia közül az infokommunikációs hozta a legnagyobb változást az információ kezelésében és ennek egy speciális szektorában, a pedagógiában. Az új eszközök és alkalmazások megjelenésével párhuzamosan születtek meg az elméletek, melyek megpróbálták elmagyarázni, és a módszertanok, melyek használatba akarták venni és irányítani kívánták az immár digitális pedagógiának nevezett jelenség együttest.

Az E-nyelv Magazin 2019/1. tematikus számának négy tanulmánya és egy recenziója több irányból járja körbe a digitális pedagógia kérdését, miközben fókusza az információs műveltségen és az átalakuló olvasási és befogadói szokásokon van, miközben vizsgálati horizontja az óvodás korosztálytól az egyetemi hallgatókig terjed. Szűts Zoltán tanulmánya röviden áttekinti az infokommunikációs technológiák fejlődését a tanulás és információszerzés szempontjából, és arra keresi a választ, milyen szinten épült be a képernyőről való olvasás a kultúrába. A második tanulmányban Lerch-Cserei Judit arra kíváncsi, hogy mit hoz a jövő a homo interneticusok, vagyis a digitális bennszülöttek világában. A munka részletesen kitér a médiaműveltség elsajátítására, illetve felvázol egy izgalmas kutatási tervet. A harmadik, többszerzős tanulmány szerzői Kata János, Molnár György és Szűts Zoltán. A munka egy konkrét kutatás eredményei tartalmazza. A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy az információs társadalomban milyen értéket képvisel a hallgatók szemében a nyomtatott, illetve az elektronikus jegyzet. A tematikus számot Forgó Sándor, a közösségi médiapedagógia kérdésével foglalkozó, a témában alapműnek ígérkező tanulmánya, valamint egy könyvismertetés (Online) zárja.

A 10. évfolyamában lépő E-nyelv Magazin 2019/1. számának szerkesztője: Szűts Zoltán. Kiemelt kép: BG.