Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán
  • Nevek
    2019. 04. 23. 06:00

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-infláció
Szólásmentés 48.

2018.12.15.nincs hozzászólás

Leesett végre a kétforintos, hallom ötvenes asszony szájából az egyik pestkörnyéki vonaton, én pedig megörülök az „inflációs” szólás-csemegének.

Azt ugyanis gyakran hallottam boldogult gyerekkoromban szüleimtől, hogy na végre, ennek-vagy annak leesett a kétfilléres. Sári nagyanyám egyértelműen a leesett a tantusz-t használta, de később gyakran találkoztam a leesett a húszfilléres-változattal is. A kétfilléres mondás így is szépen túlélte korát, magam is meglepődtem, hogy az 1946-os forint-fillér reform kétfilléresét hivatalosan csak 1977. június 30-án vonták ki a forgalomból. Évtizeddel korábban is alig-alig lehetett már találkozni vele. Ha rákattintunk a google-keresőre, a tantuszos találatok lesznek túlsúlyban, a kétfilléres variáns előfordulása pedig durván másfélszerese a húszfilléres innovációnak. Aztán egyszercsak elbúcsúztunk minden filléresünktől, sőt akkorra egyforintot érő telefonérménk, a tantusz is jobblétre szenderedett, habár az aprópénzes telefonok gyakori kifosztása miatt a hetvenes években még sokáig visszasírtuk őt. Most meg azt hallom a vonaton, valakinek leesett a kétforintos, ám csodálkozásom hamar elillan. A világháló számos találattal erősíti meg, a szólás valóban létezik immár százszorosra inflálódott változatában is. Na de hol van már a kétforintos is, ha a lejárt érmék utáni avítt kullogásból ki szeretnénk végre törni, azt mondanánk, leesett a kétszázas. Hiszen ma ilyeneket dobigálunk kávés meg mindenféle automatákba!

A leesik valamilyen érme legelterjedtebb köznapi szólásaink közül való, s nem nehéz a telefonos, pardon távbeszélő készülékes analógia alapján megsejteni, hogy alapját a valamilyen automatába vagy telefonba dobott érme sikeres „leesése” jelenti, melynek hatására a gép elkezd működni, kiadja a szendvicset vagy a kávét, netán végre vonalat ad és telefonálni lehet. A ma bankkártyás és mobil-applikációs ifjai persze röhögnek az egészen, mi viszont még őszintén püfföltük a régi jó, rakoncátlan automatákat, ha harmadszorra sem lehetett telefonálni, vagy pohár nélkül kaptuk a kávét a markunkba… De azért ez a szólás mégsem fog soha úgy átalakulni, hogy végre bevillant nála a bankkártya, a mobappos kifejletről nem is beszélve. Az viszont ízlésem és igényem ellen való, hogy a bekattant neki-t ennek a hangulatos, de korszerűtlenné váló szólásunk utódának tekintsem akárcsak áttételesen is. A nagy Oxford English Dictionary egyébként a the penny drops, the penny (has) dropped szólások átvitt értelmét szintén az automata sikeres működtetésével magyarázza, ha leesik az érme, történik valami jó. Pl. 1939-től kezdve kinyílt tőle Londonban az utcai vécéajtó, merthogy azt is a kétpennys működtette. Egyébiránt az angolszász szólásirodalomban egy marylandi napilap, nevezetes The Daily News egy 1921-es cikkéig tudják visszavezetni a szólás eredetét, de akkor még a kétcentes minden metaforikus többlet nélkül esett le Marylandben (is).

 

Az a híres Cs. és Kir. Állomási Stollwerck-automata
(Illusztráció Pomozi Péter: Karin és Trianon. Anyanyelvünk a változó időben c. könyvéből)

Ez a leesés-le nem esés arra is figyelmeztet minket, a „modern” kor vívmányaihoz kötődő szólások sokkal könnyebben avulnak, mint a hagyományos európai paraszti életből örökölt bölcsességeink, melyek századokkal is túlélték-túlélik azt a környezetet, amelyben valaha konkrét értelmük absztrahálódni kezdett. Száz év alatt nem csak az „esendő” érmék inflálódtak s tűntek el, de aranyemlékű Józsi bácsim, az eperjesi vasútállomás Cs. és Kir. Stollwerck csokoládéautomatáinak nagy rajongója is igencsak elcsodálkozna egynémely mai csodamasinánkon.

Új hozzászólás