Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Légy és darázs
Levelek a Borostyánkőútról 67.

2018.11.1.nincs hozzászólás

Nagyon sok a légy, ahogy erről korábban, más összefüggésben már írtam.

Annyian vannak, de talán még többen is – ahogy azt latin nevük is sejteti (musca) –, mint egy egykori baráti ország lakossága, melynek katonái már a spájzban voltak (sőt, némileg beljebb is). A legyeknél már csak azok voltak többen, akik szent elhatározásból és nagy lelkesedéssel légyirtásra akartak vállalkozni.

Az illetékesek megteremtették annak lehetőségét, hogy ki-ki három évig irthasson előre megszabott számú legyet. Ám ahhoz, hogy a résztvevők a sikeres irtás után megkaphassák a teljesítést igazoló okiratot, egy, a vespinae alcsaládba tartozó lódarazsat vagy német darazsat is le kellett csapniuk, s erről hitelt érdemlő igazolást kellett az erre illetékes hivatalnál beszerzeni. (Az illetékesek rugalmasságát jelzi, hogy német darázs helyett angol, francia vagy egyéb darázs lecsapását is elfogadták.)

A résztvevők belátására bízták, hogyan osztják be idejüket, milyen ütemben és sorrendben végzik az önként vállalt munkát. Három vagy több év után kiderült, hogy a résztvevők egyharmada leterítette ugyan így vagy úgy az előírt számú legyet, de a darázzsal nem boldogult, így azután nem kaphatta meg a kívánt okiratot.

Az illetékesek, akik pénzelték az akciót, törték a fejüket, hogy legyen, mint legyen – hogy minél kevesebbet veszítsenek a legyen. Mert hát a résztvevők szereztek ugyan némi jártasságot a legyek lecsapásában, ám ezt nem tudták – ahogy bürokrata körökben mondani szokás – lepapírozni. A hosszú töprengés megszülte a megoldást: a papírtalan résztvevők tisztes összeget kaptak annak reményében, hogy megpróbálják azt az átkozott darazsat kivégezni.

Eddig a mese. Én csak azon gondolkodom, ha én szerződést kötök valakivel egy munka elvégzésére, s az illető a megbeszélt határidőre nem készül el a munkával, vajon adok-e neki egy tetemes összeget, hátha mégis elvégzi azt. Valószínűleg nem. A baj ott van, hogy szinte mindenki benevezhet a légycsapó programokra, olyanok is, akik nem a legyet, hanem csupán az időt akarják agyoncsapni.

 

Új hozzászólás