Skip to main content

Itt a suli!

- 2018. 09. 18.

A suli a németből lett népszerű becéző szó minálunk (Schule, azaz iskola; ejtsd: súle). Az iskola meg a latinból került át hozzánk, no persze a németbe is ugyaninnen vándorolt: schola (ejtsd: szkóla).

Hogy miért került a skóla elé az „i” az iskola vagy az „o” az oskola szóban? Nem másért, mint a szó eleji mássalhangzó-torlódás miatt. Ezt a magyar a hullám- és nyelvtörő strandok elterjedése előtt még nem szerette, bármennyire befogadó is volt, ezért legtöbbször valamilyen ejtéskönnyítő magánhangzóval, egy úgynevezett előtéthanggal pótolta. Ilyen szavaink az iskolán kívül még a dvor – udvar, sztol – asztal stb. Ugyanez inspirálta elődeinket akkor, amikor a torlódást bontóhanggal oldották fel, ilyen szavunk a brat – barát, a planta (növény) – palánta stb.

A boldog semmittevés

A mulatságos nem is ez az előbbi fenti mind, nekünk, magyaroknak, Brazíliát torlódást tűrően ejtve és manapság Krk szigetére is gyakran látogatva, hanem ennek a huncut iskola szónak mint olyannak az eredeti értelme, na és persze annak következményei. A latin szó görög eredetije valaha azt jelentette többek közt, bármennyire meglepő is, hogy ’szabadon választható, nem kötelező időtöltés’. Úgy is mondhatnánk egyféle mai észjárással és akár korholóan is, hogy ez bizony nem más, mint henyélés, semmittevés.

Mondanom sem kell, hogy az eredetileg szabadidő, pihenés értelmű szó soha nem volt negatív csengésű. Ma talán úgy mondanánk, hogy ez valami olyasmi, mint az aktív pihenés, fennköltebben a teljes befogadás, a szellem tágításának ideje, amikor még nem tapadt hozzá különösebb külső elvárás vagy követelményrendszer, egyszóval még nem intézményesült. Nem kötődött hozzá a mai doli, tézé, osztályzat, felvételi vizsga, egyebek. Stevenson, a Kincses sziget XIX. századi írója ezt nagyszerűen fejti ki A henyélés védelmében című írásában, érdemes beleolvasnotok, ha elsőre inverznek is tűnhetnek az író kissé rebellis és formabontó gondolatai.

A tanulás helye

A nem előírt tartalmas időtöltés idővel természeten eljutott a ma is használatos értelméig. A szó az előadásnak, az értekezésnek, a felolvasásnak, később a megvitatásnak, a megbeszélésnek, vagyis mondjuk ki: az oktatásnak a bárhol megtartható helye lett, az a bizonyos iskola, a tanoda, ahol az időben mindez – éppen térben is zajlik.

Azaz a meg nem fogható, körbe nem keríthető területet, az absztrakt helyet-teret kezdte jelölni a szó a zárt iskolaépület előtti időkben is már, ahol a tanítványok leültek, netán el is hevertek, és a tanító úgymond beszélt hozzájuk, beszélgetett velük, mesélt nekik. Úgy bizony, akár kint, a szabadban is. Pontosan ott, ahol a tudást kereső tanulni vágyó éppen tartózkodott a mesterére találva.

Innen az angolban az at school elöljárószója a fizikális, konkrét helyet jelölő in helyett. A magyarban ugyanez a régies „iskolán van” alakulat nagyjából körbehatárolt területet jelölő ragja. És szintén ilyen az ugyancsak a fizikális, konkrét helyet üzenő határozott névelő szándékos elhagyása, szabályos hiánya is: A gyerek éppen __ iskolában van [és nem az iskolában, a tevékenységre és nem az épületre utalva], illetve __ iskolába jár [és nem az iskolába jár, ez itt nem is lenne értelmezhető].

Fordítsuk viszont meg, mert úgy is működni fog, csak mást üzen. A fizikai hely, az épület máig konkrét a különböző nyelvek közös nevezője szerint, ráadásul nem is csak mögéértve: in the school, mondják ilyenkor az angolok teljesen szabályosan az in és a the szavakkal építkezve, és az iskolában, mondjuk mi, buzgón névelőzve (mármint az épületben – pl. hideg van). Mi mindent rejt a grammatika gúnyája, akár egy árva névelő is!

Akármi is tapadt az idők során az ősi szóhoz, az iskola, az isi, a suli mindig is a tanulás, a kölcsönös okulás, a boldogulás ígéretének szent helye marad a bölcs görögök óta. Maradjon meg az idén, ebben az iskolaévben is ez ilyennek nektek.

Kezdődik az iskola. Itt a suli. Tiszta szívvel kívánok mindenkinek csillogó szemeket, mosolygó arcokat és sikeres, örömteli, boldog új tanévet!

(Első közlés: http://tantrend.hu/hir/itt-suli. Kóródi Bence Nyelv-ésszel blogja a TanTrenden: http://tantrend.hu/nyelv-esszel)

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x