Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Balázs Géza: Az álom nyelve

2018.09.13.nincs hozzászólás

Ki, mi foglalkozik az álmokkal mostanában? tettem föl magamnak a kérdést a könyv megjelenésekor, 2017 decemberében.

Az Eredet (Inception) című tudományos-fantasztikus amerikai akciófilm jutott eszembe 2010-ből, amelynek főhőse be tud hatolni mások álmaiba, és ott el tud ültetni egy olyan gondolkodási mintát, amely megváltoztatja az illető cselekedeteit. Az álom nyelve kötet 2018. február 22-én rendezett bemutatója annak ellenére keltette föl érdeklődésemet a mű iránt, hogy a szerző világossá tette, könyve nem erről szól.

Balázs Géza a nyelvészeti alakzatok és a hálózatok kutatása felől jutott el az álomkutatásig (34). A könyvbemutatón beszélt a megjelenés öröméről, figyelmünkbe ajánlotta Moritz Lívia illusztrátornak a helyszínen kiállított festményeit, majd Aczél Petra méltatta a kötetet. A témaválasztás különlegességéből adódó kezdeti publikálási nehézségekre utalva Balázs Géza elmondta azt, amit a könyv előzetes megjegyzéseiben is említ, hogy első publikációját e tárgykörben egy szakfolyóirat lektora nem tartotta nyelvészeti tárgyúnak, mondván az álom nem rendelkezik közlési funkcióval.  Az elutasítás a kutatás egyik erényévé vált: az elméleti keret következetesen antropológiai, vagyis a könyv azt vizsgálja, „miként szerveződnek az álmok, …hogyan öltenek nyelvi formát, miként gondolkodnak az emberek az álmaikról, milyen az álmokkal kapcsolatos beszédmód” (7). Aczél Petra nemcsak a tudományos munka tárgyának gondos elhatárolását, biztos módszertani alapvetését, hanem a téma tömör taglalását is kiemelte. Az író 122 lapon fejti ki mondanivalóját, a fejezetekben vastag betűs tételmondatok és részösszefoglalások is sűrítenek, az értekezést tézisszerű összefoglalás zárja.

Az álom nyelve című könyv két részből áll: az első rész maga az értekezés, amelyet szakirodalom-jegyzék követ (9-122), a második rész a függelék (129-187), amelyben a kutatás példaanyagát tartalmazó álomnaplók olvashatók. Az elméleti rész 10 fejezetben mutatja be az álomkutatást. Az 1-2. fejezet az alapvetés: történeti áttekintés és a tárgy definiálása. A 3-7. fejezet foglalkozik az álom nyelvészeti leírásával. Freudtól és Jungtól kezdve a kognitív nyelvtudományig elfogadott az a kiindulópont, hogy az álom egyfajta ősnyelv, világkép, amelynek példázatszerű kifejezésmódját lehetséges stilisztikai, retorikai, régi és új jeltudományi (szemiotikai és hálózatkutatási) módszerekkel leírni. A 8. fejezetben egy Balázs Géza vezetésével készült, magyar, román és roma etnikumú környezetben gyűjtött anyagot elemző szakdolgozat eredményeit ismerhetjük meg. A 9. fejezet az álmok jelentőségét, a 10. fejezet az egész könyvet foglalja össze.

Az álom fontos jelenség minden kultúrában, szaktudományos kutatás tárgyává először a pszichológia, később a folklór tette. Az álomkutatás iskoláját Sigmund Freud teremtette meg, akinek alapvető megállapításai ma is érvényesek. Az álom rejtett lelki tartalmak, tudattalan vágyak kifejeződése, amelyeket a tudat ötféleképpen cenzúrázhat: sűrítéssel, eltolással (helyettesítéssel), megfordítással (tartalmi vagy időbeli sorrendi cserével), szimbolizmussal, végül másodlagos megmunkálással, azaz álomtörténetté szerkesztve.  Az álmok mondanivalója megfejthetetlen, nincs egy végső jelentés (20-21). Carl Gustav Jung is írt az alvás és az álom különbségéről, megállapításait az 1950-es évektől fellendülő agykutatás pontosította.

A frazeológiába kódolt népi tudással a folklór kezdett foglalkozni. A kifejezéskincs kijelöli azokat a területeket, amelyeket a hálózatkutatás modern eszközökkel vizsgál (70): az alvás élettani jellemzőit, pl. zuhanás, megnyugvás, álmatlanság (álom nehezedik a szemére, álomba sírja magát, Három űzi ki az álmot az ember szeméből: a szükség, az adósság és a pör); az álom jellemzőit, a sajátos álomlogikát vagy a képszerűséget (álmodni sem mer valamiről, szertefoszlik az álma); az álomtípusokat (könnyű álom) és az alvástípusokat, pl. fantázia, éberálom (Éhes disznó makkal álmodik). Az alvás és az álom modern tudományos jellemzését – többek között – Michael Jouvet foglalta össze 2002-es Alvás és álom című könyvében.  Az ébrenlét, az alvás és az álom az agy három működési állapota. Az alvás szimmetrikus ciklusokban zajlik: a lassú szakaszok (non-REM fázisok) előkészítik a gyors szakaszokban (REM-fázisok) zajló álmodást, amelyet eltérő fiziológiai működés, pl. megnövekedett agykérgi tevékenység jellemez (22-23). Álomban az agy több energiát használ fel, mint éber tudati állapotban (93).

Érthető, hogy az álom definíciója miért csak a könyv második fejezetébe került: a különböző tudományterületek eltérően határozzák meg a jelenséget és funkcióját, és ez a különbözőség csak a tudományos közelítések megismerése után válik elfogadhatóvá az olvasó számára. A kutatók egyetértenek abban, hogy az álomban rekonstrukció folyik, de nem értenek egyet abban, hogy miért: „Az álom alvás közbeni agyi működés eredménye; gondolatok, képek, érzések, hangok összessége. A tudatos gondolkodás feltűnő kontrasztja, nem a közlés eszköze, de nem ok nélkül van” (31).

Milyen kapcsolat van gondolkodás és álmodás közt, hogyan érzékeljük álmainkat? Az alvás nem tudatos, mert nem reflektív tevékenység, de az álomban felbukkannak tudatos elemek: felébredünk és emlékszünk az álomeseményre; álmunkban kimondjuk, hogy „ez csak álom”; képesek vagyunk visszaaludni és folytatni az álmunkat, sőt befolyásolni témáját (38-39), Álmainkra jórészt vizuálisan emlékezünk, verbális áttételüket Freud álommunkának, Jurij Lotman filmről nyelvre visszafordításnak, Bókay Antal az értelmezés értelmezésének nevezi. Az antropológiai nyelvészet számára a megfigyeléssel és beszéltetéssel kinyert álomelbeszélések forrásértékűek, a forráskritikát a konfabuláció figyelembe vétele jelenti (43-45).

A képi emlékek mellett gyakran megjelennek álmainkban a kinetikus és az akusztikus emlékek is. Vakok, illetve látássérültek számolnak be arról, hogy úgy álmodnak, ahogy gondolkodnak. Ha sérülésük közvetlenül születés után keletkezett, és nincs vizuális tapasztalatuk, akkor hangokban, tapintási érzetekben, szagokban, ízekben álmodnak (88-91).

Mit álmodunk? Internetes listáktól tudományos katalógusokig sokan tipizálják az álmokat. Jankovics Marcell 2013-ban a nemzetközi mesekatalógus mintájára megalkotta saját álomkatalógusát, amelyben 107 típust különített el, pl. állatok, kívülről látom magam, lázadó technika, szavak-nevek, szex, szorongás-aggodalom, visszatérő álom (48-49). A pszichológia és a filozófia is elfogadja, hogy az emberiségnek vannak univerzális álmai. A zuhanástól, az eleséstől, a foghullástól, a meztelenségtől való félelem filogenetikus emlék, ősi ösztönök maradványa (51). Álmainkba bekerülhetnek egyéni életesemények vagy kulturális sajátosságok. Az a tétel már megdőlt, hogy fekete-fehérben álmodunk, az még kérdés, milyen mértékben hat a modern média, pl. a számítógépes játékok álmainkra (60).

Amit álmodunk, annak milyen a struktúrája és mi a jelentése? Freud és Jung ősi maradványnak tartja az álmokat, Az ősnyelv példázatszerűsége a kollektív gondolkodási sémák mentén értelmezhető. A metaforákba sűrítés, az egyszerű vagy komplex alakzatokba rendezett változtatások feltárásával közelebb jutunk az álmok jelentéséhez. A metaforák értelmezésének közismert példája József álomfejtése a Bibliában a hét kövér és a hét ösztövér tehénről (55). Nem is gondoljuk, hogy visszatérő álmaink az ismétlés adjekciós alakzatát testesítik meg, egy rövidítés vagy kihagyás, álombeli „bakugrás” pedig detrakciós alakzat. A leggyakoribb transzmutáció az időbeli csere: olyan személyekről álmodunk, akik régen meghaltak, mégis haláluk utáni helyzetekbe kerülnek. Balázs Géza Jung olvasása közben idézte fel kicsinyítést tartalmazó (immutációs) álmát (76): „Első lakásom, kicsi lesz, bemegyek, minden nagyon alacsony, le kell hajolnom, szinte csak guggolva férek be. (Szerkezetkész állapotban is jártam ott, félelem attól, hogy kicsi lesz, 1989)”

Mi az álmok jelentősége? Michael Jouvet úgy véli, hogy szerepük van az agy újraprogramozásában, ugyanis stabilizálnak bizonyos emléknyomokat és genetikai programokat. Az aktuális események a rövid távú memóriából 7-8 napos latencia után kerülnek a hosszú távú memóriába (99). A megerősített genetikai programok célja a változatosság megőrzése (100).

Balázs Géza könyve az első összefoglaló magyar nyelvű tudományos munka az álomkutatásról. Érthető a nyelvészek és természettudósok, valamint a tágabb olvasóközönség számára is. Hogyan olvastam én, átlagos magyartanár Az álom nyelvét, miközben az iskolában az intézménynevek helyesírásának tanításával bajlódtam? Felüdülésként és bizakodva. Felüdülésként, szellemi kalandozásként, mert sok újdonságot tudtam meg erről az ismeretlen tudományterületről. Bizakodva, mert remélem, hogy hamarosan a ma embere számára érdekfeszítő témák jelennek meg a nyelvtankönyvekben.

Végezetül megjegyzem, hogy a sajtóhiba nélküli publikáció – álom, és írás közben a laptopomat többször – alvó üzemmódba helyeztem. (Balázs Géza: Az álom nyelve. Álomesemény, álomemlék, álomelbeszélés, álomértelmezés. Inter/IKU. Budapest. 2017. 192 lap.)

Az álom nyelve megrendelhető itt.

Új hozzászólás